Dinamó nak nevezzük azokat a villamos gépeket, amelyek mechanikai energiából egyenáramú villamos energiát állítanak elő. A feltalálók [ szerkesztés] A dinamóelvet Jedlik Ányos ismerte fel elsőként 1861 -ben, azonban tőle függetlenül a német Ernst Werner von Siemens szabadalmaztatta elsőként 1866-ban. 1867-ben Charles Wheatstone szintén kijött egy dinamóelvvel, csak ő párhuzamos kapcsolást javasolt. Működése [ szerkesztés] "Dinamó" ami valójában generátor – egy kerékpáron A mozgási indukciót hasznosítja feszültség létesítésére, mert az erős mágneses térben mozgatott villamos vezetőben feszültség jön létre. A keletkező feszültség nagyságát állandó mágneses térerősségnél és távolságnál a mozgás sebessége határozza meg. A dinamóelv (öngerjesztés elve) [ szerkesztés] Minden korábban mágneses hatás alá került vastestben valamekkora visszamaradó (remanens) mágneses tér van jelen. Ha ebben a gyenge mágneses térben egy vezetőt mozgatunk, és a vezetőben létrejövő feszültséget a vastest körüli tekercsre kapcsoljuk, növelni tudjuk a vastestben az erővonalak számát.
Főszerk. Király Árpád. Budapest, Jedlik Ányos Társaság, 2000 Jedlik Ányos. A kísérő tanulmányt írta, a szövegeket vál. Kovács László. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2000 Mi lett volna ha...? Szerk. Erdey Grünwald Mihály. Budapest, RTV-MINERVA, 1983 < Vissza
Forgás közben a tekercsvégek fél fordulat után átugrottak az egyik félkörbõl a másikba, s ezzel megváltoztatták az áram irányát. A mai egyenáramú motor szerkezete változatlanul ilyen: van egy tekercselt álló- és forgórésze, amelyet kommutátoron keresztül táplálnak. Bár Jedlik nem szabadalmaztatta találmányát, kétségtelen, hogy az elsõ, elektromágnesesség elvét alkalmazó motort õ készítette el. Jedlik Ányos másik találmánya az egysarki villanyindító volt, amely magába foglalta a dinamó-elvet. A vasmag maradó mágnesessége miatt egy igen csekély feszültség keletkezik a vasmagban, vagyis a fluxus vonalak kis része a kereten kívül záródik. Ha ezt a feszültséget a vastest körüli tekercsre kapcsoljuk, akkor nagyobb erõvonal sûrûséget kapunk. Ekkor már nagyobb feszültség indukálódik és ezzel nagyobb áram folyik, amely a fluxus sûrûséget ismét megnöveli. Az öngerjesztés addig folytatódik, amíg a mágneses telítettség be nem áll a vastesten, vagy ameddig a gerjesztõ áramot nem korlátozzuk. Érdemes még megjegyezni, hogy a dinamó (3. ábra) megfelelõ kapcsolással külsõ kapcsolású generátorrá válik.
JEDLIK ÁNYOS TALÁLMÁNYAI, FELFEDEZÉSEI, ÚJITÁSAI Szódavízgyártás. 1825. Töltőcső, szénsav elszállásának megakadályozására. 1826. Elektromágneses forgások elve. 1829. Elektromotorok ("forgonyok") 1830. Osztógép szerkezeti részletek. 1843, 1846, pírcellás elemek. 1847, 1852. Szénelektródák elemekhez 1847. Dörzsölési elektromos gép papírkoronggal. llámgépek. 1847, 1868, 1869, 1872, 1876. Optikai rácsok vágásához üvegbevonat 1848–1863, marató anyag 1863. Elektrofór. llamos gépkocsi. 1854. Elektroszkóp. rgó szénkorongos gázelem. 1856. Önerősítés elve (dinamóelv) felfedezése 1856. Egysarki dinamó. 1859. Hidrosztatikus ívlámpaszabályozó. 1857. Elektromágneses áramszabályozó. 1857, yagcellák galvánelemekhez 1859. Felhajtó elem 1860. Elektromágneses, áramváltós gép öngerjesztéssel. ymást lesarkító elemek. 1862. Felszeletelt forgórészű rézhengeres egysarki dinamó. Higanyos légszivattyú előritkítással. llamfeszítők. 1863, 1866, 1872. Tölcsér alakú tekercsekből összeállított induktor. éle tükörpár.
Jedlik Ányos találmányai A szikvíz magyarországi előállításához Jedlik Ányos neve kötődik. Ez a bencés már fiatal korában is érdeklődött a kémia, az elektrokémia és az elektromosság iránt is. Munkásságában több találmányt tudnánk felsorolni, azonban kettő korszakalkotó felfedezést tett, az egyik ilyen az elektromotor. Miután pár évvel előtte Faraday feltalálta az áram vezetőt, majd Jedlik tovább kísérletezett vele. Ő két új elemet vitt a szerkezetbe, ahol az egyik az elektromágnes volt. Kísérletezései és próbálkozásai során tökéletesítette a szerkezetet, majd megmutatta, hogy az árammal járműveket is lehet hajtani. Megteremtette az elektromos mozdonyok, vagy a mai elektromos autóknak egy 1800-as ősét. másik korszakalkotó felfedezése a dinamó Bár itt ki kell emelni, hogy nem magát a villamos gépet találta fel, hanem a működésének az elvét. Ez az öngerjesztés elve bizonyítottan elsőként az ő szavaival lett leírva, és ma is megtekinthető a Királyi Tudományegyetem leltárában. Rögzítette az egy sarki villany indítót is, de sajnos nem fejezte be a kísérletét, és nagyjából hat évvel később Werner Siemens nevéhez kötődik a végleges dinamó, vagy villamos gép feltalálása.
Az 1850-es években már hatalmas, 2000-3000 kg tömegû gépek készültek világítási célokra. (Ilyennel szerepelt Edison az 1882-es Párizsi Világkiállításon. ) Teljesítményük azonban az acélmágnes gyenge mágneses tere miatt csak kb. 1 kW volt. A mezõ erõsítését eleinte galvánelemrõl táplált, a mágnes köré tekercselt áramjárta huzallal biztosították. Felmerült az az ötlet is, hogy több gépet kellene összekapcsolni és az utolsó már nagy áramot termelhetne (1851). Mindezekbõl egyetlen felismerés hiányzott: az elektromágnes táplálható közvetlenül a generátor áramával. Ez az öngerjesztés, vagy közismertebb nevén a dinamó-elv. Dinamó teszt Ezt a gondolatot elõször a dán Hjorth vetette fel 1851-ben, de õ még megtartotta a patkómágnest, és gépe áramát csak a mágnes erejének növelésére kívánta használni. Ez a megoldás azonban nem vezetett jelentõs eredményre, mert az acélmágnes anyaga nem felelt meg az elektromágneshez, és igy az öngerjesztés elõnyös hatása nem érvényesült. Jedlik Ányos ismerte fel elsõként, hogy az acélmágnest teljesen el lehet hagyni.
Később megpályázza az egyetemi tanári állást, és 1840-től már a pesti királyi tudományegyetemen bölcsészeti karának fizikai tanszékvezetője. Lakása az egyetemen, a szertár mellett van, amelynek bővítését itt is a szívén viseli. Nagy hatással van rá Oersted, Ampére, Arago, és Faraday, ennek hatására tevékenységének középpontjába a villamosságot állította. 1845-től megkezdődik a magyar nyelvű oktatás az egyetemen, melyhez – Kazinczy Ferenc és Czuczor Gergely (aki egyébként Jedlik unokatestvére volt) unszolására – elkezdte megalkotni a magyar műszaki és természettudományos nyelvhez szükséges szakszavakat, tőle származik például a merőleges, az eredő erő, vagy a dugattyú szavaink. Később az 1858-ban megjelent Műszótárnak is egyik szerkesztője volt. 1848-ban beállt nemzetőrnek. Őrséget állt, árkot ásott, ott segített, ahol tudott. Amikor Pest lövetése megkezdődött, a szertárat nehéz munkával biztonságos helyre mentette. A szabadságharc után nehéz idők következtek, Jedlik nehezen találta helyét.
30. Csokonai Színház, Zsámbék Régi Rakétabázis. Rendezte: Rizsakov, Viktor m. v., Szűcs Nelli - Rostand, Edmond: A sasfiók, 2007. Mária Lujza, pármai hercegnő: Szűcs Nelli - Osztrovszkij, Alekszandr Nyikolajevics: Vihar, 2007. Csokonai Színház, Debrecen, Kamaraszínház. v., Szűcs Nelli - Móricz Zsigmond: Úri muri, 2008. Rhédey Eszter: Szűcs Nelli - Madách Imre: Az ember tragédiája, 2008. 26. Zsámbéki Színházi Bázis, Műemlék rakétabázis. Szűcs Nelli - Madách Imre: Az ember tragédiája, 2008. Beregszászi Illyés Gyula Magyar Színház, Beregszász. Heléne; Hippia: Szűcs Nelli - Borbély Szilárd - Vidnyánszky Attila: Halotti pompa, 2008. 09. Csokonai Színház, Zsámbék Műemlék rakétabázis. Szűcs László. Szűcs Nelli - Földes László Hobo: Vadászat, 2009. 16. Szűcs Nelli - Novarina, Val`ere: Képzeletbeli operett, 2009. Rendezte: Novarina, Val`ere. Szűcs Nelli - Medvegyev, Szergej: Fodrásznő, 2009. Csokonai Színház, Debrecen, Víg kamaraszínház. Rendezte: Rizsakov, Viktor, Szűcs Nelli - Krúdy Gyula - Parti Nagy Lajos: Boldogult úrfikoromban, 2009.
Szűcs Valdó túl van sérülésén és jövő héttől három héten át a 110 méteres gátfutás világbajnoki címvédőjével, az amerikai Grant Hollowayjel fog készülni. A tokiói olimpikon magyar gátas az M4 Sport Sporthíradójában pénteken elmondta, nehéz volt feldolgoznia, hogy a februári sérülése miatt lemaradt a belgrádi világbajnokságról, de most már csak előre néz, és a jövő héten kezdődő floridai tréningekre koncentrál. Amerika után Debrecenben készül A tavalyi év legjobb magyar atlétájának választott sportoló kiemelte, régóta jó viszonyt ápol a tokiói játékokon ezüstérmes, a belgrádi vb-n 60 gáton győztes amerikai klasszissal, akivel közösek a menedzsereik, és amikor ő megkérdezte, Holloway nyitott volt a közös edzésekre. A kommunizmus borzalmait mutatja be Vitézy László filmje, Az énekesnő - videó. Az amerikai sprinter 60 m gáton 7. 29 mp-cel tartja a világcsúcsot. "Azt mondta, hogy bármikor gyere, várunk szeretettel. Sajnos a sérülés közbeszólt, mert már a fedett pályás szezonban is tudtam volna ott készülni" - mondta a már debreceni színekben sportoló atléta, hozzátéve, alig várja, hogy hétfőn elinduljon Floridába, ahol három hetet tölt majd.
Új, fekete-fehér filmet készít Vitézy László. Az alkotás az ötvenes években játszódik, egy énekesnő és egy futballista szerelmének történetét mutatja be, amelybe keményen beleszól a szocialista diktatúra. Az M5 Librettó című műsorában exkluzív felvételeket mutattak az alkotásból, majd további kulisszatitkokról kérdezték az alkotókat, Vitézy László Balázs Béla-díjas rendezőt és a Kossuth-díjas színművészt, Dörner Györgyöt, az Újszínház igazgatóját – számolt be a Híradó A film Az énekesnő címet kapta és egy valós, megrendítő történetet dolgoz fel. A "szocialista erkölcs" nem nézi jó szemmel Vali, az ünnepelt énekesnő és Vince, a legendás focista szerelmét, ezért a pár megpróbál Barcelonába disszidálni. Amikor egy besúgó lebuktatja őket, keményen meg kell fizetniük rendszerellenes tettükért. Jegy.hu | Szűcs László. "Sokan nem is gondolnák, hogy mindez a valóságban is megtörtént. Szűcs Sándorról, a magyar labdarúgás tragikus sorsú, de legendás alakjáról van szó. A labdarúgó a negyevenes évek közepén, az Újpesti Dózsa színeiben brillírozott, akár az Aranycsapat tagja is lehetett volna, de élete más fordulatot vett.
Lászlóval is nagyon sokat beszélgettünk a korszakról, melyet – úgy gondolom – fontos, hogy az én generációm is megismerjen. Főszereplőtársammal, Herczeg Péterrel korábban még nem játszottunk együtt, de így is tökéletes volt az összhang, rendkívül tehetséges színésznek tartom. " Kivételes atmoszférát teremt a film, melyben drámai sorsokon keresztül válik átélhetővé, átérezhetővé a szocializmus szörnyűsége. Bár a történet az '50-es években játszódik, és egyértelműen megmutatja a kommunizmus borzalmait, azt is láttatja, hogy mindez az emberi lelkekben nem volt "fekete-fehér". Az egyedi alkotói koncepció a szűk, közeli képi világgal teszi hangsúlyossá az érzelmeket, Pap Ferenc operatőr beszédes portréi segítségével. Emellett a kiváló színészi alakításokon keresztül is beleélheti magát a néző a kínzások, megaláztatások utáni kiüresedettség érzésébe. Az énekesnő című tévéfilmet március 25-én, 20:45-től vetíti a Duna. (MTVA)
2022. márc 24. 12:49 Kovács Erzsi és Szűcs Sándor szerelméről készül film / Fotó: Youtube Filmet készítenek Szűcs Sándor és Kovács Erzsi tragikus szerelméről. Íme, 5+1 titkos infó Az énekesnő című film kulisszái mögül. Az Astroria halljában, egy pontosan ugyanolyan pódiumon énekli Az énekesnő című film főszereplője, Vali, a Rejtély című dalt, amilyenen annak idején Kovács Erzsi lépett fel kezdő énekesnőként, amikor a fiatal Cziffra György kísérte őt zongorán. Íme, 5+1 titok Vitézy László legújabb rendezése, a Megafilm gyártásában készült Az énekesnő című film kulisszái mögül. ( A legfrissebb hírek itt) A történet Szűcs Sándor és Kovács Erzsi tragikus szerelmének állít emléket, bár nem életrajzi film, hiszen rengeteg fikciós szál fut benne, Az Astoriában zajló jelenetek felvételei előtt a rendező, Vitézy László is a dobok mögé ült, sőt, a Rejtély című dalból el is énekelt egy részletet, hogy kipróbálja a mikrofont. A férfi főszereplő, Herczegh Péter családjában is nyomot hagyott a kommunista diktatúra hatalmi gépezete: "Nagypapám féltestvérét kivégezték az '50-es években" – árulta el a színész a forgatás alatt.
rendező, operatőr Szólj hozzá! Film ( 4) összes rendező operatőr 1968 Műhelytitkok nyomában (magyar ismeretterjesztő film, 40 perc, 1968) Látogatás a Természettudományi Múzeum Növénytárában 10 (magyar riportfilm, 40 perc, 1968) Sportiskola a tavon (magyar dokumentumfilm, 25 perc) Sose vagyok egyedül... (magyar portréfilm, 37 perc) Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Hozzászólások Kép csatolása Spoiler Offtopik