A XVIII- XIX. század fordulójáig a színházi szerzők rendszeresen éltek az átirat módszerével. "Vettek egy jó darabot, és még jobbat csináltak. Ez volt a görögök, Shakespeare, Moliere, Goldoni módszere: nagyon jó módszer, Brecht is használta. Vettek egy már bevált, sikeres alaptörténetet, és vámpírként kiszívták belőle az igazi nedveket. (…) Úgyis kollektív munka minden jó mű. Minden drámaíró egy nagy sorozat végén van, és a mai mérték szerint bevallhatatlanul sokat tanul az elődöktől, esetenként a kortársaitól is" – vallja Spiró György. S hogy átírással milyen időszerűvé tehetők a régi művek, mi sem bizonyítja jobban, mint jelen kötet. Spiró György: Az dráma, ha Isten helyén a Párt áll | 24.hu. A kötetben olvasható drámák: Katona József – Spiró György: Jeruzsálem pusztulása Vörösmarty Mihály – Spiró György: Czillei és a Hunyadiak Hamvas Béla – Spiró György: Szilveszter Kapcsolódó könyvek Értékelések Statisztika 10. 0 átlagos pontszám i 0 példány értesítés alatt 0 prerukkolt példány 0 elérhető példány 0 eladó példány 0 folyamatban lévő rukk / happ Címkék Drámák 1939 Kortárs 43475
135 évvel ezelőtt mutatták be Az ember tragédiáját a Nemzeti Színházban. Erre emlékezünk ma. Idén a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház felkérésére Spiró György drámaíró fogalmazott meg üzenetet a Magyar Dráma Napja alkalmából. Spiró György üzenete a Magyar Dráma Napjára - Színház.hu. Spiró György (forrás:) Spiró György üzenete A színház az írástudatlanoké, a belőle származó film is az, így az elképzelhető leginkább demokratikus műfaj. Amikor még nem volt általános iskoláztatás, a vallási és állami propagandát az írni-olvasni nem tudók számára vagy prédikációban, vagy színházi előadásban művelték. Már a görögök rájöttek, hogy a demagógoknál a nép még a színházat is jobban szereti, a racionális populista érvelésnél a színészek által megjelenített mese sokkal vonzóbb. A legnagyobb mesterek, az ókori görögök, Shakespeare és Csehov pontosan tudták, hogy a legkönnyebben érthető, legélesebb konfliktusokkal, legdurvább bohózati hatásokkal és fordulatokkal kell élniük a legsúlyosabb tragédiákban is, hogy a közönség lelkét megmozgassák, és a színen láthatók iránti részvétét vagy gúnyos megvetését kiváltsák.
A Radnóti Zsuzsa alapította kuratórium 2019 óta díjjal jutalmazza a legkiemelkedőbb drámaírókat, hagyományosan február 24-én. Az apropót Örkény István Tóték című drámájának bemutatója adja, amely 1964. február 24-én volt. Idén Spiró György és Garaczi László vehette át az elismerést a Rózsavölgyi Szalonban, ezúttal a magyar dráma napján, szeptember 21-én. A Kossuth- és József Attila-díjas Spiró Györgyöt nem először díjazzák a magyar dráma napján, 1997-ben és 2004-ben A Színházi Dramaturgok Céhének Szép Ernő-jutalmában részesült, 2015-ben pedig a Hello, dr. Mengele! -vel Az évad legjobb magyar drámája címet is elnyerte. Az Örkény István szellemi munkássága előtt tisztelgő Kortárs Magyar Dráma-díjat a Sajnálatos események ért vehette át. A mű egyben kordokumentum is, amely a 20. század második felének magyar történelmébe enged betekintést. Spiró történészek és levéltárosok munkái nyomán írta meg azt a két tragédiát és közjátékot, amely a Scolar Kiadó kötetébe bekerült. Könyv: Drámák (Spiró György). A szerző az írás során igyekezett a jegyzőkönyvek, emlékiratok és naplók szövegét minél teljesebben megőrizni.
Margócsy István a Pesti Szalon 1996-os számában részletesen elemezte a drámát, melynek érdemeit így foglalta össze: "Spiró drámájának mint műalkotásnak legnagyobb erénye alighanem egységességében ragadható meg. Hosszú kísérletezés után e drámában tudta megvalósítani végre régi célkitűzéseit: itt valóban tökéletesen fedi egymást koncepciója és kompozíciója. Tragikus látásának végzetszerűsége uralja a dráma felépítését is: a romantika szervességideáljának megfelelően a színpadon a dráma kibomlik, a jelenetek a kikerülhetetlenség jegyében rohannak a betetőző vég felé. E drámában Spiró világának minden eleme a maga helyén van: belülről kikezdhetetlen. Minden út Rómába vezet. " Az 1994–1995-ös keltezésű Árpád-ház at csak 2008-ban állították először színpadra. A nagy ívű dráma az 1100-as évek Magyarországán játszódik. Bár Kálmán király trónra lépésekor békét köt öccsével, Álmossal, nemsokára mégis kegyetlen küzdelem alakul ki közöttük a trónért. A viszályt Álmos fia, a gyermek Béla szenvedi meg leginkább.
Spiró ehhez felhasználta az irodalomtudományi zsargon karikírozásának eszközét is, amikor a második felvonás egyik jelenetében a diáklányok hol nevetve, hol kínlódva a Menekülés az Úrhoz Ady-vers tudományos elemzését próbálják megérteni. A szöveg egyes szakkifejezéseit, illetve gondolatait a szerző ugyanis szó szerint Király István vaskos Ady-monográfiájából vette át, melynek komikus hatásával a premieren gyanútlanul megjelenő irodalomtudós is szembesülhetett. A Csirkefej esztétikai hatásának másik forrását a tragikus irónia jelenti. A sorsukat alakítani képtelen szereplők élete nem nélkülözi teljes egészében a tragikus vonásokat, ennek oka mégsem a határait átlépő hős nagyságot nem nélkülöző, végzetszerű bukásában rejlik, hanem a társadalmi kiszolgáltatottságukból kitörni képtelen emberek szorult élethelyzetéből. A darab ugyanakkor nem menti fel őket sorsuk iránt viselt felelősségük alól, kudarcuk mégis túlmutat személyes cselekvési szabadságukon. A katarzis lehetőségét a műben az irónia oly módon ellenpontozza, hogy a bűn és bűnhődés összefüggésében értelmezhető tragikus vétség által előidézett megtisztulás helyett épp az emberi szándékok ellenében megvalósuló bűnelkövetés fejlődésrajza tárul fel, ami legfeljebb megütközést vált ki a nézőből.
A külvárosi udvar lakói (Vénasszony, Apa, Anya, Nő, Tanár) és a fiatalok (Srác, Haver, Bakfis, Csitri) mellett a hivatali szervek képviselői (Törzs, Közeg, Előadónő) lépnek színre. A bérház társadalmi közegéből feltűnően hiányzik a biztonságot jelentő családi otthon, a magányos lakók világában a drámai konfliktus eredete az egyetlen itt élő család széthullására vezethető vissza. Spiró az emberi kapcsolatok leépülését és válságát a hétköznapok valóságában ábrázolja. A megjelenő figurák sorából kiemelkedik a Vénasszony és a Srác kettőse, elsősorban ők tekinthetők a drámai eseménysor alakítójának. Kapcsolatuk előzménye, hogy a gyámhivatal az alkoholista szülők által elhanyagolt fiúhoz a – nagyanyai gondoskodással viszonyuló – Vénasszony bejelentése nyomán intézkedett a gyermek intézeti elhelyezéséről, ami feldolgozatlan konfliktusok és feloldhatatlan viszályok forrását jelentette. A drámai cselekmény kiindulópontja, hogy a három nap szabadságra hazaérkező Srác barátjával felakasztja a Vénasszony macskáját.
Sokakban felmerült a kérdés: egyáltalán lesz-e idén tavasszal óraátállítás, miután az Európai Parlament két éve megszavazta az egységes időszámítást. Mutatjuk, mikor kell átállítani az órákat. Március 28-án (vasárnap) lesz az idei tavaszi óraátállítás, akkor kezdődik a nyári időszámítás, ezen a napon hajnali kettő órakor kell majd az órákat három órára állítani. Ez lesz az utolsó? Az Európai Parlament 2019-ben megszavazta a téli és a nyári időszámítás közötti váltás eltörlését. Mikor lesz óraátállítás 2021-ben. Az országok viszont 2019 helyett csak 2021-től állhatnak majd át az új rendszerre. Az biztos, hogy mindenki külön választ majd. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, áll a parlamenti állásfoglalásban. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. Arról még nincs hír, hogy a magyar kormány melyik időszámításra szavazott, így idén tavasszal még mindenképpen átállunk a nyári időszámításra, azonban az, hogy utána végleg a télire váltunk vagy maradunk a nyári óraállásokkal, még nem tiszta.
Hirdetés
A tavaszi óraátállítás 2022-ben március 27-én lesz.
Éves szinten körülbelül 100-120 gigawattórával kevesebb áramot használ a lakosság a nyári időszámítás ideje alatt, ami 30-40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, és 4-5 milliárd forinttal csökkenti az ország "áramszámláját" – hívta fel a figyelmet a Mavir. Hirdetés