A Samsung új csúcstelefonjának legkisebb változatát próbáltuk ki. Megnéztük, hogy mire, és kinek jó, csekkoltuk a kép- és hangminőséget, no meg a kamerát is. Jöjjön tehát a Samsung Galaxy S10eE okostelefon tesztje, derüljön ki, hogy érdemes-e megvenni! Samsung Galaxy S10e A Samsung ezúttal is az év elején mutatta be új csúcstelefon családját, amely a Galaxy S10 névre hallgat. Rögtön három változattal léptek színre, az általunk is letesztelt S10+ mellett ott figyel az S10 és a legkisebb S10e is. Most ez utóbbit próbáltuk ki! Külső Dizájn: Nagyon rendben van: A kávák igen vékonyak, a sarkok íve lendületes, a kijelző fedő üveglap határozottan hajlik rá a készülékházra. A külsőt alapvetően meghatározza a képernyőbe vágott szenzorsziget, ami totálisan modern külsőt kölcsönöz a terméknek. Rögtön látszik rajta, hogy ez egy csúcsmobil, amire rátesz egy lapáttal az alumínium készülékház. Ergonómia: Kényelmes, a gombok mérete megfelelő, jó helyen vannak és nem is lötyögnek. Strapabíró kialakítás: IP68 minősítésű, a port- és a vizet is bírja.
Az S10e 6/128 GB-os konstrukcióban, 257 ezer forintért szinte pont azt kínálja, mint a nagyobb és drágább modellek, csak valóban kompakt kivitelben, ami elképesztően jó fogást és valódi egykezes használatot jelent a gyakorlatban. Az S10e önjogon, képességei és kialakítása alapján kerül egyértelműen az ajánlott kategóriába – ezt most nagyon eltalálták. Samsung Galaxy S10e AliceWake A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
A világ egyértelműen a nagy méretű telefonok irányába halad, hiszen amíg korábban csak a prémiumkategóriára volt jellemző a hatalmas képátló és készülékház, addigra most már ott tartunk, hogy az olcsó belépő szintet is elárasztották e termékek. Sőt, ezzel párhuzamosan pedig azt figyelhetjük meg, a kicsi, "normális" méretű mobilok lassan eltűnnek! Főként igaz ez a közép- és felső szintre, tehát a nagy tudású, drágább készülékek univerzumára, ahol most már lassan nagyítóval kell keresni ezeket a készülékeket. A gyártók azt mondják, hogy ők csak a piaci trendeket és a fogyasztói elvárásokat követik, ugyanis senki sem akar már kicsi telókat vásárolni, mindenki csak a nagy lapáttenyér méretű modelleket keresi. Viszont ez szerintünk egész egyszerűen nem igaz. Legalábbis egy csomó emberrel beszéltünk erről mostanában, és nagy részük azt állította, hogy vagy ő, vagy valamelyik ismerőse igenis szeretne, esetleg keres ilyen telefont. Samsung Galaxy S10e Forrás: Origo Minket mondjuk nem kellett nagyon meggyőzni, hiszen például a tavalyi évben az egyik kedvenc telefonunk az LG G7 Fit volt, amelynél a közepesen erős hardvert viszonylag kompakt készülékházba préselték.
2 (ultra széles) + 12 MP, f/2. 4 (telefotó) Akkumulátor 3100 mAh (kb. 3 óra SoT) 3400 mAh (kb. 3 óra SoT) 4100 mAh (kb. 4 óra SoT) Egyéb oldalsó ujjlenyomat-olvasó, IP68 kijelzőbe integrált ujjlenyomat-olvasó, IP68 Benchmark Kamera A képek teljes felbontásban Google Drive mappánkban találhatók. Az S10e ugyanolyan fotókat és videókat rögzít, mint az S10 és az S10+ annyi különbséggel, hogy a kis modell nem képes optikai zoomra telefotó kamera hiányában. Verdikt A Galaxy S10e ugyanazt a teljesítményt, fotó és videóminőséget, felületet és dizájnt kínálja, mint a Galaxy S10 és az S10+, annyi eltéréssel, hogy FHD+ a felbontás, nem ívelt a kijelző, ami sokak számára egyébként pont hogy pozitívum, nincs kijelzőbe integrált ujjlenyomat-olvasó, csak Gorilla Glass 5-ös előlapi üveget kapunk, valamint nincs telefotó kamera a hátlapon, cserébe viszont több mint 50. 000 Ft-tal olcsóbb (257. 990 Ft) és kisebb mint az S10. Nekem őszintén jobban tetszett már a bemutató után is az S10e, nagyon vártam és nem hiába, nagyon kezes, fürge, szép képeket készít és majdnem mindent tud, amit a drágább modellek.
Ez lenne az ideális városi közlekedési eszköz? Megvéd az időjárástól, kis helyen elfér, kényelmes akár két személynek is, dinamikája pedig minden helyzetben bőségesen elegendő a normál közlekedési helyzetekben. Nem beszélve az automata erőátvitel kényelméről... Kis magyarázattal kell kezdenem. Miért lenne múltidéző egy olyan robogó, amely a kor követelményeinek mindenben megfelelő, modern technikát kínál vásárlóinak? Nos, a magyarázat saját motoros múltamban keresendő. Valamikor a robogós korszakomban ugyanis nagyon boldog tulajdonosa voltam egy Yamaha Versity 300 nagyrobogónak. Eladó használt YAMAHA X-MAX 300 , 2018/2, Fekete színű - Használtautó.hu. Kevesebb, mint egy szezon alatt csaknem ötezer kilométert tettünk meg együtt, és valóban minden szempontból maximálisan elégedett voltam vele. Kényelmes volt akár kettőnknek is, valamint remekül helytállt a budapesti kátyútengeren. Csupán teljesítménye bizonyult kevésnek, amikor elkezdett a túrázás is érdekelni, ezért döntöttünk a cseréje mellett. Azóta sem tudom, jó döntés volt-e… Amikor megláttam a Yamaha X-Max első képeit, azonnal megdobbant a szívem.
Momo-design feliratok mindenhol Galéria: Yamaha Xmax 250 Fotó: Papp Tibor / Totalbike Külön díjaztam, hogy az X-Max nem hangos: a 70-80 tartásához egészen meghökkentően kis fordulatszám is elég neki, és mivel a dob is halk, szinte csak a szél surrogását kell hallgatni közben. Ez talán nem szimpatikus a hangos motorok kedvelőinek, de amikor mondjuk a csepeli gyorsforgalmin kilométereket kell menni, agybajt kapok az ordítástól. A Yamahán ilyen nincs, kifejezetten pihentető vele menni. Menetpróba: Yamaha X-MAX 400 Iron Max - Motorrevü. Akinek meg ez nem tetszik, megveheti rá az Akra-dobot a kiegészítők közül, aztán hallgassa. Cirka 180 kilós, ez még nem fáj, nem vészesen nehéz Galéria: Yamaha Xmax 250 Fotó: Papp Tibor / Totalbike Eleinte persze csak érzésre közlekedik a robogóval az ember, amíg meg nem állapítja, hogy mindenhol 90-100-zal megy, ahol hetvennel kéne. Szokni kell, hogy a sebességérzet nagyon nincs összhangban a tényleges sebességgel, és ennek nem csupán a csendes motor az oka. A futómű is elég határozott, könnyed poroszkálásnak tűnik vele minden.
Ebből a legtöbbet a kormányon érezni, az ülés némileg tompít a durvább ütéseken. Plusz biztonságot a kipörgésgátló ad. Az X-Maxon nincs a TCS túlbiztosítva, komolyan csúszós felület kell hozzá, hogy működjön, de ha a kanyart kaviccsal szórták fel, akkor bizony jól jön, hogy féltő kezével utánunk nyúl. A féket nem aprózták el, elöl két tárcsát is kapott. Adagolhatósága, hatékonysága, precizitása nekem ebben a kategóriában csúcs, mind az első, mind a hátsó kerék esetében. Egy bajom volt csupán: a karok igen messze vannak, és nem állíthatóak. Ez persze csak a kis tenyerűeket érinti. Aki nem az Alföld lakója, az mindenképpen hálát fog mondani a rögzítőfékért, ami lényegesen leegyszerűsíti, egyben biztonságosabbá is teszi a parkolást lejtős utcában – én minden 250 cm3-nél nagyobb robogónál kötelező alaptartozékká tenném. A felszereltséglista csak a parkfékkel kezdődik. A smart key kulcs nélküli használatot tesz lehetővé. Nemcsak az indításhoz, de az ülésnyitáshoz vagy tankoláshoz sem kell a kulcsot elővenni, ahogy a kesztyűtartókhoz sem.
Autópályára merészkedni sem eretnekség vele, hiszen bőven 140 fölött van a végsebessége és robogóhoz mérten stabilan fekszi az utat, bár a négynapos tesztünket sújtó esős és főleg szeles időben azért nem volt leányálom nagy tempónál repeszteni vele. Országúton viszont annál inkább meggyőző volt energikus kigyorsításaival és előzéshez is bőséges tartalékaival. Mellette szól, hogy sok CVT-s gép nyúlósságával ellentétben spontán reagál a gázadásra, és egy hengerrel is csendes. Az átlagnál nagyobb, de nem óriáskeréken Már az új motorból is érződik, hogy ezúttal nem egy meglévő modell toldozgatásáról volt szó, és a látványos burkolatok alatt a lényeg is megújult: a váz. Könnyebb lett, és ami a robogónál mindig kritikus pont, merevebb is. Jól eltalálták a geometriát, a sportos dizájn nem üres ígéret: tekintélyes méretei ellenére mozgás közben könnyed, jól döntögethető, városban is egész ügyesen cikázik. Elöl-hátul szimpla tárcsás fékrendszere hatékonyan lassítja és finoman adagolható, és alapáron jár hozzá a blokkolásgátló is, utóbbi azonban meglepően későn, akkor viszont kissé bárdolatlanul avatkozik közbe.