A bolt 2013 őszén egy szomszédos kis utcában - a Síp utcában - nyitott ki először, de 2016 tavaszától végre a Szimpla Kertben működik. Három nagy csoportra oszthatjuk a bolt választékát: egyrészt régiségek, játékok, lámpák kaptak helyet, amelyek az itt élőkben kedves nosztalgiát ébresztenek, a külföldi látogatók szemében pedig egy olyan kor tárgyi emlékeit idézi, amelynek színei, formái számukra is roppant izgalmasak. A második csoportba azok a tárgyak, lakberendezési kiegészítők, kerámiák, ékszerek, táskák, noteszek tartoznak, amelyek hazai, magyar dizájnerek alkotási. Harmadrészt pedig helyet kapnak a Szimpla Design Shop saját gyártású illetve újragondolt bútorai, lámpái, párnái, lakberendezési kiegészítői. Ha valami olyan emléktárgyat szeretnél magaddal vinni, ami akár országunk, városunk múltjához, akár jelenéhez kapcsolódik, érdemes betérni. Nyitva tartás: szerdától szombatig 12-19-ig ill. vasárnap 10-15-ig (hétfő, kedd zárva).
Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Szeretjük a színes és érdekes tárgyaktól hemzsegő üzleteket, legyenek azok pop-up jellegű kirakodások, mint például a Projekt Showroom tematikus üzletei, vagy állandó, ám időnként cserélődő termékekkel operáló bolt, mint a Csendes Pesti Szatócsa. Órákig lehetne nézelődni egy-egy ilyen helyen, akár egy bolhapiacon. A népszerű Szimpla brand már nem először várja design shopba vásárlóit, ám a Síp utcai pincehelyiség helyett most végre beköltöztek a Kazinczy utcába, ahol továbbra is a régit és az újat keverik, bájosan, fiatalosan és egyáltalán nem szimplán. Éppen a kultikus Szimpla Kert bejárata mellett találjuk az ajtót, mely a Design Shop-ba vezet. Az üzlet nem nagy, viszont annál hangulatosabb: szinte átláthatatlanul sok aprósággal pakolják tele időről-időre változó állományban. Antik és vintage remekül megfér a modern, mai dolgokkal, újrahasznosított, "upcycling" elven alapuló tárgyakkal és dizájner darabokkal. Plüss Amy Winehouse és antik ritkaságok - Szimpla Design Shop Fotó: Hartyányi Norbert - We Love Budapest Legalább 50-60 márka képviselteti magát.
Nem mellesleg ezzel csupa hazai képző- és iparművészt, mesterembert támogatsz és újrahasznosítasz. Ráadásul kúl vagy. :)
3. Divat – Blitz A Blitz egy különleges vintage divat üzlet a Hanbury Street-en. Európa legnagyobb vintage boltjaként reklámozzák magukat. A termékeket személyesen válogatják Európa szerte és hetente szállitják ebbe a Londoni üzletbe. Az itt található ruhákat a divatlapok is gyakran használják fotózásokon mint pl. a Vogue, Elle, Dazed Confused stb. Ha vásárolni készültök, a környéken gyakran osztogatnak szórólapokat amellyel 10% kedvezményt lehet kapni. 4. Ebéd – Leon Spitalfields Market LEON a kedvenvenc gyorséttermeim egyike Londonban. Ez az első, eredeti étteremük. Egypár év alatt egy egész láncolattá fejlődtek. A kínálatuk gyakran változik, az ételek frissek és egészségesek. Az étlapon nagy választékban találhatók a gluténmentes ételek és feltüntetik a többi allergén összetevőt is. Mivel az étterem sokkal nagyobb mint egy átlagos Londoni étkezde, így ebédidőben sem kell ülőhelyre vadászni. 5. Farm – Spitalfields City Farm Akinek a vidéki élet hiányzik, szerencséje van. Londonban több City Farm is működik.
Zabáltam például ezt a trendi malacperselyt. KELL kategória, pedig semmi értelme: olyan soványka, hogy még a saját ára se fér bele… Vagy itt van ez a vicces tűpárna dühödt háziasszonyoknak. Jó karácsonyi ajándék lehet, ennek kapcsán pedig eszembe jutott, amikor én tényleg csináltam egy vudu babát édesanyámnak karácsonyra (tudom, kicsit beteges, és nem is volt olyan régen…), ráírtam a seggfej főnökének a nevét, és parancsba adtam, hogy napi néhányszor jól szurkálja meg. Ezúton csókoltatom, és remélem hatott a terápia. Kapható fa betű is több színben, méretben, de én leginkább az üveg kelyhecskékért rajongok. Van lila is, állati jól néznek ki kettecskén egymás mellett. Aztán mindenféle vicces és szép párna is kapható. Persze pont nem fotóztam le a népi hímzésest, amelyik farmer hátat kapott, pedig az elég zsír-szuper. Készülő félben láttam egy színes baglyosat, de ez a bajuszos is nagyon muris. A maradék fonalakból horgolt papucsok is cukik. Rájöttem, hogy aktuálisabb nem is lehetne a posztom, a nagy karácsonyi ajándék vásárlás projektben ugyanis mindenképp érdemes ide lenézni, hogy egyedi cuccok kerülhessenek a fa alá (vagy rá - találkoztam például nagyapám rémes fényes rózsaszín, műhavas toboz karácsonyfadíszével…).
A szaggatott és vibráló ecsetkezelés helyébe az egyöntetűen színezett és körvonalaktól határolt festésmodor lépett. Az impresszionizmus, a nyitott, oldott forma minden bizonnyal legszerencsésebb megnyilvánulása, valószínűleg a "legfőbb szép" egyfajta pótlékát jelenthette a 19. Az impresszionizmus sodrában – Magyar festészet 1830-1920 | Szombat Online. század számára. Vitathatatlan az a tény is, hogy a nyitott forma az energikusabb és invenciózusabb, hogy ez kedvez a formai eszközök autonómiájának.
A legtöbb ember szívéhez az impresszionizmus festészete áll a legközelebb. Nem is volt túl rég, hogy megalakult az irányzat, mégis olyan hatásos és erős volt, hogy még a legkritikusabbaknak sem volt más választása, mint elfogadni azt. Monet, Manet, Renoir, Degas… stb. csak hogy párat említsek, igencsak otthon volt a foltokkal festésben. Ez a legkönnyebb Ha igazi festői látványra vágyunk, a konkrét vonalak helyett igyekezzünk elvonatkoztatni, és foltokkal festeni. Nem csak hogy első szárnycsapásainkhoz ez kiváló technika, de valóban szép is. Legfontosabb tulajdonsága, hogy igazán sosem kell betartanunk a határokat. Foltok mellé foltok érkeznek, és így tovább. Bár akármit le lehet festeni így, a tájképek általában könnyebbek, mint egy portré. Az impresszionizmus festészete by Veronika Szitás. Ajánlom figyelmetekbe a "Legyen valósághű? " cikket, amiben láthatjátok, mennyire könnyű az alapvető tájrészleteket, -mint fák, sziklák, felhők-, foltokból felépíteni. Nem mellesleg, az impresszionista alkotók főleg a fényhatásokat figyelték, a nagyobb árnyékos és fényes területekre koncentráltak.
A nagybányai művésztelep új festőiségű törekvései, a szolnoki iskola művészeinek munkái mellett, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István és a magyar festészet számos más kiemelkedő művészének alkotásai új megközelítésben kerülnek egymás mellé e falakra. () A kiállításon Mészáros Zsolt tárlatvezető segít bennünket eligazodni az impresszionizmus sodrában. Részvételi szándékát, kérjük jelezze a e-mail címünkön, vagy hétköznap a délutáni órákban a 311-6665 telefonszámon. Találkozás a Kogart Háznál 14. 30 órakor Időpont: 2009. A romantika festészete. május 14. csütörtök, 15:00 óra Helyszín: Kogart Ház Pontos cím: Budapest VI. ker., Andrássy út 112. Információ: 311-6665 Részvételi díj tárlatvezetéssel: Felnőtteknek 750 Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak 350 Ft.
A posztimpresszionizmus ( poszt latin elöljáró, jelentése: valami után) az impresszionizmus után következő művészettörténeti periódus. Nem jelent egységes stílust, sokkal inkább azt a törekvést fogalmazza meg, hogy a festők eltávolodva az impresszionizmustól létrehozzák azt a művészetet, ami a XX. század művészetét előlegezi meg. Először a neoimpresszionisták avagy pointillisták csoportja talált új elveket az 1880-as években. Georges Seurat, Paul Signac és társaik módszere, az optikai keverésen alapuló festésmód azonban túl időigényesnek és szinte kifejezéstelennek bizonyult. Az 1880-as évek második felében már olyan művészek alkottak, mint Paul Gauguin, Paul Cézanne, Vincent van Gogh és Henri de Toulouse-Lautrec. Kezdetben ők is impresszionisták voltak, de eltávolodtak az irányzattól, és megalkották azt a művészetet, ami a 20. századi festészetet nagyban befolyásolta. Az impresszionizmusra kétféleképpen reagáltak: az első Cézanne festészetében érvényesült, s konstruktívabb, racionálisabb, a másik, mely van Goghra jellemző, az expresszionista kifejezésmódot helyezi előtérbe.
Képein nem a szín írja le a tárgyat, mert nincs se tónusa, se fénye, sem árnyéka. Az egymás mellé nagy felületben felrakott tiszta színek különféle viszonyokat és harmóniákat hoznak létre. A Pont-aveniek Gauguin első tahiti útjával feloszlottak. Gauguin hatására jött létre a Nabis -csoport. Az elnevezés héberül prófétát jelent; a festők idealista, szimbolikus és transzcendens eszményeik ellenére közel voltak a katolicizmushoz. Ismertebb tagjai Pierre Bonnard, Édouard Vuillard, Rippl-Rónai József és Aristide Maillol voltak. A Revue Blanche c. folyóirat körül gyülekeztek. Céljuk új festészet és új iparművészet létrehozása volt, visszanyúltak a trecento festők és a japán fametszetek eredményeihez. Az alkotók az 1890-es években megváltoztatták törekvéseiket (Maillol például szobrász lett festő helyett). Érdemük a francia szecesszió kialakítása. Vincent van Gogh [ szerkesztés] Van Gogh: Falusi út Provence-ban, éjjel Vincent van Gogh holland festő kezdetben a parasztok és bányászok életét festette meg, sötét, barnászöld árnyalatokkal.
vissza a természetbe? felfogás. A század első felében egyre inkább a realizmus került előtérbe a festészetben: Gustave Courbet a városi életből merített a kritikai hangvételű képeihez, míg a barbizoni festők a természetben, a szabad ég alatt készítették a még barnás tónusú, de már a napfény változásait vizsgáló plein air festményeiket. Talán itt érdemes megemlíteni a különbséget a cikk elején említett Manet és Monet között: Manet inkább Courbet-t követte a hétköznapi emberek és témák ábrázolásával, míg Monet a természet, a víz festőjeként a barbizoni iskola természetábrázolását fejlesztette tovább. Gustave Courbet: Kőfejtők, 1849 Fotó: Web Gallery of Art Lekerül a napszemüveg: Manet felfedezi a színeket Az akadémikus festészet alkotásai műteremben készültek, ami azt eredményezte, hogy a festők emlékezetből, nem szemük, inkább tudásuk alapján festettek, a képeken az átmenetek és tónusok is túl egyenletesek voltak. A sokszor történelmi, allegorikus és irodalmi témák mellett e begyakorolt módszerek is mesterségesnek tűntek az új felfogású ifjú festő, Édouard Manet-nak.
A Művészetet Kedvelők Délutánján ezúttal a Kogart Ház kiállítását tekinti meg, melynek témája az impresszionista magyar festészet. Művészetet Kedvelők Délutánja A művészettörténetben új fejezet a francia impresszionisták festészete, amely utat nyitott az évszázadokon átívelő akadémizmussal szemben a modern művészetnek. A szabadban való festés, a festmények atmoszférikus, fénnyel telített képi világa együtt járt a kötetlenebb témaválasztással. A 2009 áprilisában nyíló új időszaki kiállítás a magyar festészetnek ezt a vonulatát szeretné megismertetni a közönséggel. A 19. század és a 20. század első évtizedének azokat a hazai törekvéseit mutatjuk be, amelyek kapcsolatba hozhatók a Franciaországból kiinduló impresszionista és plein air festészettel. A magyar művészetnek ez az izgalmas fejezete bemutatja az előzményeket is a 19. század első feléből Barabás Miklóstól id. Markó Károlyig. A kiállításon a magyar plein air olyan festőóriásai sorakoznak fel, mint Szinyei Merse Pál, Paál László, Munkácsy Mihály és Mednyánszky László.