Szórványban élnek, etnikai tömbjeik nehezen azonosíthatók, rendkívül változatos képet mutatnak. Szociokulturális kereteik jobbára eltérnek az Európában megszokottól: a legfőbb csoportképző tényező leginkább társadalmi és földrajzi perifériahelyzetük. Az európai nemzetté válás folyamataiba pedig csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem kapcsolód(t)nak be. A romák többsége (egyes becslések szerint 6, 5 millió fő) Európában él. Hány roma él majd Magyarországon 40 év múlva?. Túlnyomó részük (71%-uk) a Kárpát-Balkán régió lakója, ahol a térség legnagyobb lélekszámú kisebbségi csoportjaihoz tartoznak. A Nyugat- és Dél-Európában élő, másfél millióra becsült roma a helyi lakosság csupán 0, 4%-át teszi ki. Legnagyobb közösségeik Spanyolországban, Franciaországban és Görögországban élnek. Az Európa keleti felében fekvő egykori szocialista országokban viszont a lakosság majdnem 4%-a cigány (roma) származásúnak tekinthető. Ugyanakkor az itteni, 4, 6 milliósra becsült cigányság csupán ötöde jelenik meg a hivatalos népszámlálási statisztikákban! Míg Magyarországon, Szerbiában, vagy Bulgáriában 30-50%-uk vallja be egy népszámlálás során származását, Romániában csupán 7-8%-uk.
A búcsúban a szentmiséket magyar, német (Komárom-Esztergom megyében jelentős számú a németajkú lakosság) és cigány nyelven is tartják. Az évfordulós búcsú szombati napján este hat órakor Székely János, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke tartott szentmisét. A szertartást megelőzően három bizonyságtétel hangzott el, egy római katolikus és két protestáns. A protestáns bizonyságtevők szabadult fogvatartottak voltak, akik Szénási Jonathan Sándor baracskai börtönlelkésszel érkeztek a helyszínre. Cigány Lakosság Térkép – Motoojo. A búcsúra érkező cigányok részt vesznek a vallási ünnepen, meghallgatják a misét, imádkoznak, énekelnek, gyertyát gyújtanak. Sokan ott is éjszakáznak, a rokonok, ismerősök találkoznak, férjet keresnek a lányoknak, ékszereket, ruhákat, különféle díszes holmikat árulnak, zenélnek, mulatnak. Tekintse meg a galériában az idei búcsún készült képeket! Kép és szöveg: Falyuna Nóra
Extra:: 2012. szeptember 7. 19:55 Érdekes (és persze vitatható pontosságú) térkép és rövid áttekintés található A földgömb című folyóirat honlapján, alább közöljük a cikket eredeti formájában (tehát a polkorrekt romázással együtt), egyetlen pontosítással (amit a Magyar Földrajzi Társaság folyóiratának azért tudni illene): "Makedónia" helyesen Macedónia. Makedónia Görögország része, Macedónia pedig a volt jugoszláv tagköztársaság, ők pedig ez utóbbira gondolnak, amikor az előbbi megnevezést használják. A térképen: cigányok (romák) Európában A történeti tényezők és a helyi társadalmakban elfoglalt helyzetük miatt a cigányok statisztikai számbavétele sokszor csak erősen vitatható becsléssel adható meg. Ez leginkább sajátos identitásukkal, a többségi csoportokhoz való viszonyukkal, valamint nagyfokú vallási és nyelvi nyitottságukkal magyarázható. A cigányság - amellett, hogy nem rendelkezik az európai térszerveződés formáival - vallásilag és nyelvileg is igen nyitott környezetére, ezért identitásában sem a vallás, sem a nyelv nem meghatározó tényező (ellentétben a Kárpát-Balkán térség népcsoportjainak többségétől).
A lakosság több mint felét foglalkoztató mezőgazdaság fő ágazata napjainkban már a növénytermesztés (búza, kukorica, zöldség, dohány, gyapot). A mediterrán éghajlatú parti síkságon jellemző a gyümölcstermesztés (füge, citrusfélék, szőlő). Állattenyésztése kisebb jelentőségű (juh, kecske, kevés szarvasmarha). Az iparban az élelmiszer- és a könnyűiparé a vezető szerep. Az elektromos áram nagy részét vízerőművek adják, és a kis belső igény miatt exportra is jut. Az ipar fejlődését a szakemberek, a tőke és a fejlett technológia hiánya késlelteti. Albánia Google™ térkép Albánia részletesen Terület: 28 748 km2 Népesség: 3 074 600 fő (2004) Népsűrűség: 106, 9 fő/km2 Főváros: Tirana (Tirané), 352 900 fő Államforma: parlamentáris köztársaság Nemzeti ünnep: november 28. (A függetlenség napja, 1912) Fontosabb települések: Durres 113. 800 fő, Elbasan 96. 800 fő, Shkodra 85. 800 fő, Vlore 84. 800 fő, Korce 58. 800 fő Városi lakosság aránya: 43% Pénznem: lek (1 lek = 100 qindarka) Nyelvek: albán (hiv.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A magyarországi regionális hírportál. A, illetve a domain alatt érhető el. Elsősorban a dél-alföldi régióban élők látogatják. Legtöbb látogatója Szegedről, Hódmezővásárhelyről, Makóról, Szentesről és Csongrádról való. Tartalomjegyzék 1 Története 2 Tartalma 3 Látogatottsága 4 Külső hivatkozások 5 Források Története A a szegedi Délmagyarország napilap (és tiszántúli kiadása, a Délvilág) internetes változataként indult. A domainnév alatt 1999. május 1-jén jelent meg először oldal, amelyen a Délmagyarország és a Délvilág cikkeit lehetett olvasni. Ez mindössze a cikkoldalakból és egy keresőből állt. A cikkek felvitele 2000 májusától több mint egy éven át szünetelt. Délmagyar.hu : definition of Délmagyar.hu and synonyms of Délmagyar.hu (Hungarian). A Délmagyarország napilap kiadóját 2000-ben átvevő brit Northcliffe Newspapers Group magyarországi vállalata, a Lapcom Kft. 2001 áprilisában tűzte ki egy online hírportál fejlesztésének tervét. A portál 2001. október 1-jén indult el Szegeden. Legutóbb 2007 őszén változott meg arculata. Tartalma Hírportál jellegét megőrizve fokozatosan a képi és mozgóképi megjelenítés felé tart.
A lap eredeti címe: ":Rlevente/délmagyar&oldid=16377968 "
Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-. Szegedi ki kicsoda? 1998-99. Dlusztus Imre. [Szeged], Délmagyarország Kft., (1999). Szegedi Tanárképző Főiskola 1873-1998. Történet. Almanach. Szerk. Apróné Laczó Katalin, Pitrik József. Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Központ, 1998. Kultúrák találkozása. Ünnepi tanulmányok Olajos Terézia professzornő tiszteletére; szerk. Makk Ferenc, Galántai Erzsébet; Szegedi Középkorász Műhely, Szeged, 2002 Túrkevei képes ki kicsoda 2. kötete. Túrkeve neves embereinek életrajzi kötete, Szerk. Talpalló Piroska, Túrkeve, 2010 Az életrajzi adatok kiegészítéséhez, pontosításához nagy mértékben hozzájárult az SZTE Történeti Intézet, Történeti Segédtudományok Tanszék vezetője, Dr. Almási Tibor egyetemi docens, Szeged, 2019 Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 55216312 OSZK: 000000007289 NEKTÁR: 61328 PIM: PIM120762 MNN: 302137 LCCN: n86028807 ISNI: 0000 0001 1876 3653 SUDOC: 076418618 BNF: cb128237137 BNE: XX1069307 BIBSYS: 90393838