Banner Zoltán: Mattis Teutsch János. Bukarest, 1972 (Ser. Művészeti kismonográfiák) Kortárs magyar művészeti lexikon. 2. köt. Budapest: Enciklopédia Kiadó, 2000. Mattis-Teutsch János lásd 737-738. p. ISBN 963 8477 458 Máttis Teutsch János / [bev. ] Szabó Júlia. [Budapest]: Corvina, 1983. 35 p. [60] t. (Művészi album. – Összefoglalás német nyelven. ) ISBN 963-13-1469-3 Bajkay Éva-Jurecskó László-Kishonthy Zsolt-Tímár Árpád (szerk. ): Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter, MissionArt Galéria, 2001. ISBN 963 8074 14 0 János Mattis Teutsch and the Hungarian Avant-Garde 1910 – 1935. Los Angeles, Louis Stern Fine Arts-MissionArt Galéria, Budapest/Miskolc, 2002. Seelenblumen. János Mattis Teutsch 1884-1960. MissionArt Galerie, Budapest/Miskolc, 2002. Máttis Teutsch János - 1923. augusztus - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. ISBN 9632043537 Mattis Teutsch und die Graphik der ungarischen Avantgarde: Budapest, Der Sturm, Bauhaus: Eine Austellung der MissionArt Galerie: Collegium Hungaricum Berlin, 11. November 2002 – 15. Januar 2003. Budapest – Miskolc – Berlin, 2002. 72 p. ill. ISBN 963-807-419-1 Soulflowers.
Életrajz Megvásárolható alkotások Mattis-Teutsch János, festő, grafikus, szobrász, 1884. augusztus 13. –kán született Brassóban. 1901-től egy éven át a budapesti Iparrajziskolában tanult. 1902-ben felvételt nyert a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, amelynek 1905-ig a tanítványa volt. 1906-tól 1908-ig Párizsban járt tanulmányúton. 1909-től a brassói Ipariskola a kisplasztika és a stílustörténet tanáraként dolgozott. Az avantgárd művészetek, az expresszionizmus, konstruktivizmus és az absztrakt művészet nagy mestere volt. 1918-tól a berlini berlini Abstrakte Gruppe der Sturm csoport egyik tagja lett. 1919-ben kapcsolatba lépett a weimari Bauhaus körrel. Nem sokkal később a bukaresti Contimporanul avantgárd folyóirat egyik alkotói munkatársként is működött. 1928 és1931 között a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1944-1949, majd 1957-1959 között a brassói képzőművész csoport vezetője volt.
Ez a második az esetek túlnyomó része. Máttis kompozíciója általában, expresszionizmusának kiérésekor, az 1918. év közepén, középpontos és centripetális. Hogy az Uitzal való, bár főként csak különbözőségekre rámutató összehasonlítást folytassuk, különös véletlen, hogy míg Uitznál a centralitás az egymást metsző diagonális szisztémán keresztül alakult, Máttisnál a centralitás megbomlásakor jelennek meg a diagonálisok. A képformának ez a megbomlása az 1919. évben következett be. Egy rövid, átmeneti jelentőségű korszak jött, amelyben a régi harmóniák helyén éles disszonanciákat találunk, a kiegyensúlyozott színek és formák helyett pedig anarchikus zavart. Volt azonban ennek az anarchikus korszaknak egy nagy erénye is. A régi lágy harmóniákat, sokszor puha és passzív befejezettséget felváltotta az aktív tartalmakra és mozgalmas lendületekre való törekvés. Hiszen éppen a művésznek ez az új érzelmi diszpozíciója volt az, ami a formabomlást és kompozícióválságot létrehozta. Ebben az időszakban maga Máttis is nagyon érezte formavilágának disszonáns voltát és gyorsan indult az új cél felé: az új tartalmat új harmóniába önteni.
A reformkor politikai eseményeihez kapcsolódó dokumentumok mellett a legjelentősebb személyiségek – Széchenyi István, Metternich kancellár, I. Ferenc, József nádor – tárgyi emlékei, festményei adnak hű képet a 19. század első feléről. Nyomon követhetjük Széchenyi modernizációs törekvéseit, középpontban a reformkor jelképévé vált Lánchíd építésével, valamint a reform országgyűlések tevékenységét. A kor nemesi életmódját tükrözi a kiállított szalongarnitúra, az összképet egy férfi nemesi viselet teszi még gazdagabbá. Érdekességek: A Lánchíd 1842-es alapkőletételét Barabás Miklós csak 22 évvel később örökítette meg. A festmény alatti vitrinben elhelyezett rajz segít felismerni az ábrázolt személyeket. A nádori tisztet betöltő József, Habsburg főherceg bátyjával, I. Ferenc császárral és királlyal szemben is a magyar érdekeket képviselte. A Magyar Nemzeti Múzeum ügyének pártolásában is kiemelkedő szerepet vállalt.
Mit tart a közvélemény a legfontosabbnak Barabás Miklóssal, a magyar biedermeier festészet nagymesterével kapcsolatban? Hogy kvalitását emelnék ki? Nem, pontosabban csak közvetve. A legjelentősebbnek vélik, hogy ő volt az első magyar művész, aki képes volt a festészetéből fenntartani magát. Nem kellett az alkotómunka mellé polgári foglalkozást választania, például hivatalt vállalni vagy tanítványokat fogadni. Mindez természetesen mégiscsak a tehetségével, művészi alkotómunkájának minőségével függ össze. Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810. február 22. – Budapest, 1898. február 12. ) ugyanis korának egyik legfoglalkoztatottabb arcképfestője volt. Sok megbízásnak tett eleget, de minden feladat megoldásához a legnagyobb gondossággal, a legteljesebb odaadással fogott. A festészet hagyományos műfajainak majd mindegyikét művelte. A portréfestés mellett kiváló táj- és életképek merültek ki a műterméből. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményét három arckép gazdagítja. A Fügedi Erik történész vezette Veszélyeztetett Magángyűjtemények Biztosságának köszönhető, hogy az egykor Ybl Miklós tervei szerint átépített kétegyházi Almásy-kastélyból tíz alkotás a Munkácsy Mihály Múzeumba került.
A Barabás Villa – amely ma kulturális rendezvényközpontként üzemel – eredetileg Barabás Miklós festőművész villája volt, aki a korábban itt álló présház helyére 1840-ben, saját tervei alapján építette fel a villát. Ugyan az 1870-es eladását követően az épület elvesztette eredeti állapotát, de a 2000-es évek elején történő felújításakor a tervező és kivitelező – Basa Péter építész vezetésével – a művész (az épületről készült) festményei alapján annak eredeti, 1840-ben kialakí tott állapotának illetve stílusának visszaállítására törekedett. A felújítás olyan jól sikerült, hogy az épület 2004-ben megkapta az Europa Nostra-díjat, amely az európai építészet egyik legrangosabb kitüntetésének minősül. Forrás: "Rólunk" ()
Szabó Béla Galéria, Kolozsvár 2003 • DIO-HÁZ, Szászrégen 2007 • Bulgakov Irodalmi Kávéház, Kolozsvár 2010 • Bulgakov Irodalmi Kávéház, Kolozsvár. Válogatott csoportos kiállítások 1999• Barabás Miklós Céh kiállítás, Bethlen Kata Diakóniai Központ, Kolozsvár • Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor kiállítása, Reményik Sándor Galéria, Kolozsvár 2000 • ~ növendékei, Vigadó Galéria, Budapest 2003 • Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor kiállítása, Reményik Sándor Galéria, Kolozsvár 2004 • Jótékonysági kiállítás, Református Kollégium, Kolozsvár 2006 • Tíz év az adományok tükrében, Művészeti Múzeum, Kolozsvár• Kalotaszegi Alkotótábor kiállítás, Gy. Szabó Béla Galéria, Kolozsvár 2011 • A Képzőművészeti Szövetség éves kiállítása, Művészeti Múzeum, Kolozsvár. A cikk lejjebb folytatódik.
[5] A műcsarnok a második világháborúban károsodott, a helyreállítás során kis mértékben módosították, [6] jelenleg a Művészeti és Design Egyetem egyik épülete. Története 1994 óta [ szerkesztés] A Barabás Miklós Céh 1944 őszén beszüntette tevékenységét, [2] és csak 1994 januárjában indították újra. [7] 1994. január 8 -án Kolozsvárott tartottak vezetőségválasztást, elnöknek Kancsura Istvánt, alelnököknek Kazinczy Gábort és Jakobovits Miklóst, titkárnak Veress Pált, tiszteletbeli elnöknek Abodi Nagy Bélát választották meg. [8] Első kiállításuk 1996-ban nyílt meg a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban; a kiállítók között volt Abodi Nagy Béla, Benczédi Sándor, Bocskai Vince, Cs. Erdős Tibor, Csutak Levente, Deák Ferenc, Incze János Dés, Kákonyi Csilla, Kós András, Kusztos Endre, Muhi Sándor, Plugor Sándor, Veress Pál, Vetró András. [7] A Barabás Miklós Céh új székházát, az Erdélyi református egyházkerület adományát 2005-ben avatták fel a kolozsvári Farkas utcában. [9] Az azóta eltelt tizenegy év alatt a szépet szerető közönség 31 közös és 52 egyéni kiállítást láthatott a Farkas utcai székházban.
A kép Rákóczi Gizella egyik foglalkozásán, négy óra alatt készült el. – "Nem létrán állva, hanem a földön festettem, nem volt bonyolult" – közli a fiatal művész, és közben a kezemre rakja a Munyi nevű hörcsögöt. Majd elmondja, tudja, mi az a Louvre, egy párizsi múzeum, és visszarohan a ketrechez az állattal. Nem tervezi, hogy életét a festésnek szenteli. Az állatok érdeklik igazán, maximum majd lepingálom őket, mondja. Egyelőre ráér a pályaválasztással, szeptembertől az első osztályt kezdi a komplex tehetséggondozásra koncentráló ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnáziumban. Magyarok a "szentélyben" Barabás Lujzán kívül két másik magyar művész is kiállít a Louvre-ban. Albert László kaposvári festő másodszor szerepel a Louvre föld alatti bevásárlóközpontjának és konferencia-helyszínének mondható Carrousel du Louvre-ban rendezett Art Shopping kétnapos művészeti vásáron. Barabáshoz hasonlóan ő is a Museum of the Americans nevű szabad művészszervezet tagjaként került a kiállítók közé.