A 19. századot megelőzően a művészek által alkalmazott paletták elsősorban az un. földpigmentekre támaszkodtak. században eztán gyorsuló ütemben, a kémiai felfedezésekkel együtt kezdtek el egyre másra újabb és újabb mesterségesen előállított pigmenteket használni. század végére már általánosan elterjedt a tubus is, mint a kész festék tárolásának legmegbízhatóbb eszköze, ( A Tubus felfedezéséről itt írtam korábban egy érdekes cikket, olvasd el ezt is! ) ez a felfedezés aztán végkép felgyorsította a szintetikus festékek használatának terjedését, mely örökre megváltoztatta a művészek palettáját. A 19. 19. századi magyar festészet a Kovács Gábor Gyűjteményben - Fidelio.hu. században a színválaszték bővülését és megújulását persze nem minden művész üdvözölte de a nagy többség nyilván tárt karokkal fogadta az új színeket. Az impresszionisták például nagy potenciált láttak az új színekben. Azt hitték, ha rendelkezésükre áll a palettán a spektrum 7 színe tiszta festék formájában, akkor abból ők minden további színt bármikor, a legtisztább árnyalatban ki tudnak keverni.
Csornay Boldizsár ismertetése szerint a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő, 1799-ben felfedezett – 23 darab aranyedényből álló – nagyszentmiklósi kincs "egyik legjobb", galvanoplasztikai másolatát április 26-tól állítják ki a pécsi Csontváry Múzeumban. A JPM néprajzi osztályán július végéig látható Mindig nyíló virágok című kiállításon a fejkötők, textíliák mellett az ornamentikus díszítés motívumait hordozó kerámiatárgyakban és festményekben is gyönyörködhetnek a láthatók. A tárlat megidézi azt a kulturális és történeti hátteret, amely a Zsolnay-nővéreket körülvette, és amely Zsolnay Terézt a népi tárgyak gyűjtésére inspirálta. Puszták aranya – A nagyszentmiklósi kincs Csornay Boldizsár beszámolt arról is, hogy március 22. 19 századi festők boltja. és június 24. között a Vasváry-házban lesz látható A háború pillangói elnevezésű, az első világháború tábori bordélyainak témáját körüljáró tárlat. A kecskeméti Katona József Múzeum orvostörténeti érdekességeket, néprajzi tárgyakat is felvonultató vendégkiállítása enteriőrök, illetve tematikus tablókba rendezett archív anyagok – köztük dokumentumok, fotók, rajzok, nyomtatványok – segítségével mutatja be a harcoló katonák lövészárkon túli magánéletét és a tábori bordélyhálózat működését.
A szoba üvegszekrényében 16-19. századi ötvösremekek, falain 16-19. századi olasz, németalföldi, német és magyar festők munkái láthatók. Az empire és biedermeier stílusú bútorokkal berendezett dolgozószobában őrzik a családi könyvtárat és a múzeumalapító három generáció portréanyagát. A tápiószelei múzeumban látható a hazai múltra oly jellegzetes fegyver- és pipagyűjtemény, vadászati emlékek (Kárpátokban lőtt medvebőrök) valamint 18-19. századi lószerszámok is. A múzeumi gyűjtemény különlegességei közé tartozik a híres, veretlen versenylónak, Kincsemnek az emlékanyaga. A lóversenyzés történetének legendás alakja 1874-ben a tápiószentmártoni Blaskovich ménesben született. E híres paripa 54 versenyen indult és mindahányon győzelmet aratott. Ismeretlen 19. századi festő - híres magyar festő, grafikus. Túra Lavinia Fontanától a kortárs női művészekig Büszkék lehetnek az egriek a megújult Ziffer Sándor Galériára - Dr szűcs tímea ügyvéd kecskemét Jbl flip 4 vagy flip 5 speaker Jégvarázs 2. rész teljes film magyarul videa Pest megyei kormányhivatal foglalkoztatasi főosztály Mátyás király általános iskola csömör
Ez a város legrégebbi szobra, 1753-ban készült. A Béla téren, a templom mellett megtaláljuk I. Béla szobrát is. I. Béla király 1061-ben alapította a szekszárdi bencés apátságot, melynek romjait 1967-ben tárták fel. Ezeket a téren található Vármegyeháza belső udvarában tekinthetjük meg. A Vármegyeháza további különlegességeket is tartalmaz: állandó kiállításokat és egy történelmi játszóteret is. Vármegyeháza. MTI Fotó: Kiss Dániel Van még néhány épület, melyet érdemes felkeresni Szekszárdon. Ilyen például a Művészetek Háza, az egykori zsinagóga. Ez a város egyik legszebb épülete, romantikus stílusban épült 1897-ben. Ma már kulturális intézmény, hangversenyeket, kiállításokat rendeznek mesés falai között. Szekszárd látnivalók térkép műholdas. Művészetek Háza A Művészetek Háza mellett található a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, az épület előtt a múzeumalapító szobrát is láthatjuk. A neoreneszánsz stílusú impozáns intézmény különlegessége, hogy ez az egyetlen olyan múzeum a megyei múzeumok közül, mely tényleg múzeumi célokra épült.
A Garay tér a kereskedelmi centrum. Itt metszi a várost az 56-os főút. A névadó Garay János a város első nevezetes szülötte, méltán kapott szobrot. Innen már emelkedik az út és valójában itt kezdődik a dunántúli dombvidék. A Béla tér (I. Béla király alapította a várost) a történelmi városmag: a vár, az impozáns hajdani vármegyeháza, udvarán a bizánci stílusú bencés apátsági templom romjai, a téren uralkodó copf stílusú katolikus templom, a szecessziós mai városháza. A kék sáv ezután a régi falusias Felsővárosba vezet, majd a szőlőhegyeken át az erdők közé a Sötét-völgy felé. A Béla térről ágazik ki a dél-dunántúli piros sáv útvonala, amely a Mecseken át 150 km után Kaposvárra visz. Elhalad az Alisca Hotel és a Csillagvizsgáló mellett és felkapaszkodik a Bartina-hegyre. Szekszárd település - TúraBázis.hu. Ez a város kilátóhegye. Innen tapasztalható, hogy milyen szép a város fekvése - a síkság és a hegyvidék találkozásánál, milyen rendezett a terjeszkedése, hátrafelé pedig a hírnevet adó végeláthatatlan szőlőskertek. Szekszárd a kadarka városa.
36 000 lakosú város, Tolna megye székhelye. A XI. században I. Béla király apátságot alapított itt, ennek romjai ma is láthatók a klasszicista stílusú volt megyeháza udvarán. A copf stílusú római katolikus templom Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma (1805). A barokk Szetháromság szobor az 1738-40-es pestisjárvány emlékét őrzi. A Szent János- és Szent Pál-kápolna 1760-ban épült. Szekszárd. A Séd-völgyében elnyúló városrész és a szőlős lankák határán áll a Remete-kápolna, régi búcsújáró hely. A Séd-patak hídján áthaladva juthatunk el Szekszárd nagy költőszülöttének, Babits Mihálynak a szülőházához. Az Augusz-házban, ahol Liszt Ferenc sokat vendégeskedett, ma a zeneszerző nevét viselő művészeti iskola működik. A Duna árterében fekvő Gemenci-erdő az ország egyik legjelentősebb természeti értéke. A Szekszárdhoz tartozó Gemenci Kirándulóközpontból gyalogosan, kisvasúton, lovaskocsival, lóháton vagy kishajóval lehet megközelíteni az erdőt, amely kiemelt vadászterület, 1996 óta a Duna-Dráva Nemzeti Park része.