Tanösvények és kerékpárutak épülnek Budapest környékén, hogy csökkenjen a budai oldal turisztikai zsúfoltsága – tájékoztatta az Országgyűlés MSZP-frakciója környezetvédelmi és vízügyi munkacsoportjának tagjait tegnap Esztergomban Vas János, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vezetője. A fejlesztésekre azért van szükség, mert a 2 millió fővárosi lakos közül egyre többen keresnek kikapcsolódást ezen a területen. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkot Magyarország 9. nemzeti parkjaként 1997-ben alakították ki – a főváros, Pest, Fejér és Komárom-Esztergom megye – 60. 314 hektárnyi területén. Budapest környéke » KirándulásTippek. A parkban jelenleg 8 tájvédelmi körzet és 29 természetvédelmi terület található. A nemzeti park területén előforduló védett és fokozottan védett növény- és állatfajok száma meghaladja a 700-at. A park értékeire hivatásos természetvédelmi őrszolgálat, valamint néhány éve már természetvédelmi polgárőrök is vigyáznak. Az igazgatóság évente 1, 2 milliárd forintos költségvetésének kétharmada bérköltség. A fejlesztésekre és a meglévő értékek védelmére 400 millió forint marad, amit különféle pályázatokon elnyert összeggel egészítenek ki.
A két és fél kilométeres irodalmi kaland nagyjából a Görgényi úti parkolótól indul, a Civitan Kertészet szomszédságából. Körülbelül másfél-két óra alatt kényelmes tempóban, egy szabálytalan kört leírva érhető el a 384 méter magasan az erdő felé tornyosuló dolomittömb, amelyre (a második világháborúban megsérült) alakja miatt Oroszlán-sziklaként szokás utalni. Funzine
A tanösvények olyan természetben kialakított túrautvonalak, amelyek mentén a tanösvény készítője több információs táblát helyezett ki. 7 kalandos tanösvény Budapesten és környékén, ha bebarangolnád a fővárost. Ezeknek segítségével megismerhetjük a környék élővilágát, kulturális értékeit, és más hasznos információkkal gazdagodhatunk. Nyilvános válogatás ajánlott túra Nehézség könnyű nyitva Hossz 1, 6 km Időtartam 1:00 óra Szintemelkedés 7 m Szintcsökkenés 71 m Minden szempontból különleges ez a nyolc állomásos bushcraft tanösvény. Egyrészt ezen a környéken még ilyet senki nem létesített, másrészt fele... Szerző: Dabis Silvius B., Magyar Természetjáró Szövetség 5, 4 km 1:20 óra 49 m A főváros egyik legfontosabb természeti értékét, a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területet ismerhetjük meg ezen a különleges tanösvényen Budapest... Szerző: Magyar Természetjáró Szövetség, 2, 4 km 1:30 óra 43 m 42 m Mintegy 3 kilométer hosszú a Börzsöny szívében található tanösvény. 5, 1 km 1:32 óra 139 m 2015-ben adtak át ezt a tanösvényt, amely a szív- és érrendszeri betegek, valamint cukorbetegek rehabilitációját segíti a budai Szent Ferenc Kórház... Szerző: Lévai Zsuzsa, 3, 3 km 6 m A Kiskunsági Nemzeti Park területén található, mindössze 3, 5 kilométer hosszú tanösvény a Péteri-tó körül vezeti végig azokat, akik kíváncsiak a... 0:24 óra 16 m 19 m A Malomgát tanösvény az Őrség kedvelt részén, Őrimagyarósd és a Vadása-tó között vezet.
Fővárosunk környékén számos érdekes kirándulási célpontot találunk, mind kulturális, történelmi látnivalók, mind természeti szépségek vonatkozásában. Budapest közelsége miatt a legnépszerűbb látványosságok sokszor zsúfoltak, mint pl. a gödöllői kastély vagy a veresegyházi medvefarm, mások viszont méltatlanul kevesek által látogatottak például az ócsai Árpád-kori templom vagy a zsámbéki romtemplom. A pesti oldali agglomeráció meglepően dombos, a Gödöllői-dombság tele van meglepetésekkel és kiváló programokkal, a strandolástól az arborétumon, a rengeteg lovas farmon keresztül a rusztikus pincesorokig. Ökoturisztikai fejlesztések Budapest környékén - Greenfo. Gyönyörű kastélyok, a renoválttól az elhagyatottig, várnak ránk. Budapesttől délre igazi alföldi élményekben lehet részünk, nyáron a kiépített, strandolásra kiválóan alkalmas bányatavak, a Duna parti nádasrengeteg jobbnál jobb horgászparadicsomokkal, középkori templomok, romantikus ártéri tanösvények csábítanak minket. A budai oldalról kiindulva a Budai-hegység szépen beleolvad az Etyeki-dombságba ill. a Zsámbéki-medencébe.
Itt elsősorban a messziről látható impozáns gótikus templomrom, az alcsúti arborétum, ill. a dombság névadó településének gasztronómiai hagyományai a legvonzóbbak. A környéken találjuk egyik legszebb kastélyunkat, talán a leghangulatosabb kastélyparkkal, a martonvásári Brunszvik-kastélyt. Rengeteg gyerekbarát program vár minket a régióban, a mogyoródi Aquapark, a veresegyházi medvefarm, a vácrátóti arborétum, a dunaharaszti, délegyházi, fürdésre kiválóan alkalmas bányatavak vagy a homokos partú Rukkel-tó mind megannyi kitűnő célpont, a számtalan lovas farmról nem is beszélve. A Budapesttől északra fekvő Szentendre az ország talán legbájosabb kisvárosa, macskaköves, girbe-gurba kis utcáival, mediterrán hangulatával a főváros környékének legnépszerűbb kirándulási célpontja. Szentendréhez közel találjuk az ország első számú skanzenjét, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot, amely akár egész napos program is lehet. Bakancsos turistáknak a fővárosunk budai oldalát teljesen körülölelő hegyek, a Budai-hegység és a Pilis kitűnően jelzett turista útjai kínálnak akár több napos túra lehetőséget.
Akkori balladái a lelkiismeret drámáit vetítik elénk, a Vörös Rébék, a Tetemre hívás, az Éjféli párbaj, a Hídavatás, a Tengeri-hántás, Az ünneprontók című versek mindegyike "tragédia dalban elbeszélve" – Greguss Ágost esztéta meghatározása szerint. A költő 1882. október 22-én halt meg Budapesten. Arany János szalontai szülőháza sajnálatos módon nem maradt meg. A helyére épített ház sem létezik már, azonban a helyi önkormányzat a már eltűnt épületek helyére építtetett egy új, táj jellegű épületet. Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, nyílván az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték. A nádfedeles parasztház homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy valamikor itt állott az egyik leghíresebb magyar költő szülőháza. Az épületet és a benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010. júniusában adták át. A gyűjtemény megálmodója, megvalósítója és fenntartója a hajdúváros önkormányzata. A kiállított tárgyakon keresztül a XIX-XX. századok fordulóján élő szalontai lakosok életébe nyerünk betekintést.
Az Arany porta a tűz martaléka lett. A leégett ház falait felhasználva építették fel újra a bogárhátú házat. Ez a ház sem létezik már, mert 1847-ben a Kalári tűzvész elpusztította a város négyötödét, köztük ezt a házat is. A helyére emelt épületet az Arany Emlékegyesület 1908-ban megvásárolta 4200 koronáért és 1909. május végén avatták fel a ház falán ma is látható márványtáblát. Ezt a házat az ötvenes években államosították. 2002-ben kapta vissza az ingatlant az Arany János Művelődési Egyesület, de olyan rossz, elhanyagolt állapotban volt, hogy lebontották. Az alapokat meghagyva, az eredetihez leginkább hasonlító, nádfedeles (immár a negyedik) épületet felépítve próbálták meg visszaidézni a szülőház arculatát. Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, bár az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték. A ház melletti eperfa is a Családi körben megénekelt fa "csemetéje". Az épületet és a benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010. júniusában adták át.
Délután kezdődtek az ünnepi programok, ezért útközben, délelőttre szerveztünk egy látogatást: Békéscsabán megtekintettük a Kner nyomdát. Előzetes bejelentkezés alapján egy másfél órás látogatáson vehettünk részt. A nyomda már évek óta csomagolóanyagot gyárt a gyógyszeripar, élelmiszeripar számára, ezért fontos a steril környezet, így nekünk is védőruházatot kellett felvennünk. Érdekes, tartalmas program volt ez is. Ezután folytattuk az utunkat Nagyszalontára. A határhoz közel levő település kb 17. 100 lakosú város, melynek 60%-a magyar. Először megebédeltünk, majd részt vettünk a megnyitó ünnepség programjain. Megtekintettük a város egyik nevezetességét, a Csonka-tornyot, ahol ma Arany János Emlékmúzeum található. Arany János fia, Arany László a városnak adományozta a még meglevő Arany-emlékeket, melyeket itt megtekinthettünk. Láthattuk azt a rajzot is, melyet Petőfi készített Aranyról és a Csonka-toronyról, amikor meglátogatta költő barátját Nagyszalontán. Az Emlékév tiszteletére egy szép ünnepi kiadvány jelent meg: "Arany Szalontája, Szalonta Aranya" című könyv.
Arany János emlékhelyeket látogattak magyartanárukkal a VSzC Petzelt József Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának diákjai. Élményeikről a tanátnő, Páliné Szappanos Zsuzsanna számolt be. Izgalommal készültünk a gyönyörűen felújított Csonkatorony Arany János Emlékmúzeumának megtekintésére a VSzC Petzelt József Szakgimnáziumának és Szakközépiskolájának diákjaival, a kirándulás Szentendre Város Önkormányzata és a Váci Szakképzési Centrum támogatásával valósulhatott meg. 2018 őszének verőfényes napján indultunk Nagyszalontára. Az "Aranyláz" nem csökken az évforduló múltával sem, ez így nagyszerű. Szerb Antal írta Arany Jánosról: "Minden szál hozzávezet és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja. " 2017 márciusa óta sok-sok érdekes programhoz csatlakoztunk határon innen és túl. Nagyon jó érzés, hogy a diákok megérezték, megértették Arany János költői nagyságát, megismerhették sokszínű egyéniségét. Geszt községben kezdtük irodalmi sétánkat. Arany János a szabadságharc bukása után, az előkelő Tisza családnál volt nevelő, annál a Tisza családnál, aki két minisztert is adott az országnak.
A gyujtemény fokozatos bővülése folytán az eredeti helység szukösnek bizonyult, ezért felmerült a hagyatékhoz méltó emlékhely biztosítása. A választás a Csonkatoronyra esett, a város egyetlen középkori épületére, melynek léte egybefonódik a város történetével. Bocskai István fejedelem 1606-ban 300 hajdúját telepítette Szalontára, hogy megvédjék a vidéket a gyakori török támadásoktól. A hajdúk erődítményt építettek, ennek belső területén állott az őrtorony. 1658-ban leégett, és csonkán, tetőszerkezet nélkül állott majdnem 250 évig. Petőfi Sándor 1847-ben, amikor eloször járt Aranyéknál, lerajzolta a Csonktatornyot, ez az épület első vizuális megörökítése. 1899-ben restaurálták, és ide helyezték át az Arany Emlékszoba ereklyéit. 1907-ben a bejárat a déli oldalról a mostani nyugatira került. Ekkor került a bejárat fölé Arany János szobra, amelyet Stróbl Alajos tervezett, és Szeszák Ferenc kivitelezett. A múzeumnak öt kiállítóterme van, a földszinti teremben a látogatók a város és a torony történetével ismerkedhetnek meg, a négy emeleti teremben pedig az Arany emlékek kaptak helyet.
Amikor fontos, hogy a keresett feltételek egymástól meghatározott távolságra legyenek. " " - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben az idézőjelben lévő feltételek szerepelnek, méghozzá pontosan a megadott formátumban. Pl. "Petőfi Sándor" keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben egymás mellett szerepel a két kifejezés (Petőfi Sándor). [szám]W - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben mindkét feltétel szerepel és a megadott távolságra egymástól. A [szám] helyére tetszőleges szám írható. Pl. Petőfi 6W Sándor keresés visszadja pl. a "Petőf, avagy Sándor" találatot, mert 6 szó távolságon belül szerepel a két keresett kifejezés. [szám]N Mint az előző, de az előfordulások sorrendje tetszőleges lehet Pl. Petőfi 6N Sándor keresés visszadja pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot. Pl. a "Sándor (a Petőfi) találatot.
1899-ben a gyűjteményt áthelyezték a múzeummá alakított Csonkatoronyba, amelynek bejáratát 1907-től Kolozsvári Szeszák Ferenc Arany-szobra díszíti. Az Emlékbizottságból a múzeum gondozására alakult Arany Emlékegyesület nemcsak az Arany-ereklyéket gyűjtötte össze, hanem a helyi értelmiség segítségével élénk irodalomtörténeti, népköltészeti, néprajzi és helytörténeti munkába is kezdett; gondozásában jelent meg Nagyváradon 1919-ben Visky Károly Arany népe c. tanulmánya, majd 1930-ban Radó Pál Arany-monográfiá ja. 1944 őszén háborús károk érték a múzeumot. 1957-ben a költő születésének 140. évfordulója alkalmából került sor újjárendezésére és kibővítésére. A múzeum dokumentációs anyagában található 661 eredeti Arany-kézirat, 133 a költőhöz írott levél, az Arany család levelezésének 101 darabja, a költővel és családjával kapcsolatos 36 egyéb irat, 45 fénykép Aranyról, családtagjairól, barátairól és 595 kéziratmásolat (fotókópia, mikrofilm). Ezekhez járul a költő könyvtárának 1754, leánya, Arany Juliska könyvtárának 122 darabja, a költő munkáinak számos hazai és külföldi kiadása, idegen nyelvű fordítása, a róla szóló monográfiák és az 1945 óta megjelent tanulmányok, közlemények gyűjteménye.