Kóbor György: a Mátrai Erőmű nélkülözhetetlen, hosszú távú terveink vannak vele 2021. 06. 14. Kóbor György, az MVM elnök-vezérigazgatója nemrég egy borzasztóan szerethető történetnek nevezte a Mátrai Erőművet, ami erős kijelentés annak fényében, hogy a magyarországi energiatermelés szén-dioxid-kibocsátásának jelentős részéért felelős az erőmű, amely csak tavaly közel 43 milliárd forint veszteséget termelt. Kóbor györgy mom's blog. A kijelentés kapcsán beszélgettünk az MVM első emberével, aki elmondta, hogy az erőmű a keleti országrész fontos munkáltatója és kiemelt szerepe van az ellátásbiztonságban is, az elavult és átalakításra szoruló Mátrai Erőmű termelése és működése azonban nélkülözhetetlen, amellyel kapcsolatban az MVM-nek hosszú távú tervei vannak. Kóbor Györggyel többek között a létesítmény teljesítményéről és annak jövőjéről beszélgettünk, de az anyacég tőzsdére lépése is szóba került. Egy borzasztóan szerethető történetnek nevezte nemrég a Mátrai Erőművet, eközben a magyarországi energiatermelés szén-dioxid-kibocsátásának jelentős részéért felelős erőmű hatalmas veszteséget termel, a számlát végső soron az adófizetők állják.
A háztartások közvetlen ellátását a multiktól visszaszerezni igyekvő - így immár a teljes lakossági gázszolgáltatást, az észak-dunántúli, közép- és dél-magyarországi gázrendszert, illetve utóbbi területen az áramhálózatot és -ellátást is magáénak tudó - NKM felépítésébe még Lázár János vágott bele a Miniszterelnökség bázisán a Simicska-féle belső feszültségek egy következményeként. [origo] Hírmondó. A két állami energiacsoport közeledése mégis borítékolható volt. Így az NKM két éve az MVM felügyeletét ellátó egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) került, igaz, azon belül az akkor Bártfai-Mager Andrea irányította postaügyért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős külön kormánybiztosság alá. A nyilvánosságot amúgy kerülő politikus többször látványosan ki is állt a már akkor - az éppenséggel az MVM gazdasági vezérhelyettesi posztjáról átnyergelő - Kóbor György vezette NKM mellett. Bár eközben az MVM az NKM 50 százalékos tulajdonosává vált, a miniszter kedvező NKM-es tapasztalatai ölthetnek testet abban, hogy miután az egykori NFM és MVM közé ékelt MNV-t kiiktatva jogot szerzett rá, az MVM urává is Kóbor Györgyöt tette meg.
2021. október 1-ig az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, és az MVM Energetika Zrt. (korábban NKM Nemzeti Közművek Zrt. ) elnök-vezérigazgatója. Kóbor György a Külkereskedelmi Főiskolán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát. Pályáját 1996-ban a HUNGEST Hotels Kft. pénzügyi elemzőjeként kezdte. Ezt követően az Hungária Zrt. -nél értékesítési kontrolling vezetője, majd igazgatója, később pedig a vállalat beszerzésért és értékesítésért felelős vezérigazgató-helyettese volt. Kóbor györgy mv agusta. 2002 és 2010 között az Energiakereskedő Kft. (később Energiaszolgáltató Kft. ) ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett. 2010-2016 között a Magyar Villamos Művek Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese volt egy év kihagyásával, ugyanis 2012-2013 között a MET Power Hungary Kft. vezérigazgatójaként dolgozott. 2017-ben a DÉMÁSZ Zrt. vezérigazgatója, 2016-tól pedig az NKM Nemzeti Közművek Zrt. (ma MVM Energetika Zrt. ) elnök vezérigazgatója. Kóbor Györgyöt 2018-ban nevezték ki az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
Az MVM csoport jelen működésével a tőzsdei társaságokkal szemben elvárt követelmények elérését és megtartását tekinti legfőbb feladatának. " [2] Cégadatok [ szerkesztés] Tevékenységi köre [ szerkesztés] Az MVM Csoport 2007. június 1-jétől ún. elismert vállalatcsoportként működik. Az anyavállalat MVM Zrt. egységes, hatékony irányítási eszközrendszer birtokában koordinálja a cégcsoport szinte valamennyi leányvállalatának üzleti tevékenységét. A magyarországi átviteli rendszerirányító társaság (TSO), a Mavir Zrt. bár tulajdonilag a cégcsoport tagja, speciális helyzeténél fogva nem része az Elismert Vállalatcsoportnak. Az MVM alapvető tevékenysége a villamosenergia szállítói, nagykereskedői feladatainak ellátása. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik az energia importja és exportja is. Az MVM Zrt. Kóbor györgy mgm.fr. a villamosáramot megvásárolja az erőművektől, illetve az importforrásoktól és értékesíti a területi áramszolgáltatóknak. Tevékenysége során feladata az erőművek és az alaphálózat legkisebb költséggel történő, optimális kihasználásának biztosítása.
Dr. Czepek Gábor Elnök-vezérigazgató Dr. Juhász Edit Jogi, vállalatirányítási és koordinációs vezérigazgató-helyettes Dr. Cseh Tamás Vezető jogtanácsos és compliance vezető Alkér Zoltán Infrastruktúra vezérigazgató-helyettes Fazekas László Gazdasági vezérigazgató-helyettes Fluck Benedek Humánerőforrás és Szolgáltatási vezérigazgató-helyettes Dr. Kóbor György - MVM Energetika Zrt. | Portfolio Rendezvények. Kiss Csaba Termelési vezérigazgató-helyettes Sum János Gazdaságfejlesztés és Üzletstratégiai vezérigazgató-helyettes Dr. Tomaj Balázs Kereskedelmi és Ügyfélkapcsolati vezérigazgató-helyettes Spilkó József Műszaki Szolgáltatási vezérigazgató-helyettes
Átviteli rendszerirányító [ szerkesztés] Az átviteli hálózatot is tulajdonló Mavir Zrt. az MVM Csoport leányvállalataként, az EU irányelveinek megfelelő tevékenység-szétválasztási szabályok érvényesülését biztosító ITO modell szerint működik, melynek jogi kereteit a magyar Országgyűlés a 2009 végén meghozott törvénymódosításban rögzítette. Világgazdaság | #kobor-gyorgy. A cégcsoport integrált felépítése speciális kettős helyzetet teremt a rendszerirányító számára, mert a működési modell egyrészt biztosítja tevékenységének függetlenségét, másfelől a csoporthoz tartozás lehetővé teszi az integrált működésből fakadó előnyök kihasználást. Az átviteli rendszerirányító társaság feladata a nagyfeszültségű átviteli hálózat irányítása, üzemeltetése, korszerűsítése, illetve szükséges mértékű bővítése is, a tevékenység során elsődleges szempont, hogy a piaci szereplők egyenlő feltételekkel férjenek hozzá az átviteli hálózathoz. Az MVM Csoport további tagjainak munkája teszi teljessé az átviteli tevékenységet, amelynek keretében ellátják a hálózati beruházások létesítését ( OVIT ZRt.
1241. április 11. Szerző: Tarján Tamás 1241. április 11-én vívták a tragikus Muhi melletti ütközetet, melyben a IV. Béla király (ur. 1235-1270) vezette magyar sereg katasztrofális vereséget szenvedett Batu kán mongoljaitól, akiket helytelenül tatárokként szoktunk a magyar nyelvben azonosítani (pl. a tatárjárás kifejezésben; a tatárok valóban segédnépekként szolgáltak a mongolok alatt, de nem ők vezették a hordát). 1241 április 11 septembre. A mongol törzsek Belső-Ázsia hatalmas pusztaságain egyesültek még 1206 táján Dzsingisz kán vezetésével, majd pár évtized alatt meghódították az ázsiai sztyeppét, betörtek Kínába, elfoglalták Szamarkandot, Perzsiát, megsemmisítették az orosz fejedelemségeket, és az 1240-es esztendő környékén megközelítették a Kárpátok hegykoszorúját. Magyarországon Julianus barát úti beszámolóiból és a IV. Bélához menekülő nomád kunok elbeszélései alapján rengeteg információról rendelkeztek a mongolok harcmodoráról és támadási szándékáról, Ögödej nagykán 1237 során levelet is küldött Bélának, hogy behódolásra bírja őt.
Értékelés: 18 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: A tatár lovasok a Magyar Királyság határainál való megjelenését alig néhány évvel előzték csak meg a róluk szóló legkorábbi hírek. 1220-ban az orosz és a velük szomszédos területek lakói már 'megtapasztalhatták' a rájuk törő lovas nomád mongolok csapásait. Az erős vezetésű, a korszerű kínai haditechnikát jól ismerő és alkalmazó, kiváló lovas ijászokból álló hódítók 1237-ben nyugat felé fordultak, elfoglalták a kelet-európai térség legfontosabb városát, Kijevet. A kunok kiűzésével foglalatoskodó magyarok e hír hallatán már sejthették volna, hogy a feltartóztathatatlan mongol csapatok útja is fordul... A muhi csata, 1241. április 11.. Magyarországot három irányból támadó mongolok 1241. április 11-én, Muhinál döntő vereséget mértek a szervezetlen, a könnyűlovasságot szinte teljesen nélkülöző, fegyelmezetlen magyar csapatra. Az óriási méretű pusztulás - pusztítás elsősorban az Alföld és Erdély lakosságát érintette. A mintegy 300 - 400 ezer szerteszét heverő temetetlen halott száma naponta nőtt a harcokat követő rettenetes járványok és éhínség áldozataival.
Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni Miért? című új műsor. Egyéb epizódok: Stáblista:
A kisebb győzelem után azonban Béla vezérei hatalmas hibát követtek el: a mongol visszavonulás után úgy gondolták, máris megnyerték a csatát, így a híd őrségének nagy részét éjszaka visszavonták. Hajnalban azonban a tatárok újra támadtak, ekkor már teljes létszámban, megszerezték a Sajó hídját és a nagyrészt még alvó táborra rontottak, tüzes nyilaikkal pillanatok alatt lángba borítva a védállásokat. Ráadásul Batu harcosai gázlót is találtak a megáradt folyón, így sikerült nagyrészt
7 perc olvasás "A király pedig nem volt képes felállítani a csatarendet. És ha a magyarok a sereg egy-egy részéből összevegyülten vonultak a harcba, a tatárok szembejöttek velük nyilaikkal, és arra kényszerítették őket, hogy visszavonuljanak a sereg körletébe, úgyhogy a szerfölött nagy hőség és a helyszűke következtében akkora fáradtság vett erőt rajtuk, hogy a király és a kalocsai érsek, akik aggódva rettegtek, sem fenyegetésekkel, sem hízelgésekkel, sem buzdítással nem voltak képesek harcba küldeni őket. […] Végül […] a tatárok kissé félrehúzódva önként utat engedtek nekik maguk között minden nyíllövés nélkül. 1241 április 11 janvier. […] És amikor már több oldalon is nyitva állt az út a királyi csapat előtt, a király anélkül, hogy felismerték volna, utat talált az erdő felé…" (Rogerius: Siralmas ének, egykorú visszaemlékezés) Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Tömeges várépítés indult el. Számos településnek adott városi rangot, melyek így fallal vehették körbe magukat. Külpolitikájában békés szövetségi viszonyra törekedett Haliccsal és Lengyelországgal.
A történetírók szerint ennek az volt az oka, hogy maga Batu kán is szerette volna elnyerni a nagykán tisztséget. Meglehet, hogy így volt, de az új fejedelem megválasztására csak 1246-ban került sor. IV. Béla királynak és Mária királynénak 1242 januárjában kislány gyermekük született, Margit néven. A királyi pár pedig fogadalmat tett, hogy születendő gyermeküket Istennek szentelik, ha eltakarodnak az országból a tatárok. Ha erre jársz, várlak: A muhi csata emlékezete - 1241. április 11.. Ez a felajánlás nem kevés áldozatot jelentett akkor, hiszen a királylányok fontos diplomáciai alkuk eszközei voltak. A kis királylányt szülei hároméves korában a veszprémi Szent Katalin domonkos kolostorba adták, majd a Nyulak-szigeti domonkos kolostorban élt haláláig 1252-1270-ig. A róla elnevezett szigeten a Margit-szigeten, a kolostor romjai ma is láthatók. 1943-ban avatták szentté a magyar királylányt. Margit, szülei felajánlását magáévá téve, élő áldozati adományként ajánlotta fel önmagát Istenének, az országért, a magyar népért. A tatárok kivonulása után IV. Béla király hozzáfogott az ország újjáépítéséhez.