Később Nyugat-Európában is bemutatót tartott, megpróbálva meggyőzni a közvéleményt Marconival szembeni elsőbbségéről, ami azonban nem jár sikerrel. A véletlen segítségével feltalálja a viharjelzőt – vevőkészülékét a közelgő zivatarban bekapcsolva felejti, amely interferálva továbbította a vihar elektromos kisüléseit. Puskás Tivadar, a telefonközpontok atyja Az erdélyi származású magyar mérnök már gyermekkorában kitűnt kortársai közül, kimagasló szellemi képességével, éles logikájával - amely leginkább a matematika iránti érdeklődésében mutatkozott meg. Tanulmányait Bécsben kezdte, azonban anyagi fedezet hiányában kénytelen volt megszakítani azt. Nikola Tesla tiltott találmányai - Astronet.hu Tudomány. Ezt követően Londonba utazott és munkába állt, majd nem sokkal később pedig az Egyesült Államokba költözött, ahol aranyásással foglalkozott. Itt találkozott először a telefon találmányával. Puskást már régóta foglalkoztatta a távíróközpontok létrehozása Európában, ami leginkább a tőzsdék vonakodó hozzáállása miatt nem járt sikerrel. Felkereste Edisont Amerikában és meggyőzte arról, hogy a távíróközpontok mintájára hozzanak létre telefonközpontot, amely segítségével több ember tudná használni a találmányt egyidejűleg.
133 6. A telefonhálózat elindulásának nehézségei 135 7. Ki a telefonközpont feltalálója? 149 8. Puskás Tivadar és a telefonközpont 151 III. RÉsz A TELEFONHÍRMONDÓ 155 1. A telefonhírmondó története 155 2. Puskás Tivadar első kísérletei Budapesten 162 3. Puskás Tivadar bemutatja a telefonhírmondót 167 4. A telefonújság műszaki berendezése 170 5. A telefonhírmondó gondolatának megvalósítása 178 6. A telefonhírmondó modernizálása 183 7. Puskás Tivadar kevésbé ismert ötletei és találmányai 192 8. A telefonhírmondó és a rádió együttműködése 200 9. A hírközlés legnagyobb európai találmányai • Netre Fel!. Puskás Tivadar tevékenységének méltatása 202 Dr. Rajnai Zoltán EGY KALANDOS SZOBOR KALANDOS TÖRTÉNETTEL 205 A SZERZŐK ÉLETRAJZI ADATAI 213 FONTOSABB FELHASZNÁLT IRODALOM 219 FÜGGELÉK 222
Képességeiről legendák keringtek, teljes könyveket volt képes kívülről megtanulni. Szülei a családi hagyománynak megfelelően papnak szánták, annak ellenére, hogy ő mérnök szeretett volna lenni. Apja, hogy jó pap váljon a fiából, különös gyakorlatokat végeztetett vele: memóriagyakorlatokat, fejszámolásokat, gondolatok kitalálását. Logikáját, emlékezőképességét és kritikai érzékét szerette volna ezzel csiszolni. Középiskolás éveiben maláriajárvány tört ki lakóhelyén, ami kilenc hónapra ágynak döntötte, már-már úgy tűnt, hogy nem éli túl. Édesapja vigasztalásképpen beleegyezett, hogy mérnöknek tanuljon, s ez a tény akkora erőt adott a fiatal Nikolának, hogy rohamos ütemben elkezdett javulni. Hamarosan megkezdte tanulmányait, s leginkább az elektromosság kezdte el érdekelni. Munkamódszere eltért a kor tudósaiétól, ő nem foglalkoztatott tucatnyi asszisztenst és segítőt, hanem elsősorban fejben dolgozta ki a találmányait. Ha mégis voltak kollégái, ők sem mindig látták át elsőre, hogy mit szeretne, és sokszor kérték, rajzolja le, mire gondol.
Idézem: " Én csak egy magyar feltalálót ismerek és ez Puskás, aki évekig volt legkiválóbb munkatársam. Ő találta fel a telefon központi kapcsolóját és még sok más egyebet. " Lőrinc cikkében azt is megjegyzi, a híres Alexander Graham Bell feltaláló telefonhistóriája még a központénál is zavarosabb. Az alapötlet – hogy egy hangtól rezgő membrán által keltett elektromos jelek a vezeték végén egy másik membránt rezegtetve ismét hanggá alakulnak – legkésőbb 1854-ben, 22 évvel Bell első telefonhívása előtt megszületett: ekkor írta le azt egy francia távírdász, Charles Bourseul. Erről azonban nem tudott a német Johann Philipp Reis, aki hat évvel később az első telefonnak elnevezett készülékkel száz méterre továbbította a hangot. A produkció akkor teljes érdektelenségbe fulladt, mindenesetre a németek közül sokan őt tartják a távbeszélő feltalálójának. 2001 szeptemberében aztán a washingtoni képviselőház határozatban jelentette ki, hogy a telefon feltalálója nem Bell, hanem Antonio Meucci. Indoklásuk szerint a firenzei származású színházi technikus már Bourseul tanulmánya előtt használható telefont alkotott, majd az Egyesült Államokba áttelepülve 1860-ban be is mutatta azt a sajtónak.
Kevesebb ajándékot tudott összegyűjteni, ezért gondolatai folyton azon jártak: hol szerezhetne még újabbakat a gyerekeknek a meglévők mellé. Végül hatalmas zsákja, ha nem is lett színültig tele, mint máskor, azért most is megpocakosodott. Hanem a töprengő, szórakozott Mikulás véletlenül a saját cicáját is belerakta a zsákba. Nyávogta pedig a cica, Cincilimincili, erősen: - Én a zsákból kimennék! Fognék inkább egérkét! Hat pompás rénszarvas repítette a szánt, vitte a Mikulás az ajándékokat a gyerekeknek. Egyszer csak úgy tűnt neki, mintha a rénszarvasok nyávognának. Meg is jegyezte: - Drága segítőim, jókedvre derítőim, miért nyávogtok?! A hat rénszarvas sértődötten kapta hátra a fejét: - Miért nyávognánk, egyikünk sem macska! Csóválta fejét a Mikulás, azt hitte, hogy képzelődött. Elsőnek egy kicsi házikónál állt meg a szánkó. A háztetőn üres gólyafészek várta a tavaszt és a gólyákat, bent a szobában pedig öt gyerek az ajándékokat. A Mikulás mindegyikük fejecskéjét megsimogatta és kinyitotta a zsákját.
1. Jókai Mór: Mit hozott a Mikulás (részlet) (1859) Mikulás, Mikulás, kedves Mikulás, Gyere már, gyere már, minden gyermek vár! Krumplicukor, csokoládé jaj de jó! De a virgács jó gyereknek nem való! Mikulás, Mikulás kedves Mikulás, Gyere már, gyere már, minden gyerek vár! Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás, Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár! Répa, cukor, csokoládé, jaj, de jó! De a virgács jó gyereknek nem való! Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás, Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár! 2. Pattanj pajtás, pattanj Palkó, nézd már nyílik ám az ajtó! Kint pelyhekben hull a hó, itt van, itt a Télapó! Meg-megrázza ősz szakállát, puttony nyomja széles vállát, Benne dió, mogyoró, itt van, itt a Télapó! Oly fehér a rét, a róna, mintha porcukorból volna, Nagy pelyhekben hull a hó, csakhogy itt vagy, Télapó! 3. Hull a pelyhes fehér hó, jöjj el kedves Télapó! Minden gyermek várva vár, vidám ének hangja száll. Van zsákodban minden jó, piros alma, mogyoró, Jöjj el hozzánk, várunk rád, kedves öreg Télapó.
Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás! Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár! Répa, cukor, csokoládé, jaj, de jó! De a virgács jó gyereknek nem való! Mikulás, Mikulás, öreg Mikulás! Mikor jössz, mikor jössz, minden gyerek vár! … Tovább olvasom Hívogató Kategóriák: Mikulás versek Hívogató Gyere ide, Mikulás! Minden gyermek téged vár. Minden házba bekopogtál? Ott még egy ház vár reád. A kéménybe hogyan férsz be? Válaszolj a kérdésemre! Ruhád piszkos soha sem lesz ha lecsúszol a gyerekekhez? Hát ez a csomag kié… Tovább olvasom Zelk Zoltán Télapó és a hóember Kategóriák: Mikulás versek Zelk Zoltán Télapó és a hóember Én egy csókától hallottam, csóka a toronytól, a torony meg tavaly télen hallotta a holdtól, ha igazat mondanak a csókák és a tornyok, akkor én is ti néktek most színigazat mondok. Így kezdte a… Tovább olvasom Mentovics Éva Mikulás – köszöntő Kategóriák: Mikulás versek Mentovics Éva Mikulás – köszöntő Édes, kedves Mikulás, köszöntünk most téged. Eljöttél az idén is, ahogy megígérted.