Negyven órás közösségi szolgálatot teljesítenek a kanadai középiskolások, de ismerősen cseng a közösségi tevékenység fogalma az angol és a francia diákok körében is. Nyári közösségi szolgálat horvátország. Közösségformálás, szemléletformálás A nyíregyházi székhelyű Állatbarát Alapítványnál több feladat is vár rád: a befogadott kutyák és macskák gondozása, ápolása, kutyasétáltatás, etetés-itatás, kerti munkák, például füvesítés, takarítás, szalmázás, hogy az állatoknak legyen télen min feküdniük. Dankó Dóra, az állatotthon vezetője a KamaszPanasznak elmondta, hogy tavaly szeptember óta közel 300 diák volt náluk közösségi szolgálaton. Többen úgy jönnek, hogy nem is tekintik ezt a munkát kötelezőnek, volt olyan lány, aki még a munkanaplóját is elfelejtette elhozni, amikor pedig kértük tőle, mondta, hogy nem ez a fontos, most "csak úgy" jött segíteni - mesélte Dankó Dóra. Igen, pont ez a lényeg ebben a szolgálatban, megtanulják a gyerekek, milyen segíteni egy gazdára váró kutyuson vagy macskán, miként kell sétáltatni, szakszerűen ápolni a kedvencet.
A köznevelési törvény szerint: "A közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása". A közösségi szolgálat az érettségi vizsga megkezdésének egyik feltétele. Dunaharasztin a Dunaharaszti Család- és Gyermekjóléti Szolgálat az önkormányzat megbízásából szervez nyári tábort. Erről itt olvashat részletesen. A tábor 2021. 06. 21. és 07. 16. között lesz, ide várják segítőnek a fiatalokat. Jelentkezni még a tábor 2. (06. 28-07. 02. ), 3. (07. 05. -07. Nyári közösségi szolgálat budapest. 09. ) és 4. ( 07. 12. ) hetére lehet. Jelentkezés: email: telefon: 06/24-531-341 személyesen: Dunaharaszti Család- és Gyermekjóléti Szolgálat 2330 Dunaharaszti, Andrássy Gy. utca 14.
Elfogadom Tudjon meg többet Adatvédelem és sütik irányelve
A mai napon felkerült egy videó Puzsér utolsó szó jogán elmondott beszédéről, amiben nem kímélte Hajdú Pétert mint "szereplőt". Mint fogalmazott, nem a személyében nevezte őt "szarkupacnak", hanem azt, amit képvisel a műsorával. Egészen pontosan: Hát miről szólnak azok a cikkeim, amelyek miatt a bíróság elé citáltak engem? Miről? Hajdú Péter személyéről? Hajdú Péterről mint magánemberről? Hogy ő egy szaralak, mint magánember? Hát dehogyis! Hát olvassuk már el a mondatokat! Hát ne csak a szavak jelentését vizsgáljuk! (... ) Hogy ezek a cikkek egyenként, egytől-egyig arról szólnak, hogy Hajdú Péternek a nyilvános szereplése, a nyilvános tevékenysége, az a társadalmat tömeggé zülleszti és bomlasztja. A felvételen látszik az is, ahogy Hajdú nem szívesen hallgatná ezt, bár kénytelen, elvégre a vádlott utolsó szó jogán bármit mondhat. Puzsér egyébként fellebbezett, és kíváncsian várjuk a folytatást, hogy vajon mennyiben van létjogosultsága annak a fenenagy véleményszabadság égisze alatt, hogy valaki különválasztja a kritikájában a magánszemélyt és azt, amit az adott ember a munkásságával képvisel.
Hajdú Péter környezetében végre felteszik a kérdést: »nem hullarablás, amit művelünk? « Végre létezik egy ilyen szempont ott, ahol eddig csak a nézettség számított. ) Hajdú Péter határozottan fejlődik. Ebben az interjúban most először úgy viselkedik, mint egy közszereplő, és nem úgy, mint egy oligarcha. ) Álljon itt egy bátortalan, de bizakodó respect" – a többi között ezeket írta le Hajdú Péter interjújáról Puzsér, ami persze a tévés figyelmét sem kerülte el. Hajdú Péter megosztotta Puzsér Róbert bejegyzését, amihez nem sokat fűzött hozzá, mindössze annyit, hogy "Lehet ezt így is".
Mi okozza a két helyzet közötti eltérést, ha a vitában részt vevő felek ugyanazok és az alkalmazott becsmérlő kifejezés is változatlan? Az előzményi ügyhöz képest, amelyben a becsületsértő közlés miatt Puzsér Róbert bűnösségét megállapították, jelen ügy a közlés céljában tér el. Az Alkotmánybíróság a második ügy körülményei alapján a közlés célját a közéleti vitáról történő tudósításban jelölte meg, amelyből következően a közlés nem tekinthető öncélúnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint noha Puzsér Róbert tudósítása (tárgyalásról készült videófelvétel közzététele és ehhez fűzött kommentárok) kétségtelenül együtt járt a becsületsértő kifejezések "felidézésével", alkotmányos szempontból mégis a védett szabad véleménynyilvánítási célra irányult. Nevezetesen arra, hogy kifejtse álláspontját a szarkupac terminus technicus használhatóságáról egy közéleti vitában, és ehhez kapcsolódóan a büntetőeljárás kimeneteléről is állást foglaljon. Ebben a kontextusban a szarkupacozás célja nem Hajdú Péter emberi mivolta elleni öncélú támadás volt, hanem egy közérdeklődésre számot tartó ügy megvitatása.
Mindennek azért van jelentősége, mert az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdése alapján tűrési kötelezettség terheli a közéleti vitában közéleti szereplői minőségében részt vevő felet a vele szemben megfogalmazott kritikával és bírálattal szemben. Természetesen erre vonatkozóan az Alkotmánybíróság egyértelmű gyakorlata az, hogy az ilyen vitában részt vevő személyek esetében is van az emberi méltóságnak egy olyan lényegi, érinthetetlen magja, melyet az esetleges kritikát megfogalmazó személyek is kötelesek tiszteletben tartani ( 3122/2014. (IV. 24. ) AB határozat). Az emberi méltóságnak ezt a korlátozhatatlan tartományát az a véleménynyilvánítás sérti, amely kifejezetten ennek a szférának a megsértésére irányul, vagyis amikor a megszólaló tagadja, vagy kétségbe vonja az érintett emberi mivoltát. Ezen elvek mentén minősült becsületsértőnek a "szarkupaccal" való azonosítás esetében az első ügyben. A második ügyben ennek ellenére az Alkotmánybíróság mégis az alkotmányjogi panasz elutasítása mellett döntött, dacára annak, hogy Puzsér Róbert ismételten használta a fekáliahalmot, mint eposzi jelzőt.