Az indokoltnál jóval több vizelet van a Balatonban. Ahogyan arról már a Blikk is beszámolt, túl sok a vizelet a Balatonban. Ez pedig növeli a víz foszforterhelését, ami pedig algásodáshoz vezet. Az indokoltnál több a vizelet a Balatonban. A Balatoni Szövetség szerint a megoldás az lenne, ha több ingyenes toalett állnak rendelkezésre a strandolók számára. A MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tagja, Istvánovics Vera felhívta a figyelmet arra, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet ürít, ezzel pedig egy gramm foszfor kerülhet a vízbe. A Balatonra érkező vendégek számából kiindulva, úgy számolnak, hogy évente 1, 2 tonna foszfor kerül a Balatonba. Az Index megkérdezett egy szakembert, aki elmondta, hogy önmagával a vizelettel nem lenne akkora probléma, amennyiben az steril, hiszen 95 százalékban a vizelet nem más, mint víz. "Probléma csak akkor van, ha a vizelet fertőzött, ez esetben az ártalmatlan szerves és szervetlen anyagok mellett baktériumokat, vírusokat, speciális nemi betegségeket is tartalmazhat, gondoljunk itt a klamídiára, az ureaplasmára, vagy a gonorreára, közismertebb nevén kankóra, tripperre.
Az ingyenes toaletthasználat hiánya miatt a strandolók vizeletének nagyobb hányada kerül a tóba, növelve a víz foszforterhelését, ami az algásodás kiváltó oka – véli, ezért állami támogatást kér a Balatoni Szövetség elnöke a tóparti nyilvános illemhelyek ingyenessé tételéhez. Lombár Gábor, aki Balatonfenyves független polgármestere az MTI-nek azt mondta, újra ingyenessé kell tenni a WC-ket a tó vízminőségének védelmében. Véleménye tudományos oldalról is megerősítést kapott. Vizelet mennyisége a Balatonban - nlc.hu. Istvánovics Vera tudományos tanácsadó, a MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja az MTI-nek azt mondta, hogy egy átlagos felnőtt napi másfél liter vizeletet és ezzel egy gramm foszfort ürít. Az üdülőrégió vendégéjszakáinak számából kiindulva úgy becsülik, évente 1, 2 tonna foszfor kerül a Balatonba emberi vizelettel. Ez a tó teljes terheléséhez képest nem olyan borzasztóan sok, hiszen csak a Zalából körülbelül 25 tonna érkezik évente a tóba, de ahhoz képest sok, hogy nagyon drága beavatkozások árán sem sikerült 8-10 tonnára csökkenteni a kívülről érkező foszfor mennyiségét –derült ki.
Az ingyenes toaletthasználat hiánya miatt a strandolók vizeletének nagyobb hányada kerül a tóba, növelve a víz foszforterhelését, ami az algásodás kiváltó oka. Állami támogatást kér a Balatoni Szövetség elnöke a tóparti nyilvános illemhelyek ingyenessé tételéhez. Lombár Gábor elnök – aki Balatonfenyves független polgármestere – az MTI-nek azt mondta, hogy újra ingyenessé kell tenni a WC-ket a tó vízminőségének védelmében. Lombár Gábor kezdeményezi a Magyar Turisztikai Ügynökségnél és a balatoni miniszteri biztosnál, hogy a strandfejlesztő program folytatására szánt keret felhasználásában kapjon prioritást a tó körüli mosdóhelyek ingyenessé tétele. Vizelet a balatonban 6. Ahhoz, hogy a Balaton még sokáig vonzó turisztikai célpont maradjon, és értelme legyen az eddigi strandfejlesztéseknek, legfontosabb a víz minőségének védelme – fogalmazott a szövetség elnöke. Lombár Gábor emlékeztetett arra, volt már, amikor ingyenessé tették a tóparti illemhelyeket, de az önkormányzatok kénytelenek voltak nehéz anyagi helyzetük miatt változtatni ezen.
Jó hír viszont, hogy a nemi betegségeket nem lehet vízben elkapni, azok csak szexuális úton képesek terjedni" – fogalmazott a lapnak Fábián Károly urológus. Vizelet a balatonban 5. A szakorvos kiemelte, a nagy mennyiségű vizelet nem veszélytelen, a szerves anyagok túlszaporodása ugyanis tökéletes táptalajt nyújt a gombáknak, baktériumoknak, amelyek viszont már mérgezők lehetnek. "Bőrgyulladás, szemfertőzés, hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, tüdőgyulladás, húgycsőfájdalom, hüvelyi fertőzés, veseelégtelenség is megjelenhet mint tünet ami a balatoni élővilágra is komoly veszélyt jelenthet" – mondta a szakorvos. Forrás: Tovább a cikkre »
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2021. jan 7. 16:44 Csökkent 2020-ban a közlekedési balesetben elhunytak száma/ Fotó: Pexels Történelmi mértékben csökkent 2020-ban a közlekedési balesetben elhunytak száma, a legutóbb 1956-ban volt alacsonyabb ez a szám - mondta az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Halmosi Zsolt - utalva arra, hogy a végleges adatok csak január végén lesznek ismertek - közölte: mintegy 450-en haltak meg tavaly közlekedési balesetben, csaknem 150-nel kevesebben, mint az azt megelőző évben. ( A legfrissebb hírek itt) Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályának vezetője elmondta: a múlt évben 13 745 személyi sérüléses baleset történt, ez 17 százalékos csökkenést jelent az előző év adataihoz képest. A halálos balesetek száma 20 százalékkal, az elhunytak száma 25 százalékkal volt alacsonyabb tavaly, továbbá mintegy 4000-rel kevesebben sérültek meg, mint 2019-ben.
A hivatalosan regisztrált eseteknél háromszor több, 18 millió felett is lehet a Covid-19-ben elhunytak száma világszerte egy új kutatás szerint - számolt be róla a BBC News pénteken. A Washingtoni Egyetem kutatása 191 országban és térségben vizsgálta a valóságos globális halálozási adatokat. A halálesetek egy részét a koronavírus okozta, mások a fertőzéshez kapcsolódtak. Ennek az az oka, hogy a koronavírus-fertőzés súlyosbíthatja a már meglévő, más egészségügyi problémákat, például a szív- vagy tüdőbetegséget. Az alkalmazott mérőszámot többlethalálozásnak nevezik: azt mutatja, hogy az elmúlt években a világjárvány kitörése előtti időszakhoz viszonyítva mennyivel többen haltak meg. Ennek kiszámításához a kutatók különböző kormányzati honlapokon, a World Mortality Database, a Human Mortality Database és az Európai Statisztikai Hivatal oldalain gyűjtöttek adatokat. A becslések szerint a többlethalálozás aránya országonként és régiónként drámai mértékben változott, de a tanulmányban kiszámított átfogó globális arány alapján minden százezer emberre 120 halálozás esett.
Történelmi mértékben csökkent 2020-ban a közlekedési balesetben elhunytak száma, legutóbb 1956-ban volt alacsonyabb ez a szám - mondta az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese. Halmosi Zsolt - utalva arra, hogy a végleges adatok csak január végén lesznek ismertek - közölte: mintegy 450-en haltak meg tavaly közlekedési balesetben, csaknem 150-nel kevesebben, mint az azt megelőző évben. A főkapitány-helyettes arról is beszélt, hogy az emberek a gyorsforgalmi utak mellett láthatják azt az óriásplakátot, amelyen a "Köszönjük! " felirat szerepel. Ezzel a kampánnyal is szeretnék azt üzenni az állampolgároknak: az, hogy 2020-ban Magyarországon a személyi sérüléses közúti közlekedési balesetek számában soha nem látott mértékű javulás volt tapasztalható, a közlekedőknek köszönhető - tette hozzá. Halmosi Zsolt felidézte: tíz éve dolgozik felelős vezetőként a balesetmegelőzésben, és az elmúlt években igyekeztek elérni, hogy a közlekedési balesetben elhunytak számát évi 600 alá szorítsák.
2020. október 11. 07:04 Vissza a címlapra 1068 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 37 664 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 21 beteg - tizenheten közülük hetven év felettiek - így az elhunytak száma 954 főre emelkedett, 10 848-an pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 25 862 fő. Az aktív fertőzöttek 33%-a, az elhunytak 46%-a, a gyógyultak 32%-a budapesti. A kórházaknál elrendelt új, dinamikus adatszolgáltatás alapján 1252 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 138-an vannak lélegeztetőgépen. A járvány második hulláma zajlik Magyarországon. Nő a fertőzöttek száma, és ezzel együtt akár egy napon belül is dinamikusan nő és változik a kórházi ápolást igénylők és a lélegeztetett betegek száma is. Ezért, ahogy az az Operatív Törzs sajtótájékoztatóin elhangzott, az egészségügyi védekezés, a kórházi munkaszervezés és az esetleges vezénylések hatékony megszervezése érdekében a kórházaktól még teljesebb körű, valós idejű adatszolgáltatást kértünk a kórházban ápolt koronavírusos betegek és a lélegeztetést igénylők számáról.
Nagy-Britanniában a Covid-19-cel kapcsolatos halálesetek becsült száma 2020-ban és 2021-ben a hivatalos adatokhoz hasonlóan körülbelül 173 ezer volt, a 100 ezer főre vetített 130 fős többlethalálozási arányszámmal. Haidong Wang, a tanulmány vezető szerzője, a Washingtoni Egyetem orvosi karának Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézetében dolgozó tudós kiemelte, hogy a hatásos közegészségügyi döntéshozatal elengedhetetlen feltétele a pandémia valódi halálozási adatainak megismerése. Több ország - köztük Svédország és Hollandia - kutatásai szerint a Covid-19 okozta a legtöbb többlethalálozást, ám jelenleg a helyszínek zömében nincs elegendő bizonyíték. További kutatások segíthetnek annak feltárásában, hogy valójában hány halálesetet okozott közvetlenül a Covid-19, és hányat okoztak a világjárvány közvetett hatásai - húzták alá a kutatók. A tudósok előrejelzése szerint a világjárványhoz kapcsolódó többlethalandóság a vakcináknak és az új kezeléseknek köszönhetően csökkenni fog. Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy a pandémiának még nincs vége, és a vírus új, veszélyes változatai is megjelenhetnek - írja az MTI.