Addig is Gáspár Evelin a saját történetét egyfajta aktivizmussá is alakította, amikor így ír: Elég! Elegem van abból, hogy egy értetlen férfi azt gondolja, a fizikális erejével, vagy zsarolással megváltoztathatja az érzéseimet, és magához láncolhat. Hogy azt gondolja, a titokban rólam készített, provokatív képei hatására majd megijedek és visszamegyek hozzá. Szomorú, hogy sok nő megtenné. Gáspár Evelin: "Édesapám már Varga Evelinnek hív" | Story. Szeretnék a hasonló helyzetbe került nőtársaimnak üzenve erőt adni: ne engedjenek a mentális erőszaknak! Ki kell állnunk magunkért, mert bizony ezek a zsaroló kapcsolatok előbb-utóbb bántalmazóvá válnak.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Rozinának csonka családban kell felnőnie, akárcsak anno neki. Szulák Andrea tíz évvel ezelőtt még arról beszélt, kezdett berendezkedni arra, hogy középkorú művésznőként, gyerek nélkül, és...
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Családja is félti Evelint, Bea asszony elmondta, ha a férfi még egyszer elmegy hozzájuk, újabb jogi lépéseket tesznek.
Mély hallgatás virraszt az asztalon. Az olajfák felől a fuvalom Hűsen, szomorún a szobába téved, Be fáj ma a szél, az éj és az élet! Tamás révedve néz a mécsvilágra, Péter zokog, és árvább, mint az árva, Júdás se szól, csak apró szeme villan, Remegve érzi: az ő órája itt van! Csak egy nyugodt. Nagy, sötétkék szemében Mély tengerek derűs békéje él benn. Az ajka asztali áldást rebeg, S megszegi az utolsó kenyeret! Kosztolányi Dezső: Fasti Már kék selyembe pompázik az égbolt, Tócsákba fürdenek alant a fák, A földön itt-ott van csak még fehér folt, A légen édes szellő szárnyal át. Pöttöm fiúcskák nagy hasú üvegbe Viszik a zavaros szagos vizet, A lány piros tojást tesz el merengve, A boltokat emberraj tölti meg. Angol Karácsonyi Versek: 100 Szép Karácsonyi Vers | Versek, Karácsonyi Könyvek, Karácsony. S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör, Megrészegül az illaton a föld, S tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt – Kelet felől egy sírnak mélyiből, Elrúgva a követ, fényes sebekkel Száll, száll magasba, föl az isten-ember. Dsida Jenő: Utolsó vacsora Kezében megtörik az ostya. Az arca ólomszürke már.
Kivetek vadnak nagy eremben, Mert járának nagy jó véggel, Elbúcsúzának nagy tiszteségvel, Bésietének Erdely feldében. Kivetek beszélnek kapitánokkal. Kapitánok tanácskoznak, Hogy ha ez földre juthatnának, Az herceggel megvínának. Istent ők ott imádának, Háromszor Deust kiáltának; Arról nevezték ott az várast, Számos mentében az nemes Dézsnek. Ballagasi idézetek barátoknak szép versek. Tűlek maradott nekenk az szokásonk, Hogy, ha mikoron árút mi szakasztonk. "Deus, Deus! " ott kiáltonk, Bizonságonk, hogy megárultonk. Hamar mind felkészilének, Harmad kevetet választának, "Herceg, jól meggondold magad, Hogy ez feldet hamar elhagyjad, Mert magyaroknak árún adtad, Immár őnekik megbocsássad. " Kevetek jutának az herceghez, Tiszteségvel neki keszenének, Az Árpádnak ő szavával Ezt megbeszéllék nagy bátorságval: "Feldedet attad fejér lovan És fivedet aranyas féken, Duna vizit aranyas nyergen, Akkort való nagy szökségedben. " Herceg hallá, mosolyodék, Azzal semmit nem gondola; Az kevetnek akkoron szóllala; Haragjában azt mongya vala: "Ha az szép lovat azért kildték, Egy sulyokkal majd agyon verjék, Nyerget vessék az Dunába, És az féket az fíben elrekentsék. "
Nincs szomorúbb temető a láthatatlan sírhalomnál... Körülötted minden fénylik, benned minden elsötétül Fejfaként állsz múltad sírján Sírsz és zokogsz könnyek nélkül... (ismeretlen a szerző) "Most már a barna, dérütötte rónán mulandóságról mond mesét a csend. Most már szobádba halkan elvonulhatsz s hallgathatod az álmodó Chopint. Most már a kályhatűz víg ritmusára merenghetsz szálló életed dalán, míg bús ködökből búcsút int az erdő, mint egy vöröshajú tündérleány. " /Áprily Lajos: Ősz/ Váci Mihály:Ha elhagynál... Ha elhagynál engemet, -jobban mi fájna? hiányod, vagy a szív megdobbant magánya? Szép karácsonyi versek idézetek. A csalódás kínjától félek, vagy féltlek? Szerelmünket szeretem jobban, vagy Téged? Valamit súgok Édesem, amit a szél is szerte fúj. Milliószor elhangzott e szó és mégis mindig új. Egyszerű szó. A csintalan Ámorkák játsznak vele. Lehet a szívnek mérgezett tőr, vagy boldogság gyöngye, ékszere. Piros virág a nyár ölén, piruló, édes vallomás... -De ezt a szót, e drága szót, neked ne súgja senki más Csak én, csak én, csak én!