Ezeknek a növényeknek általában zöld a levele, de vannak olyan loncfajták is, amelyek más színű levelekkel rendelkeznek. Ilyen mászó a japán lonc ( Lonicera japonica) "Aureoreticulata", amelynek sárga levél beidegződése van. Eleinte fehéren virágzik, majd a virágok színüket sárgára változtatják. Viszont a "Purpurea" fajta ugyanazon faja lila levél beidegződik egész nyáron, míg ősszel és télen az egész levél lila lesz. Érdemes hozzátenni azt is, hogy ez a fajta csak részben veszíti el leveleit télire, ezért félig örökzöldnek sorolható. A japán lonc termesztésének elhatározásakor azonban emlékeznie kell arra, hogy meglehetősen érzékeny az alacsony hőmérsékletre, és ezt figyelembe kell vennie, amikor kiválasztja a növény ültetési helyét. A legtöbb díszes lonc gyümölcse nem ehető (általában kissé mérgező). A magyar lonc felejthetetlen története - YouTube. Ezért semmilyen körülmények között ne próbáljuk megenni őket. Érdemes azonban hozzátenni, hogy a lonc ( Lonicera) nemzetségbe tartozik a Kamcsatka bogyó is, más néven szárazfa ( Lonicera caerulea, syn.
A rétegezés jó megoldás, ha egyszerűen el szeretné ágazni a már meglévő lonc szőlőiből. Vegyen egy szőlőt, és hajlítsa meg a föld felé. Ahol a szőlő megérinti a talajt, a késsel megkarcolhatja a föld felé néző oldalt. Tegye el a szőlőnek ezt a részét egy olyan lyukba a földbe, amelyet ásott, és amelyhez cserepes talajt adott hozzá. Egy új gyökér nő ezen a helyen. A rétegezést a legjobb tavasszal elvégezni. Fametszetek. Japán futólonc a kertben. A méhek dugványának újratelepítése egy másik módja a szőlő szaporításának. Vágást végezzen kora reggel, amikor sok szőlőlé van a szőlőben, és a legjobb, ha késő tavasszal vagy nyár elején csinálja. Vágja le körülbelül hat hüvelyk (15 cm) távolságra a kétéves szőlő végétől. Vágja le óvatosan egy szögben, és kerülje el a szőlő összetörését. Távolítsa el az alsó levélkészleteket és ültesse be a darabolást cserepes talajba. Néhány héten belül a gyökereknek elég hosszúnak kell lenniük az újratelepítéshez. Magok. A loncot magon keresztül is szaporíthatja, akár megtakaríthatja a magvakat a saját szőlőből, akár megvásárolhatja őket.
Frissítve: 2019-09-11 Lopótök Lonicera lonc, Caprifoliaceae). Lombhullató, ritkán félig örökzöld v. örökzöld, felálló v. kúszó törzsű cserjék. Átellenes, rövid nyelű, ritkán ülő leveleik ép szélek. Virágaik kocsányokon párosával v. ülő örvökben nyílnak. Termésük egy- v. többmagú, sárga, piros v. fekete bogyó. Sok erős, közepes, törpe és kúszó fajt számláló nemzetség. Szaporítás: tiszta fajoknál tavaszi magvetés, a termés beszáradása előtt gyűjtött és rétegezett magvakkal v. fás dugványozás; a gyenge növésű és örökzöld fajoknál félfás és zöld dugványozás, a kúszó fajoknál sugaras bujtás. Nálunk gyakrabban ültetett fajok: caprifolium L. (Jerikói lonc. ) Hazája Európa, Ny-Ázsia. Japan lonc szaporítása . Üreges vesszejű, kúszó cserje. Széles-elliptikus, tompa csúcsú, rövid nyelű levelei kékeszöld fonákúak. A virágzó hajtások felső levélpárjai vállban összenőttek. Ezek hónaljában nyílnak az illatos sárgásfehér, bíbor virágörvök máj. —júgyója piros. Félárnyékos, napos, meleg fekvésű, üde talajon lugasok, rácsok befuttatására alkalmas, gyertyános tölgyesekben, cserjésekben nálunk is előforduló faj.
A lonc ( Lonicera), amelyet néha száraz fának is neveznek, az egyik legértékesebb kerti hegymászó. Tökéletesen néz ki bármely támaszon, trelliszen vagy pergolán. Remekül mutat a falakhoz és a kerti pavilonokhoz. Ez a hegymászó eltakarhat egy kerítést, és egy gyönyörű zöld falat hozhat létre, amely ezen felül nyugtatja kertünket és megvédi a széltől. Mi a lonc termesztése és a lonc mely fajtái a legjobbak a kert számára? A lonc az egyik legszebben virágzó hegymászó A lonc a lonc családjába ( Caprifoliaceae) tartozó növénynemzetség. Kúszónövényként, de bokor formájában is előfordulhat. Gyakran bevezetnek egy felosztást, amely a bokros formákat száraz fáknak nevezi, és a mászó formákat - lonc. Lonc - fajták A lonc szépen virágzik, fajtától függően, május végétől októberig. A loncvirágoknak nagyon jellegzetes megjelenésük van. Cső alakúak, kifelé görbült ajkak. Különböző színekben virágoznak: fehér, sárga, narancssárga, piros és lila-lila, és gyönyörű illata van az esti órákban. A júliustól októberig terjedő időszakban olyan gyümölcsök fejlődnek ki, amelyek sok madár számára táplálékot jelentenek.
Több napilap és folyóirat szerkesztése fűződik nevéhez többek között a Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti iskola, és a Néptanítók lapjának is volt a főszerkesztője. 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első valóban irodalmi értékeket felmutató, hazafias szellemű gyermeklapot, "Az Én Újságomat". Sebők Zsigmonddal együtt szintén szerkesztette a "Jó Pajtás" című esztétikai és erkölcsi nevelő értékű hazafias szellemű gyermeklapot. Ifjúsági könyvsorozatot indított a Kís Könyvtár címmel, amely később már, mint "Benedek Elek kis könyvtára" jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat (Ezeregyéjszaka, Grimm meséi), verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket írt. 1921-től Kisbaconban élt haláláig, miközben szerkesztője volt a Cimbora című ifjúsági lapnak. Mint meseíró a magyar gyermekirodalom, mint műfaj hazai megteremtője volt. 1885-ben jelent meg a Székely Tündérország, ami már önállóan megírt népmeséket is tartalmaz.
A 2005-2006-os tanévben, amikor már a kollégiumi épületet visszaszolgáltatták az egyháznak, a Benedek Elek Tanítóképző szorongatott helyzetbe került, a kiköltöztetés veszélye fenyegette. Ekkor került újból napirendre a Mária Valéria felújításának szükségessége, annál is inkább, mivel ingatlanproblémái miatt az akkori döntéshozók komolyan fontolgatta a Képző beolvasztásának lehetőségét a Református Gimnáziumba. Az épület bekerült az Országos Beruházási Hivatal (Consiliul Naţional de Investiţii) programjába, Kirmayer Márta tervezőnő a régi tervek aktualizálásával elkezdte az épület udvar felőli részének kibővítésének, és a bal szárnynak a jobb szárnnyal történő szintre hozásának tervezését. A Megyei Műemlékvédelmi Hivatal többszöri visszautasítása következtében csak 2006 decemberére váltak véglegessé a felújítási tervek. Azáltal, hogy kezdett körvonalazódni az ingatlankérdés megoldása, az intézmény megmaradása is biztosítottnak tűnt. A versenytárgyalást követően a munkálatok 2007 decemberében kezdődtek el.
Rigó Anis, így hívták a mesemondó lányt, aki tiszta forrás volt a jövendő meseköltő számára. Benedek Elek igen fogékony volt, amit bizonyít, hogy mire az iskolába ment, már jobban olvasott, mint idősebb diáktársai. (Akkortájt Kisbaconban csak az ősz végétől jártak iskolába a gyerekek, amikor márciusban kezdődött a szántás, az apró fiúk is már az ökör mellé álltak dolgozni. Ő két elemi után a székelyudvarhelyi kollégiumba került, s itt ízelítőt kapott a falusi és a városi gyerekek életéből. (Ugyanis, a szekéren érkezett gyerekeket szolgának nevezték! ) Szorgalmason tanult. 1877-ben Pestre ment, bölcsészhallgató lett az egyetemen, és itt vált a gyermekirodalom egyik megalapítójává. Meséiből, a hallott mesékből, a befejezetlen és általa tovább írtakból a jóság, a szeretet sugárzott a gyermekek felé. Még egyetemista korában adták ki a "Magyar Népköltési Gyűjtemény" című kötetét, majd egymás után jelentek meg a ma is népszerű meséi. Századunk első két évtizedében Benedek Elek munkái valósággal elárasztották a könyvpiacot.
Benedek Elek ( 1859- 1929) Benedek Elek, a Székelyföld szülötte 1859. szeptember 30-án látta meg a napvilágot Erdővidék egy kicsi falujában, Kisbaconban. Első iskoláit kisbaconban járja, később azonban már székelyudvarhelyen készül egyetemi tanulmányaira. A kollégiumban köt életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanul, lelkes tagja az önképző köröknek. Érettségi Budapestre költözik, ahol bölcsész szakon tanul, tanárnak készül, de lelke mélyén írói babérokra tör. Ekkor mutatja be diákévei alatt, székelyudvarhelyi barátjával, Sebesi Jóbbal, összegyűjtött népköltészeti alkotásokat Gyulai Pálnak. A híres kritikusnak azonnal elnyerte a tetszését a székely népköltési gyűjtemény, ekkor szakította félbe egyetemi tanulmányait, hogy újságírónak álljon. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársa. 1887-től 1892-ig ogy. -i képviselő, egy ideig szabadelvű párti, majd a nemzeti pártba lépett át. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.