Annak érdekében, hogy a legjobb élményt nyújtsuk önnek, honlapunkon "sütiket" használunk. A honlap használatával ön hozzájárul a "sütik" fogadásához, a vonatkozó EU törvénynek megfelelően. Adatvédelmi tájékoztató
Alkatrész szám 7G91-17B068-F1C Típus Évjárat Üzemanyag Megjegyzés B-Max 2012- diesel 2013. 11. 26-ig C-Max 2010-2015 2013. 04. 30-ig Fiesta 2008-2012 2013. 06-ig Focus 2008-2011 2011-2014 2013. 06. 06-ig Galaxy 2006-2014 Kuga S-Max diesel
A honlap további böngészésével Ön ezt elfogadja, de akár módosíthatja is a beállításokat. További információ
Szeretettel köszöntjük a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánia honlapján! Ismerkedjen meg egyházközségünk múltjával és jelenével! Vegyen részt a mindennapi hitéletben! Látogasson el templomunkba, és tekintse meg egyházművészeti gyűjteményünket! Kövesse a Deus Providebit tanulmányi ház rendezvényeit! A plébánia életében való könnyű eligazodást honlapunk hírekkel, információkkal és elérhetőségekkel szeretné segíteni. 2022-03-28 2022-03-21 There are no events to show.
Keresztelő Szent János-plébániatemplom Egyházmegye Esztergomi főegyházmegye Esztergom-Budapesti főegyházmegye Védőszent Keresztelő János Építési adatok Rekonstrukciók évei 17. század 1742 – 1751 1990-es évek Stílus romanika (először) gótika (másodszor) Elérhetőség Település Szentendre Hely 2000 Szentendre, Templom tér 1. Elhelyezkedése Keresztelő Szent János-plébániatemplom Pozíció Szentendre térképén é. sz. 47° 40′ 05″, k. h. 19° 04′ 32″ Koordináták: é. 19° 04′ 32″ A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztelő Szent János-plébániatemplom témájú médiaállományokat. A Keresztelő Szent János-plébániatemplom, vagy más néven vártemplom egy Keresztelő Szent Jánosnak ajánlott római katolikus templom Pest megyében, Szentendrén. A város legrégebbi temploma, eredetileg Szent Andrásnak szentelték, így egyben a város névadója is. Története [ szerkesztés] Szentendre már 1002 -ben a veszprémi püspökséghez tartozott és a 13. század első éveiben főesperesi székhellyé is vált. A szentendrei Várdomb tetején álló épület a város legrégebbi épülete.
A templom központi hajóját három egyszerű kápolna veszi körül, míg az emelet alatti bejárati térséget hármas nyitású boltív választja el a hajó többi részétől. A központi teret henger alakú, díszes bemélyedéses boltozat fedi, míg az oldalsó tereket kereszt formájú. A belső tér legkiemelkedőbb része a monumentális méretű, a szentély végfalának teljes felületét kitöltő főoltár. A főoltárt 1755-ben készítette a 18. század két legtehetségesebb művésze, Anton Schuchbauer és Johannes Nachtigall, Haller Gábor és felesége, Daniel Zsófia megrendelésére. A két faragott faszobor, amely az Ószövetséget és Újszövetséget jeleníti meg, a templom védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról készített nagyméretű olajfestmény és a kisebb méretű Mária-ikon két felén vannak elhelyezve. Az ikon Máriát a kis Jézussal ábrázolja, amint a Megváltó egy lándzsával leszúrja a Gonoszt, miközben Szűz Mária liliomot tart a kezében. A főoltárkép Keresztelő János életéből Jézus meg keresztelésének jelenetét eleveníti meg.
1699-ben újjászervezett plébánia. Temploma 1791-92-ben épült. Anyakönyvek: 1701-tõl Historia Domus: 1944-tõl Adminisztrátorok és plébánosok: domonkosok 1701-1783: Cuculó Károly 1701–, Malzer Pius 1712–, Kaltenpruner Vince 1718–, Griesbacher Ernõ 1725–, Házy József 1726–, Minderer Vince 1734–, Arbay Ágoston 1745–, Lents Konrád 1751–, Hubay Gellért 1770–, Banutai Barnabás 1779–, egyházmegyés papok 1783-tól: Frideczky Ferenc 1783–, Schmith János 1802–, ifj. Horváth Ferenc 1828–, Szigly Károly 1845–, Horvátovszky Vilmos 1857–, Prunyi András 1868–, Knezits Pál 1896–, Fürész József 1905–, Látics György 1916–, Monostori Gyula 1938–, Kisberk Imre 1941–, Neményi Lajos 1950–, Gavora Béla 1957–, Brezina Károly 1993– (kisegítõ káplánként már 1986-tól), Radnics Zoltán 2004–, Brezina Károly 2005–2017. Csepel–Belváros látja el 2017–2018. Kótai Róbert 2018–, Kallós Péter 2021– Lórév 1940 elõtt és 2002 óta Ráckeve filiája, közte Szigetbecsáhez tartozott. Kápolnája a 19. század közepén épült. Újhegy kápolnáját 1959-ben építik.
Az egyházmegyei határok rendezése során – 1993-ban – a plébánia a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez kerül. Ezt az egyházközségek területeinek rendezése követte. Az 1991 februárjában az újpalotai közösségi házban rendszeresen megkezdődnek a szentmisék, amelyeket a pestújhelyi plébános végez. Így az önálló újpalotai plébánia megalakulásáig a plébánia területéhez csatolja Újpalotát. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez. A templom alapterülete: 600 m2. Fotó: Thaler Tamás
A házat új tulajdonosa szállóként üzemelteti, az épület földszintjén egyháztörténeti kiállítást nyitottak, melyet bárki megtekinthet. 1993 -tól magyar plébánosa volt a falunak, így a szlovéniai Martinjéből járt át Ivan Camplin szlovén plébános, aki a szlovén szentmisét közvetlenül a magyar után tartotta. Ebből az egyházközségből is kikerült több pap, így Hánsék János, aki 1751 - 1755 között még káplán is volt itt, vagy Hánsék Imre, aki Küzmics Miklós után a második tótsági esperes lett. Galéria [ szerkesztés] Kodela Péter egykori plébános sírja a temetőben Kossics József emléktáblája a templom falán Kühár János emléktáblája a ma vendégfogadóvá alakított hajdani parókia falán A falu leghíresebb plébánosának és a magyarországi szlovénok egyik leghíresebb írójának, Kossics Józsefnek a síremléke a temetőben. Az oltár egy része Források [ szerkesztés] Payr Sándor, A Dunántúli evangélikus egyházkerület története, I. kötet Felsőszölnök hivatalos honlapja Külső hivatkozások [ szerkesztés] A felsőszölnöki plébánia hivatalos honlapja Megjegyzések [ szerkesztés] ↑ Magyar Katolikus Lexikon