Hozzátette, egy évvel ezelőtt felhívta erre Bartha Csaba, az Audi ETO KC elnökének figyelmét, és egyrészt azt kérte, hogy az átalakuláshoz olyan időpontot válasszon, amely nem zavarja meg a csapat szereplését, másrészt azt, hogy okulva az ETO FC helyzetéből, a városi önkormányzat és lehetőleg az Audi is mint tulajdonos szerepeljen a gazdasági társaságban. A polgármester szerint Bartha Csaba mintegy hat hete arról adott tájékoztatást, hogy kizárólag az egyesület alapíthat meg egy olyan egyszemélyes gazdasági társaságot, amelynek ő az ügyvezetője és egyszemélyi vezetője. Emellett a klub iránt egy komoly befektető is érdeklődik. Dézsi Csaba András emlékeztet a Questor-ügyre, a "botrány okozta súlyos károkra, amiből az ETO FC a mai napig nem tudott kilábalni". Emellett említést tett a Győri ETO HC privát tulajdonosai közötti konfliktusról is, "aminek sajnos a jégkorong sportág látja most Győrben a kárát". A városvezető meglátása szerint az önkormányzat fix, többségi tulajdonosi háttere biztonságot adhat az átalakuló kézilabdacsapatnak.
Interjút adott a Partizánnak Győr fideszes polgármestere. Dézsi Csaba András, aki a 2019-es önkormányzati választás után váltotta az orgiabotrányba keveredett Borkai Zsoltot, évtizedek óta Győr ismert közéleti figurája: helyi politikusként és kardiológusként is komoly múltja van a városban. Dézsi az interjúban elmesélte, hogy annak idején "Szájer Jóska" felkérésére vállalta, hogy a Fidesz jelöltjeként elindul az 1994-es országgyűlési választáson. Sokszínű volt a párt, a fiatalok tudtak választani, hogy miért szimpatikus neki a Fidesz – mesélte a politikus, aki már akkoriban is egészségügyi témájú jegyzetekkel jelentkezett a helyi újságban, a Kisalföldben, így sokan megismerhették a nevét. Bár a felkérést lelkesen elvállalta, mégis csak harmadik lett, így végül csak az őszi önkormányzati választáson jutott mandátumhoz a városi képviselőtestületben. Önkormányzati fideszes vezetőként viszont ő indította el Szijjártó Péter karrierjét. Utcabeli szomszédként felírta a fiatal egyetemista nevét a pártlistára, Szijjártó így szerzett győri képviselői mandátumot.
Lemond az Audi ETO KC női kézilabdaklubban betöltött elnökségi tagságáról a győri polgármester, amint Bartha Csaba klubelnök összehívja a küldöttgyűlést és a helyére delegált elnökségi tagot megválasztják - tudatta Dézsi Csaba András. A városvezető kiemelte: szeretné a látszatát is elkerülni annak, hogy bármilyen személyes konfliktus vagy ambíció lenne részéről a klubbal kapcsolatban. Az új elnökségi tag megválasztásával biztosítva lesz az elnökség folyamatos működésének lehetősége - fűzte hozzá. Szándékáról a klub vezetését értesítette. Leszögezte, hogy számára az Audi ETO KC biztos jövőjének szavatolása a legfontosabb. Döntésével jelezni szeretné, hogy nem kíván az egyesület vezetésére semmilyen nyomást gyakorolni, ugyanakkor győriként, polgármesterként és az egyesület elnökségi tagjaként nem engedhette meg a csapat érdekeivel ellentétes irányú változtatást - emelte ki. Dézsi Csaba András felidézte, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség döntése szerint a következő szezontól csak olyan sportszervezet szerepelhet az első osztályban, amely megfelel egy olyan licencrendszernek, amelynek egyik eleme, hogy csak gazdasági társaság kaphat indulási jogot az élvonalban.
Gyakorlatilag lemondott a mandátuma lejárta előtt, de kérte, hogy távozása végkielégítéssel, közös megegyezéssel történjen. Állítólag a végkielégítés hatvanhavi munkabér lenne. A polgármester hangsúlyozta, szeretné a látszatát is elkerülni annak, hogy bármilyen személyes konfliktusról vagy ambícióról lenne szó részéről a klubbal kapcsolatban, ezért lemond az elnökségi tagságáról, amint a küldöttgyűlés a helyére delegált elnökségi tagot megválasztja, biztosítva ezzel az elnökség folyamatos működését. – Köszönjük Bartha Csaba eddigi munkáját az egyesületnél. Tisztában vagyok vele, hogy mit jelent egy ilyen klubot irányítani. A klub legsikeresebb időszakát éljük, Csaba további munkájához sok sikert és jó egészséget kívánok – mondta Vanyus Attila, a klub örökös tiszteletbeli elnöke, az elnökség tagja. Bartha Csaba, valamint a Győri Audi ETO KC vezetése jelen közleménnyel a távozással kapcsolatos ügyet lezártnak tekinti, ezzel kapcsolatban egyik fél sem kíván további nyilatkozatot tenni. Borítókép: Bartha Csaba, a Győri Audi ETO KC volt elnöke (Forrás:)
Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Ezt mutatja az is, hogy háromból két embert aggaszt, mi lesz majd vele nyugdíjasként. Leginkább egyébként a legfiatalabbakat és a legidősebbeket foglalkoztatja a kérdés: a 18-34 évesek 62 százalékát, míg az 50-64 évesek 66 százalékát nyugtalanítja, miből él majd meg. Az aggodalmakat támasztja alá, hogy a döntő többség, az összes megkérdezett 84 százaléka úgy vélekedik, hogy a jövőben neki járó állami nyugdíj összege nem lesz elegendő a megélhetéshez. PRÉNIUM Önkéntes Nyugdíjpénztár rövid céginformáció, cégkivonat, cégmásolat letöltése. Állami feladatnak gondolják a nyugdíjak biztosítását A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek szerint kinek a felelőssége a nyugdíjakról és a nyugdíjaskori megélhetésről gondoskodni. Bár a többség úgy látja, hogy ez az állam feladata, az öngondoskodást a legfiatalabbak, a 18-34 évesek tartják a legfontosabbnak. Náluk 26 százalékos volt ez az arány, míg a másik két korcsoport (35-49 évesek és 50-64 évesek) már csak 23 és 22 százalékban említette saját felelősségét. Míg az idősebb korosztály tagjai alapvetően abból indulnak ki, hogy elsősorban az állami nyugdíjból fognak majd élni, a fiatalok többelemű "portfolióban" gondolkodnak, és ebben nagy szerephez jutnak a saját megtakarítások, felhalmozások, befektetések is.
A többség, a válaszadók 60 százaléka leginkább a váratlan helyzetekre spórol, 48 százaléka pedig arra tesz félre, ha esetleg kiesne a munkából. 10-ből 3-an utazásra, nyaralásra, 28 százalék tartós fogyasztási cikkekre, 20 százalék pedig lakásvásárlásra gyűjt. Főoldal - Nyugdíj Prémium. Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. Ugyanakkor az időskori megélhetés biztosítására az 50-64 évesek közül már 31 százalék takarít meg. A nyugdíjkorhatár közeledtével láthatóan egyre többen ismerik fel, hogy az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz a megszokott életszínvonal finanszírozásához mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke. Ezt mutatja az is, hogy háromból két embert aggaszt, mi lesz majd vele nyugdíjasként. Leginkább egyébként a legfiatalabbakat és a legidősebbeket foglalkoztatja a kérdés: a 18-34 évesek 62 százalékát, míg az 50-64 évesek 66 százalékát nyugtalanítja, miből él majd meg.
Összességében pozitívan csalódtam, hogy lehet így is biztosítást kötni! Hálás vagyok, köszönöm! Gerde Dániel
Számlaszám befizetéshez Unicredit: 10918001-00000005-06060007 Adószám: 18177734-2-41
Mint mondta, háromból két magyart aggaszt, miből fog nyugdíjasként élni. Leginkább a legfiatalabb és a legidősebb korosztályokat, a 18–34 évesek 62 százalékát, míg az 50–64 évesek 66 százalékát nyomasztja ez a kérdés. Utóbbiak 31 százaléka már kifejezetten a nyugdíjkiegészítés céljából is takarékoskodik. Magyar Posta Zrt. - PostaNyugdíj Prémium. Rákérdeztek arra is, kinek a felelőssége a nyugdíjakról gondoskodni. A többség úgy látja, hogy ez az állam feladata, mivel fizetik a tb-t, az öngondoskodást pedig a legfiatalabbak, a 18–34 évesek tartják a legfontosabbnak. Ez abban is megnyilvánul, hogy a felmérés szerint 18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíj- vagy egészségpénztári tag lesz, szemben a belépést tervező 8-8 százalékos átlaggal. Mindez a Prémium Pénztárakhoz belépőknél is látszik: az egészségpénztár esetében öt év alatt, 2021-re a 21–30 éves belépők aránya 20 százalékról 25 százalékra nőtt, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb volt a növekedés: 10 százalékról 20 százalékra emelkedett a fiatal belépők aránya. Összágazati szinten azonban nem ilyen kedvező a kép, az MNB adatai szerint 2017 óta 61 ezerről 54 ezerre csökkent az önkéntes nyugdíjpénztári taggá váló 16–29 évesek száma.
Évi több mint 200 ezer forint Ezzel összhangban vannak a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár saját adatai is. Kedvező változás, hogy egyre inkább megjelennek a tagok között a fiatalok – a hat évvel ezelőtti helyzethez képest 2021-re a 21-30 éves belépők aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedett –, a nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság ugyanakkor még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A Prémium saját adataiból látható, hogy az átlagos egyéni befizetés tavaly 202 ezer forint volt. A befizetések összege azzal párhuzamosan emelkedik, ahogy fogy az idő a nyugdíjig: míg 2021-ben éves szinten ez az összeg az egyéni befizetéseknél átlagosan 113 ezer forint volt a 21-30-asok körében, az 51-60 éveseknél már 209 ezer forintra ugrott, a 61-70 évesek körében pedig elérte a 278 ezer forintot. A 31-40 évesek felhalmozott vagyona 4, 8 milliárd forintot tett ki, az 51-60 éveseké meghaladta a 21, 7 milliárd forintot, míg a tagok összvagyona a 2017-es évvégi 48 milliárd forintról 62 milliárd forintra nőtt 2022 februárjáig.