A kilencedik légió – egy lebilincselően izgalmas akciófilm – a Krisztus utáni második évszázad Britanniájában játszódik, ahol Quintus, a Római Birodalom határszéli erődítményén való barbár rajtaütés egyetlen túlélője csatlakozik Virilus legátus legendás kilencedik légiójához, mely északnak tart, hogy kiűzze a piktek rettegett hordáit. Amikor a légiót megtámadják, és Virilust elfogják, Quintus egy maroknyi katonával tovább küzd az ellenséges vonalak mögött az életben maradásért. Célja, hogy kiszabadítsa a legátust, és elkerülje a fogságot, a kínzást, a biztos halált. KRITIKA Neil Marshall érdekesen vegyíti a Gladiátort a Kill Bill-lel, hol a felvevő piacok legnagyobb közös osztóját, hol a horrorfilmek közönségét célozva. De mindent együtt nem lehet. Hanula Zsolt A Krisztus utáni második században a rómaiak és a lázadozó barbárok nem ismernek se istent, se embert. Britanniában egyre inkább kinyílik a csipája az erdőben kóborló őslakosoknak, a birodalom urai sejtik már, hogy elkerülhetetlen a peresztrojka.
Ám ameddig lehet, az urak fenntartják a sziklaszilárd császárság látszatát, ha százezreket is kell lemészárolni az imidzs érdekében. Quintus (Michael Fassbendernek nem ez élete alakítása, de ezúttal ennyi is elég volt) és csapata kezdetben a fogságba került elöljáróját akarja kiszabadítani, ám az akció balul sül el, s a barbár vezér bosszút esküszik ellenük. Üldözőbe veszi a maroknyi légionáriust, miközben mi mély betekintést nyerhetünk Neil Marshall madártávlatból fényképezett, havasokat ábrázoló felvételekhez fűződő bűnös viszonyáról. Nem haszontalan némi különleges vonzalom a historikus elbeszélésmód, a római kor vagy eleve a katonasors iránt, hogy maximálisan élvezni tudjuk A kilencedik légiót, mert egyébként hagy némi kívánnivalót maga után. Én például elbírtam volna, ha a dagályosság tekintetében nem akar ennyire igazodni a nagy elődökhöz, s ez alatt nem értek többet mondjuk Ridley Scott Gladiátoránál. Elismerem, az ilyesmi még csak nem is áll távol egy hőseposztól; ám tegyük a szívünkre a kezünket, még az Iliászból is tudnánk húzni bőven a jó ízlés nevében.
Mert addig ötletes, brutális zúzdát ltáunk vér cinikus beszólásokkal. Aztán sajnos teljesen lendületét veszti, és jönnek a HejjaX által megfogalmazott idegesítő hülyeségek, és a kiábrándító, elnyújtott finálé. Így csak közepes. 2010-08-17 16:59:56 HejjaX #6 Olga Kurylenko kellemes darab, de színésznőnek nem sokat ér. kb nevetségessé teszi a filmet az, ahogy a karaktert "hozza". kész szerencse, hogy nem beszél (lehet, hogy az akcentusa miatt némította meg marshall). amúgy meg röhej, hogy egy nőkkel megtűzdelt horda szétcsap egy egész római légiót, azután a megmaradt néhány ember bemegy ugyan a pikt táborba, de később nem mer szembeszállni az üldözőivel, akik max. 3-4-gyel vannak többen. az alacsony költségvetés is igencsak meglátszódik rajta. persze egyszer azért nézhető, mert az elviselhető szintet megugorja a film. 2010-08-17 16:42:43 Bebek #5 Hát most mellényúltál. Ugyanis? volt. És kben sem szokott érdekelni, h mennyi a szerintem szerinted. Nem az alapján nézek filmet. És nem kérek több megjegyzést.
Egyesek szerint a légió ezután még keletebbre indult, Cappadociába, az Eufrátesz menti határvidékre vagy akár Júdeába, és ott pusztult el. Egész egyszerűen nincs elég forrás ahhoz, hogy el lehessen dönteni, mi történt. Ha pedig nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a légió Britanniában veszett el, vagy lett feloszlatva, akkor arra sincs, hogy ez nem itt, hanem máshol történt meg. A rejtély megoldatlan marad. Cikkünk az Athenaeum Kiadó Hetven rejtély szerte a világból című könyve alapján készült.
Az i. 48 augusztus 9-én vívott pharsalusi csatában a VIII Augustával összevonva küzdött. A győzelem után Caesar leszerelte őket és a veteránokat Itáliában telepítette le, de már 46-ban visszahívták őket az africai hadjárathoz. A veteránok egy része Picenumban, mások Histriában kaptak földet, ám néhány évvel később, i. 41-ben Caesar örököse, Octavianus ismét a segítségükre szorult a Szicíliát megszálló Sextus Pompeius ellen. Mikor elhárították a Róma gabonaellátását fenyegető veszélyt, a 9. légiót a Balkánra küldték; emiatt egy időre megkapta a Macedonica melléknevet. Lucius Duccius Rufinus, a 9. légió katonájának síremléke I. 31-ben, polgárháború tört ki Octavianus és Marcus Antonius között, melyet az actiumi csata döntött el az előbbi javára, aki egyeduralkodóvá válva felvette az Augustus nevet. A döntő csatában is szereplő 9. légiót Hispania Tarraconensis provinciába küldték, ahol részt vett a 25-13 között vívott cantabriai háborúkban. A nagyszabású hadműveletekben szerepet kaptak a I Germanica, II Augusta, IV Macedonica, V Alaudae, VI Victrix, X Gemina, XX Valeria Victrix és talán a VIII Augusta légiók is.
Mind a tíz Újpesten található középiskola részt vett a rendezvényen. A rövid, de tartalmas műsor meghallgatása után Wintermantel Zsolt polgármester úr búcsúztatta a ballagókat. Az iskolák képviselői a ballagók jelképét, egy-egy tarisznyát adták át a polgármesternek. Forrás: Kanizsay Dorottya Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola és Szakgimnázium Évről évre élettel teli sokaság tölti meg az esztergomi bazilika padsorait május elején. Zarándokok, akik Budapestről kerékpárral, gyalogosan és kenuval érkeznek – kerékpárosok idén tizennyolcadik, kenusok tizedik alkalommal. Oktatási Hivatal. A Pannonia Sacra-iskolából mintegy nyolcszázan, a Szent Gellért-gimnáziumból közel ötvenen jöttek Esztergomba, hogy a Mindszenty József bíboros boldoggá avatásáért bemutatott szentmisében együtt ünnepeljenek a zarándokokkal. Ott voltak az esztergomi Vitéz János Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola, a szintén esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola, a budapesti Szent II. János Pál Iskolaközpont, valamint a Reménység Katolikus Általános Iskola diákjai és tanárai, a fővárosi Liliomkert Katolikus Óvoda közössége, valamint a vác-alsóvárosi plébánia Kolping-családja.
Óvodák Budapest 18. kerületiek listája Liliomkert Katolikus Óvoda Cím: 1181 Budapest, Wlassics Gyula u. Liliomkert Katolikus Óvoda – ekif-bp.hu. 84/a (térkép lent) Szolgáltatások óvodai nevelés Kapcsolat, további információk: Budapest 18. kerületében általában ingyenesen lehet parkolni, így valószínűleg a fenti óvoda utcájában is. Ha mégis szükség lenne parkolóra, akkor itt böngészhet 18. kerületi parkolók, parkolóházak között. BKV megállók Budapest 18 kerületében a fenti óvoda (Liliomkert Katolikus Óvoda) közelében az alábbi BKV járatoknak vannak megállói (kattintson a járat számára a megállók megtekintéséhez): busz: 182, 183, 184, 198, 282E, 284E Térkép
A délelőtti program zárásaként az egyik óvodás nagymamája által sütött hagyományos cigány bodagot kóstolhattak a gyermekek. Jövőre is várjuk Szilvi nénit – ez volt a résztvevők véleménye…
Mondd el nekem, Apa! Nem vagyok még iskolás, De nem is vagyok [... Nagyon Boldog Apák Napját Kívánunk minden kedves Halacska csoportos Édesapának! 🙂 Képek az óvodáról Nézzen körül nálunk! 1181 Budapest, Wlassics Gyula utca 84/A. Hétfő – Péntek 7:00 – 17:30 Hétfő – Péntek 7:00 – 17:00
A projekt során diákjaink április 8-tól 12-ig egy héten keresztül készülődtek a kiszézés ünnepére. Tavaszköszöntő népdalokat, rigmusokat, tavaszváró verseket és népi találós kérdéseket tanultak. Népi játékokat játszottak, közben osztályonként és egyénenként kiszebábokat készítettek, plakátot és meghívót terveztek. Április 12-én pénteken, a zárónapon délelőtt tíz órakor az iskolásokat és az óvodásokat egy nagy körbe gyűjtötte Gorácz József néptánctanár, a Tébláb Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Mindenre figyelt, szervezte és irányította a közös táncot és játékot. Ebben élen jártak tanítványai, a délutánonként a Cinege, Szederinda, Kenderkóc és Bokréta néptánccsoportokba járó szentlőrinces diákok. Biztató szavára a sokadalomból egyszerre emelkedtek a levegőbe a kiszebábok, amelyeknek tréfás szépségversenyét értékelte a fenntartót képviselő Oláh Gábor tanügyi igazgató, Csorvási László Ábel, a szülői munkaközösség elnöke, Diószeginé Szoboszlai Gyöngyi alsós munkaközösségvezető, dr. Soósné Varga Mariann igazgatóhelyettes asszony és Kuti Margit igazgatónő.