Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. –) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be. Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei.
Az ünnepségen Csukás István pályatársai, olvasói és tisztelői között mások mellett részt vett Kalász Márton Kossuth-díjas költő és Kodály Zoltánné Péczely Sarolta is. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Több generáció köszönheti a lelkét Csukás Istvánnak – emlékezett a hétfőn elhunyt alkotóra Őze Áron, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza igazgatója az M1 aktuális csatorna keddi műsorában. Az igazgató elmondta, hogy Csukás Istvánnál a kezdő- és a végpontot is a gyerekek őszintesége, lelkivilága és szeretete jelentette. Ő maga is olyan volt, mint egy hatalmas gyermek – fogalmazott Őze Áron. Kiemelte, hogy Csukás István költőnek indult, gyönyörű versei vannak, az anyaköltészete páratlan a világon. Akkor kezdett el a gyerekeknek írni, amikor a Móra Kiadóhoz került – emlékeztetett. A 2014-ben alapított Csukás István-díjról elmondta, hogy a kortárs gyermek- és ifjúsági irodalom fellendítése és az összefogás érdekében hozta létre. Ennek lett névadója, valamint az alapítvány kuratóriumának elnöke Csukás István. Őze Áron kitért arra is, hogy minden évben kiírnak egy pályázatot, ami a színházi területre vonatkoztatva kifejezetten a kortárs íróknak szól. MTI
Kacsák szidják rikácsolva: "Mit keres a tóban róka?! " Ricsi végre kivergődve partot ér, sáros a szőre. Ahogy haza így baktatott, fejéhez vágtak egy makkot, a nyulak is kinevették, mégse vették el a kedvét! Szép a világ! Ez világos! Habár egy kicsikét sáros. Míg idebent trombitál vissza a címoldalra
Pillangómódra azt szereti, akit lehet, akit szabad. Egy fiatal leány tiszta szerelme hálóba keríti csapongó szenvedélyét s a házasság békóiba veri. Szűzi ártatlansága folytán eleinte tündért lát ifjú nejében, de ha csillapodik vére, más nő lép a tündér helyébe, s az asszony is más férfire veti vágyódó tekintetét. féltékenység marja kiegéett szívüket, s kínjuk el nem ül soha, mert egy pillanatig sem lehetnek biztosak élettársuk hűségében. A tragédia aláfestő zenéje, melynek akkordjainál a bűnös viszonyuk szálai szövődnek, a Kreutzer Szonáta. Kreutzer-szonáta · Lev Tolsztoj · Könyv · Moly. AZ ÖRDÖG * Lev Tolsztoj – Szofja Tolsztaja: Kreutzer-szonáta; Ki a bűnös? Tézisre épülő műveket olvasni nem mindig maradéktalanul élvezetes, különösen akkor nem, ha az álláspont nem csupán a cselekményből leszűrhető, hanem a tényleges filozófiai fejtegetés uralja, határozza meg a szöveget. Lev Tolsztoj Kreutzer-szonátá ja a ritka kivételek közé tartozik, ugyanis a szexuális önmegtartóztatás mellett érvelő kisregényt mintegy megmenti a hangulatteremtő kerettörténet, vagyis a vonatutazás leírása – melybe beágyazva a névleges elbeszélő tárgyilagosan, úgymond, változtatások nélkül adja át a hallottakat –, valamint a mélyen megélt, szó szerint gyilkos féltékenység drámai erejű megjelenítése.
(Szőllősy Klára) 199 Két öreg (Szőllősy Klára) 215 Ivan Iljics halála (Szőllőssy Klára) 237 Egy őrült naplója (Szőllősy Klára) 295 Kreutzer szonáta (Németh László) 309 Gazda és cseléd (Németh László) 385 Bál után (Szőllősy Klára) 431 Miért? (Szőllősy Klára) 441 Lev Tolsztoj Lev Tolsztoj műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lev Tolsztoj könyvek, művek Állapotfotók A védőborító kopott, a lapélek foltosak.
Az együttműködés évadon belüli csúcspontja lesz a március 20-i, Végletes érzelmek című hangverseny, melyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem legígéretesebb diákjai a világhírű zenekarral együtt lépnek fel, Takács-Nagy Gábor irányításával. Bejegyzés navigáció
Illusztrátor: Szemethy Imre. "Képzeleténél nem ismerek démonibbat, merészebbet, láttatóbbat. Nem az a képzelet ez, mely csillagról csillagra csapong, s elmeséli, milyenek lehetnek a nem létező lények és tájak. Mindez olcsó játék. Itt repül, a földön, a lehetőségek korlátai között. Ihlete a pontosság, varázsa az emberesség. Milliárd és milliárd eshetőség közül mindig kitalálja, hogy valaki az adott helyzetben mit mond, hogy mozog, miként cselekszik. Megálmodja a valóságot, melyet nem lehet másolni, egy új valóságot alkot... " Tolsztoj 1890-ben írta meg egyik legtömörebb elbeszélését, a Kreutzer-szonátát. Az öregedő író ekkor már régóta küszködik a ránehezedő magánnyal, környezete meg nem értésével, s a családi élet reménytelenségét rajzolja meg rendkívül drámai erővel. Úgy érzi, hogy az emberi kapcsolatok megromlása egy házasság keretein belül kizárólag az érzékiség, a testi szenvedély romboló hatására vezethető vissza. Tolsztoj az ember erkölcsi-szellemi tökéletesedésének vágyát, s egy törvényszerűen bekövetkező gyilkosság félelmetes, megrázó erejű rajzát adja a Kreutzer-szonátában.