1973-75 -ig szabadúszó voltam. 1975 -ben visszaszerződtem a Nemzeti Színházhoz. A fizetésem 5. 800. - Ft volt. 1977 -ben Várkonyi Zoltán, a Vígszínház egykori igazgatója meghívott vendégként a Pesti Színházba. 1978 őszén át kellett szerződnöm a MAFILM Színháztársulatához. A fizetésem 6. 500. Ég vele, Csupati őrmester! - Blikk. - Ft volt. 1957 -ben kezdtem filmezni, a mai napig megközelítőleg háromszázötven-négyszáz filmben, illetve televíziós játékban vettem részt, mint színész. 1976 -ban különböző díjakat nyertem. Többek között a locarnói nagydíjat, 1978-ban Monte Carlo legjobb férfialakítás díját... "A Magyar Nemzetköztársaság Minisztertanácsa Madaras József színművésznek, a magyar Nemzeti Színház tagjának, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészi címet adományozza, 1978. április 4-én. " A színház olyan események színhelye, ahová a néző - a társadalom - önként, éhségből, szomjúságból tolong, hogy ott ősi progresszív viselkedési mintákat lessen el, hogy másnap több búzát szaporíthasson. Hangsúlyozom, ősi és progresszív viselkedési mintákat, a génekhez hasonlóan, melyek makacsul másolják önmagukat évmilliók óta, hogy fennmaradásukat "stabilizálják.
1997-ben lesz egy József Attila-estje a gödöllői "kultúrban". Nem lehet beférni. - Engem aztán ne sajnáljon senki! – mondja utána, széles a vigyora. Abban az évben betölti a hatvanat. Már akkor hivatásra találtam, cikket írok az életéről. Josti a cikk után anyámat hívja – csípték egymás mindig –, neki mondja, tetszett, ami kifutott belőlem róla. Nem sokkal később meglátogatom akkori párommal. Josti éppen nehezen moccan, méretes fotelból szuggerálja a csinos, ifjú vendégét. József Attilát szaval neki, odamondja a szavakat a szemébe. Kígyó a nyúllal – nem bánom, csodát látok. Apámmal egyszer futnak össze a Josti balesete utáni időszakban. Szeretetük töretlen, szavaikat blokkolja Josti új helyzete. Index - Kultúr - Elhunyt Madaras József. A következő években Josti újabb esteket is tart. 1999, közeleg az évszázad vége, Josti feltűnik a Buharovok (Szilágyi Kornél, Hevesi Nándor) Egy másik ember iránti féltés diadala című kísérleti filmjében. 2005-ben epizódszerepet kap Szabó István Rokonok című mozijában. Gergő noszogat, magam is azt érzem: könyvet érdemelne már az apja.
Beszélték, hogy Olty visszavette volna, Madaras azonban nem kérte ezt. 1958-tól vendégként a József Attila Színházban, 1959-ben Győrben játszott, itt fegyelmi vétség miatt letiltották a színpadról. Felsőbb pártfogói közbenjárásra a "vad titán" Szegedre került, ahol sikeres kísérleti színházat hozott létre, de ennek ellenére renitenssége miatt innen is eltanácsolták. 1960-ban az Állami Déryné Színházhoz szerződött, majd 1961-től 1966-ig a Thália Színházban, 1966-68 között a Pannónia Filmstúdió szinkrontársulatában játszott. 1968-tól az Irodalmi Színpadnál, 1971-től a Nemzeti Színházban volt tag (1973 és 1975 között szabadúszóként élt). Kulissza 9. Madaras József, aki előtt Kádár János irodája mindig nyitva állt. 1977-ben Várkonyi Zoltán hívására vendégszínészkedett a Pesti Színházban, majd 1978-ban (ahogy ő maga fogalmaz) át kellett szerződnie a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) színtársulatához. Madaras elsősorban robosztus munkás- és parasztfigurák, sorsukkal elégedetlen, kitörni vágyó kisemberek megszemélyesítőjeként vált ismertté. Fojtott indulatú, természetes játékstílusú, markánsan fotogenikus alkat volt.
Egy évtizeddel ezelőtt ugyanis szörnyű baleset érte. Otthonában úgy esett le a lépcsőn, hogy majdnem meghalt. Hosszú időn át kómában volt, elmondása szerint számos kórház nem akarta fogadni, mert már lemondtak róla. Ő mind a mai napig nem hajlandó elhinni, hogy valóban egy szerencsétlen baleset történt tíz éve; úgy gondolja, meg akarták ölni. Nem hajlandó elhinni, hogy egy olyan életerős ember, mint ő, majdnem belehalhat egy rossz lépésbe. Mivel rendőrségi nyomozásról nem tudunk, több mint valószínű, hogy az igazság már soha nem derül ki. Akkoriban azonban terjengtek olyan pletykák is, mely szerint öngyilkosságra készült. Ám szinte felesleges is mondania, mégiscsak megerősíthet minket elképzelésünkben, amikor ezt cáfolja, s kijelenti, hogy az életben a cselekvést szereti, nem érdekli a halál. Múlt évben tért vissza a színpadra, amikor a budapesti Városi Színházban az 1982-ben szintén egy szörnyű tragédia áldozatául esett Monyók Ildikóval és számtalan süketnéma szereplővel együtt Molnár Ferenc egyik darabjában játszhatott.
Erős, jó munkabírással rendelkező gyerek volt, ezért nem sokkal később visszakerült abba az iskolába, ahol őt is betanították, most már azonban ő okította a szakmunkásjelölteket. Később elszegődött egy kertész mellé egyetlen növendéknek, ám egy évvel később, 1955-ben innen is továbbállt. – Dolgoztam, dolgoztam, dolgoztam – jellemzi azt az időszakot, amikor talán valódi férfi vált belőle. Nem tér ki arra, hogyan jutott eszébe még ebben az évben a Színház- és Filmművészeti Főiskolára jelentkezni, s láthatóan nem is készült gőzerővel a feladatra: állítása szerint egyetlen verset tudott csak kívülről, s ezt szavalta el Básti Lajosnak. Felvették, pedig akkor még hatalmas túljelentkezés, verseny folyt a színészjelöltek közt. Bástinak mást is köszönhet: ő hívta fel a figyelmét József Attila verseire. Aki hallotta már, amint a művész József Attila verseit szavalja, annak nem kell bemutatni; aki azonban nem, annak talán leírhatatlan. Hiszen valójában nem is szavalja a költeményeket. Nem is mondja.
Többünknek meghatározó emlék lehet a gyerekkori születésnapi zsúrok süteményei vagy a nyári frissítő édességek, illetve a farsangi mulatságok nyalánkságai közül a furcsa ruganyos, zselés borítású fanta szelet vagy fanta szelet torta íze. Van, aki mirinda szelet néven ismeri, ám akárhogy is említjük a különleges üdítő szeletet egy dolog ugyanaz: a puha kakós tésztára kerülő túrós töltelék, amelyre a mókás zselé kerül. Mirinda szelet tortas. Az ízletes, puha, könnyű fanta szelet tészta könnyen elkészíthető és cseppet sem kényes, a túrós tölteléket pedig tejszínnel vagy mascarponéval is kombinálhatjuk, hogy még krémesebb legyen. Valójában a fanta szelet, mirinda szelet tetejére kerülő pudingos, zselés keverékbe bármilyen szénsavas üdítőt rakhatunk ízlésünknek megfelelően. Az sem ritka, amikor valaki kevésbé kedveli a narancsos ízt, ezért egy kólás bevonatot választ a mirinda szelet borításának. Az üdítő szelet egy olyan sütemény, amely kiállíta az idő próbáját, hiszen még évekkel később is az otthoni, iskolai élmények legnépszerűbb édessége.
Keress receptre vagy hozzávalóra 4 4. 3/5 Hozzávalók Hozzávalók: Tésztához: 3 tojás 3 evőkanál liszt 3 evőkanál porcukor 1 evőkanál kakaópor 0, 5 dl olaj fél zacskó sütőpor Krémhez: 25 dkg tehéntúró 15 dkg porcukor 10 dkg margarin 1 citrom leve és reszelt héja Tetejére: 3 db narancs 4 dl narancslé 6 dkg kristálycukor 1 csomag vaníliás pudingpor Elkészítés Elkészítés: 1. A tésztához a tojásokat sárgáját a porcukorral habosra keverjük. Hozzáadjuk a lisztet, a sütőport meg a kakaóport. Belecsorgatjuk az olajat, majd beleforgatjuk a keménnyé vert tojásfehérjét is. 2. Az elkészült tésztát kivajazott tortaformába (24 cm) öntjük, közepes lángon 15-20 perc alatt megsütjük. Kivesszük a sütőből és kihűtjük. 3. A krémhez a porcukrot a puha vajjal habosra keverjük. Hozzáadjuk az áttört túrót, a citromlével és a citromhéjjal ízesítjük. A kihűlt tésztára simítjuk, és a hűtőben kb. Mirinda szelet | Receptkirály.hu. 30 percig dermesztjük. 4. A mázhoz a pudingport meg a cukrot a narancslével kikeverjük, és sűrűre főzzük. 5. A megtisztított narancsokat felkarikázzuk, és a torta tetejére rendezzük tetszés szerint.
Egyébként magában is lehet fogyasztani a sörzselét, például sajttal előételként… Tipp: A sör markáns ízét több cukorral lágyíthatjuk. Még több recept: itt