Átjáró A. 4., Győr, Győr-Moson-Sopron, 9024 Czuczor Gergely U. 21., Győr, Győr-Moson-Sopron, 9022 Szent István út 19, Győr, Győr-Moson-Sopron, 9021 Szent István Út 13, Győr, Győr-Moson-Sopron, 9021
Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály ügyfélszolgálat - Sopron Elérhetőség típusa Ügyfélszolgálat Cím: 9400 Sopron Kiss János u. 4. Levelezési cím: 1916 Budapest Telefon: 06-99-512 - 770 Fax: 06-99-512-778 Email: Ügyfélfogadás Hétfő: 8:00-15:00 Kedd: 8:00-13:00 Szerda: 8:00-13:00 Csütörtök: 8:00-15:00 Péntek: 8:00-11:00 Szombat: nincs Vasárnap: nincs Vezető neve: dr. Nyugdíjfolyósító Igazgatóság Győr | Nav Pest Megyei Igazgatóság. Dernóczi Attila Vezető beosztása: nyugellátási ügyek 06-96-514-916
10. 7. 3. Határidő-időtartam, a próbaidő számítása A Munka Törvénykönyvében meghatározott időtartamok tekintetében különbséget kell tenni a határidők, valamint a határidőnek nem minősülő időtartamok között. A határidő az az időtartam, amelyet a jogszabály vagy a felek akarata egy joghatást kiváltó jogi aktus megtételére ír elő. Ehhez képest a határidőnek nem minősülő időtartamok esetében önmagában az idő folyásának van jelentősége. Ilyen időtartamot határoz meg a Munka Törvénykönyve a próbaidő tekintetében. A felperes 2007. március 21. napja óta állt az alperessel munkaviszonyban, határozatlan időtartamú munkaszerződéssel raktáros munkakörben. A felek a munkaszerződés megkötésekor 90 nap próbaidőt kötöttek ki. A megállapodás alapján a felperes személyi alapbére a próbaidő alatt havi 123 076 Ft, a próbaidő letelte után pedig 131 000 Ft volt. Postára adtam mégis lejárt - a határidők számításának taposóaknája | arsboni. Az alperes 2007. június 11. napján kelt okirattal az Mt. 87. § (1) bekezdés d) pontjára hivatkozva a felperes munkaviszonyát próbaidő …
§ (2) bekezdése szerint - a teljesítés napját követő harminc napnál az alábbi három esetben (azaz ezen nap elteltével esik késedelembe a kötelezett): ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) a kézhezvétele a jogosult polgári jogi teljesítését megelőzte, ha nem állapítható meg egyértelműen a felszólítás (vagy a számla) kézhezvételének időpontja, vagy ha a kötelezettnek fizetési felszólítás (vagy a számla) kézhezvétele (bevárása) nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. A Ptk. mind a gazdálkodó szervezetek (292/A. Változás a fizetési határidő és a késedelmi kamat számításában - gazdasági, pénzügyi, adózási portál. § (3) bekezdése), mind a hatóságnak minősülő jogalanyok esetében (292/B. § (2) bekezdése) megengedi a harminc napos kifizetési határidőnél hosszabb, de legfeljebb hatvan napos pénzfizetési határidőben való érvényes megállapodást. 60 napnál hosszabb fizetési határidő Abban az esetben, ha hatvan napnál hosszabb fizetési határidőben állapodtak meg a gazdálkodó szervezetek vagy a hatóságok a szerződésben, úgy az ellenkező bizonyításig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére vonatkozó megállapodást.
Az Mt. nem sorolja fel, hogy az azonnali hatályú felmondás szempontjából mely kötelezettségek minősülnek lényegesnek, de a gyakorlat alapján a munkavállaló oldalán ilyen lehet az igazolatlan távollét, alkoholos befolyásoltság alatt történő munkavégzés vagy a bérfizetési késedelem is. Az azonnali hatályú felmondás további feltételei, hogy a kötelezettségszegést a fél szándékosan vagy súlyos gondatlansággal kövesse el és az jelentős mértékű legyen. Ennek megfelelően, ha valamelyik fél lényeges kötelezettségszegést követ el, de az csekély súlyú, akkor az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége nem áll fenn. Határidők a büntetőeljárásban - Lőrik Ügyvédi Iroda. A mérték megállapítása kapcsán természetesen az összes körülményét vizsgálni kell, de például néhány perces késés jellemzően nem tekinthető jelentős mértékűnek. Ezzel szemben, ha valamelyik munkavállaló minden nap késik vagy a munkáltató minden hónapban késve utalja a fizetéseket, akkor a csekély mértékű kötelezettségszegés visszatérő előfordulása megalapozhatja a minősített kötelezettségszegés tényállását.
Ilyen rendelkezést tartalmaz – a korábbi szabályozástól eltérően - a fizetési meghagyásos eljárásról szóló hatályos törvény (2009. évi L. törvény 28. §-ának (4) bekezdése), amely szerint a fizetési meghagyás elleni ellentmondás benyújtására rendelkezésre álló, a kézbesítéstől számított15 napos határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani, amelyről az ügyben eljáró közjegyző dönt. Az igazolási kérelemről a közjegyző a Pp. szabályai szerint dönt. Szólj hozzá praktikum
Konklúzió Ahogy a fentiekben is láthattuk, az anyagi és az eljárási jogi határidők elmulasztásának következményei valamint a mulasztás kimentésének lehetőségei jelentősen eltérnek egymástól. Ennek okán rendkívül körültekinteően kell eljárnunk az egyes határidők számítása illetve betartása körében. Különösen igaz ez azon területek esetén ahol az egyes jogosultságok anyaginak vagy eljárásjoginak való minősítése különösen bonyolult jogértelmezést igényel (pl. : polgári és közigazgatási jogi határterületek, speciális jogterületek mint például IT/IP, adó, csőd, felszámolási jog). Egyes jogosultságok esetében tehát azt kell értékelnünk, hogy az adott jog valamilyen anyagi jogot konstituál-e a vagy pedig egy eljárási cselekmény megtételéhez való jogról van-e szó. Egyszerűbben a kérdés akként fogalmazható meg, hogy az adott határidő magának a jog fennállásának az idejére, a jog érvényesíthetőségére, vagy pedig a jog érvényesítésével kapcsolatos eljárási cselekmény megtételére vonatkozik. Felhasznált források [1] 2/2015.
A határidők elmulasztása jogvesztő, ha tehát a szubjektív vagy az objektív határidőt a fél elmulasztja, akkor a jogát már nem gyakorolhatja és a mulasztás nem is menthető ki. Kapcsolódó cikkek 2022. március 30. Az EU folyósította a munkahelyeket és munkavállalókat segítő hiteleket Az Európai Bizottság 2, 17 milliárd euró hitelt (mintegy 82 milliárd forint) folyósított három uniós tagállamnak, köztük 147 millió eurót (mintegy 55, 8 milliárd forint) Magyarországnak a koronavírus-járvány miatt megnövekedett munkanélküliség mérséklését célzó uniós program (SURE) keretében; az EU ezzel a hitel teljes összegét átutalta Magyarországnak.
Határidők a büntetőeljárásban (a határidők számítása) A büntetőeljárásban a határidőket általában órákban (például az őrizet esetében), napokban (lásd a jogorvoslatnál), hónapokban (így az egyéb, hosszabb időtartamú kényszerintézkedések esetében) vagy években határozzák meg. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyre a határidő kezdetére okot adó körülmény esik (kezdőnap). A hónapokban vagy években – általában a hatóságok számára – megállapított határidő azon a napon végződik, amelynek száma a kezdőnapnak megfelel, ha pedig a hónapban nincs ilyen nap, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le. A bírósághoz, az ügyészhez, illetőleg a nyomozó hatósághoz intézett beadványnak és az előttük teljesíthető eljárási cselekménynek a határideje a hivatali munkaidő végével jár le. Nem számít a határidő elmulasztásának, ha a beadványt a határidő utolsó napján postára adták. A napokban megállapított határidőbe tehát nem számít bele a kezdőnap.