A Mikulás története meseszerűen kezdődik: volt egy ember, akinek a három lányát senki sem akarta feleségül venni, mert túl szegények voltak ahhoz, hogy hozományuk legyen. Mikor már ennivalóra sem futotta, az édesapa napszámba adta a gyermekeit. Az első munkanapjuk előtti éjszakána lányok keservesen sírtak, majd letérdeltek egymás mellé és fohászkodni kezdtek Istenhez. Panaszaikat meghallotta az éppen arra járó Miklós püspök, aki éjszakánként nyakába vette a várost, hogy alamizsnát osszon a koldusoknak, akik a híd alatt laknak. Egyrészt elszomorodott a sorsuk miatt, másrészt pedig örült, hogy van Isten iránt bizalmuk. Visszatért a kolostorba, s felnyitotta azt a ládát, amelyekben a hívők ajándékait őrizte. Kivett egy marék aranyat, és visszament a házhoz. Visszatérve Miklós püspök az aranyat bedobta azt az ablakon, majd elsietett. A lányok azt hitték csoda történt. Másnap a három nővér elment a templomba, megköszönték Isten kegyelmét, a csodát, ami velük történt és megkeresztelkedtek. Egy évvel később a csoda ismét megtörtént.
December 6-án a Harlekin Bábszínházba is eljön a Mikulás: délelőtt és délután is várjuk azokat az óvodai csoportokat, iskolai osztályokat és családokat, akik egy humorral teli, felejthetetlen előadás keretében szeretnének ünnepelni és természetesen csomagokat kapni. De honnan érkezik a Mikulás? A piros palástban, püspöksüvegben és pásztorbottal ajándékokat osztó Mikulás eredetileg a katolikus vallású vidékeken a gyermekek és diákok védőszentjeként tisztelt Szent Miklós, Lycia római provincia püspökének népies alakja. Kultusza a 10. században került Németországba, kereskedők közvetítésével. A szent legendája szerint a püspök városában egy szegény embernek három lánya volt, akiket megfelelő hozomány hiányában nem tudott férjhez adni. Így az a sors várt rájuk, hogy hajadonok maradnak. Miklós a myrai püspök elhatározta, hogy segít rajtuk, de szemérmességből vagy szerénységből ezt titokban tette. Az éj leple alatt egy-egy arannyal telt erszényt tett a szegény ember ablakába. Egyes változatok szerint ezt három egymást követő éjjelen tette, mások szerint három egymást követő évben.
November 17-én éjjel súlyos gyomorvérzés lépett fel a betegnél, és az orvosok úgy határoztak, hogy hibernálják a haldoklót, és a testhőmérsékletét 33 fokra csökkentik. A külvilág ebből az egészből mit sem sejtett. Végül november 20-án engedték meghalni, azon a napon, amelyen 39 évvel korábban a köztársaságiak a polgárháborúban a falangista Primo de Riverát kivégezték. A temetésen egyetlen jelentősebb európai államfő sem vett részt, csak a chilei diktátor, Augusto Pinochet. Forrás: Fortepan - Sütő András örökösei A Ceausescu házaspár kivégzése Néha úgy alakul a történelem, hogy a diktátorokat mégis kivégzik. Így járt 1989 karácsonyán a véres kezű román diktátor és a felesége is. Nemzetközi és a hazai történések is elősegítették a bukását. A szomszédos szocialista országokban békésen lezajló változások, a Szovjetunió gorbacsovi megújítása a temesvári tüntetések mind elősegítették, hogy a Ceausescu házaspárral 1989 karácsonyán egy sortűz végzett. A hetvenes évei elején járó paranoiás Conducator ekkor már senkiben sem bízott a feleségén, Elenán kívül, ugyanakkor egyáltalán nem jól mérte fel a saját országában az erőviszonyokat.
December 21-én az általa összehívott gyűlésen kifütyülték beszéd közben. December 22-én a hadügyminiszter szíven lőtt magát, a román hadsereg pedig Stanculescu vezetésével a forradalmárok oldalára állt. Ezen a napon a diktátor és felesége helikopteren próbálták elhagyni az országot. Végül nem sikerült eljutniuk Bulgáriába, gépük egy olajváros, Trigovistje mellett egy mezőn szállt le a 7-es számú főút mentén. Egy állami gazdaság vezetője a főkönyvelőjével és egy pénztárosnővel épp a közeli kisvárosból tartottak hazafelé egy traktoron, amikor megpillantották az elegánsan öltözött idős párt az út mellett. Végül nem ők, hanem egy autó veszi fel őket, és egy légvédelmi egység kaszárnyájában kötnek ki, ahol őrizetbe veszik a diktátor házaspárt. Másnap Ceausescu mindent elkövet, hogy kiszabaduljanak: fenyegetőzik, pénzt ígér a fogvatartóinak, ám ekkor már reménytelen a helyzetük. Az idős párt egy zárt kocsiban épületből épületbe szállítják a laktanyán belül, nehogy valaki lincseléssel vagy a kiszabadításukkal próbálkozzon.
Például ha Nyiszli szerint a birkenaui II. krematórium vetkőzője 200 méter hosszú, holott a valóságban csak 49, 43 méter, akkor Nyiszli hazudik, vagyis Birkenau nem megsemmisítő tábor volt, ebből pedig az következik, hogy a holokauszt valójában meg sem történt. Dr mengele boncolóorvosa voltam az auschwitz i krematóriumban 4. Holott erről szó sincs: ne felejtsük el, hogy Nyiszli a történteket sokkhatás alatt élte át, nem is volt alkalma méricskélni, a visszaemlékezéseit pedig utólag írja, de tévedései a dolgok lényegén (s ezekben nagyon is pontos Nyiszli) mit sem változtatnak. A történészek pedig azért vannak, hogy összeszedjék, egybevessék, ellenőrizzék a forrásokat, mert forráskritika nélkül nem létezik tudomány. Dr. Nyiszli 1901-ben született Szilágysomlyón, orvosi tanulmányait Kolozsvár, Berlin és Kiel egyetemein folytatta, 1929-ben a breslaui (ma: Wrocław, Lengyelország) egyetemen diplomázott, mint korbonctani szakorvos. Hazatérése után 1930-tól 1937-ig Nagyváradon volt általános orvos, majd 1937 és 1941 között Felsővisón, végül 1941-től 1944-ig Szaploncán.
Meg tudta őrizni tartását, gerincét és morális integritását. Képes volt megmaradni embernek és orvosnak ott, ahol annyian kudarcot vallottak, leszerepeltek, megbuktak. Megköszönhetjük neki, hogy túlélte, hogy visszajött, és elmondta nekünk, amit látott. Megköszönhetjük, hogy átlagemberként fel tudott nőni a történelmi feladathoz. És botcsinálta Faustként, afféle kényszer szülte modern Josephus Flaviusként képes volt megörökíteni a zsidóság, a magyarság és az emberiség egyik legnagyobb tragédiáját. Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (Magvető Kiadó, 2016) - antikvarium.hu. " (Vági Zoltán) A szerzőről Dr. Nyiszli Miklós művei 1901. június 17-én született Szilágysomlyón. Kolozsvári, kieli és breslaui tanulmányai után Nagyváradon dolgozott törvényszéki és általános orvosként. 1944. május végén feleségével és 15 éves lányával az aknaszlatinai gettóból Auschwitz-Birkenauba deportálták. Rövid birkenaui tartózkodás után az A-8450-es számú tetoválást kapta, majd a monowitzi (Auschwitz III. – más néven Buna) kényszermunkatáborba, egy betonozó munkacsapatba osztották be.
Dr. Nyiszli olyan dolgokról számol be, amelyek kívül esnek a civilizációs konszenzuson, de amelyeket ő saját szemével látott. Szembesült az elmondhatatlan három rétegével: a tömeges pusztítással, a testek feldolgozásával és a nácizmus kutatási perverziójával. Kivételes helyről dokumentálhatott, a legtávolabbi pontról, ahová el lehetett menni és ahonnan még vissza lehetett jönni, a gázkamrákból ugyanis már nem vezetett kiút, akik azt belülről látták, már nem mondhatták el senkinek. Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban (Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2014) - antikvarium.hu. A Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban nem szépirodalom: stílusa nehézkes, régies, néhol kifejezetten pongyola, helyenként szenzációhajhász, de írója nem is tört irodalmi babérokra. Ez volt az első hiteles leírás a Sonderkommandókról, ráadásul elsőként számolt be szemtanúként a holokausztról, s mint ilyen, roppant érdekfeszítő olvasmány. Dr. Nyiszli Miklós: Dr. Mengele boncolóorvosa voltam az auschwitzi krematóriumban Magvető, 2016.
Bővebb ismertető Az 1944 májusában deportált erdélyi magyar orvos, dr. Nyiszli Miklós németországi tanulmányainak és szakmai felkészültségének köszönhetően dr. Josef Mengele boncolóorvosa, s mint ilyen, kivételezett helyzetű sonderkommandós lett. Nyolc hónapon keresztül volt szemtanúja Auschwitz-Birkenau minden borzalmának. Dr mengele boncolóorvosa voltam az auschwitz i krematóriumban tv. Visszaemlékezése 1946-ban jelent meg először. Azóta a holokausztirodalom fontos, számos nyelvre lefordított művévé vált, egyik ihletője és fő forrása Nemes Jeles László Saul fia című Oscar-díjas filmjének is. Kötetünkben az 1947-es debreceni második kiadás szövege mellett függelékként Nyiszli háború után jegyzőkönyvbe mondott két rövid tanúvallomását is közöljük. Vági Zoltán történész, a téma és a film szakértője bevezető tanulmányával és jegyzeteivel helyezi új megvilágításba a világ egyik első szemtanúi beszámolóját a birkenaui Sonderkommando valóságáról. "Hálásak lehetünk Nyiszli Miklósnak, az erdélyi doktornak, amiért volt ereje szembenézni a modern történelem olyan tömeggyilkosaival, mint Mengele, Muhsfeldt és Moll.