1683. július 14. Szerző: Tarján M. Tamás 1683. július 14-én kezdődött meg Bécs török ostroma, melyet Kara Musztafa török nagyvezír irányított az Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf vezette védők ellen. A szeptemberig elhúzódó várvívás végén, a kahlenbergi csatában aztán a Sobieski János (ur. 1674-1696) vezette keresztény haderő visszaverte az oszmánokat, és győzelmével előkészítette Magyarország felszabadítását. Bécs már a 15. század óta kiszemelt trófea volt az oszmán szultánok számára, melyet elsőként I. Szulejmán (ur. 1520-1566) kísérelt meg elfoglalni, 1529-ben. Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország (Budapest, 1988). Mivel a törökök a birodalomépítés során ritkán vállalkoztak kockázatos akciókra, a császárváros az elkövetkező 150 évben elkerülte a további ostromokat, és a Habsburgok által vívott háború a magyar végvárvonalon zajlott. Szulejmán halála után az oszmán hatalom folyamatosan vesztett erejéből: a tizenötéves háborút (1593-1606) már döntetlen eredménnyel vívta meg, a 17. század első évtizedeiben pedig belső problémákkal kellett szembenéznie.
Kitartani a végsőkig Mialatt Bécs városa az ostromra készült, az oszmán főerők a Győr-Mosonmagyaróvár vonalat követve július első napjaiban átlépték Alsó-Ausztria határát. A Dunától délre futó régi római hadiút mentén hosszú sorokban az oszmán udvari hadsereg (kapıkulu ocağı) egységei – mindenekelőtt a janicsár-hadtest, a szpáhik és az anatóliai lovasság, végül a tüzérség – vonultak. A szárnyak védelmét a krímtatárok (balszárny) és Thököly törökökkel megerősített kurucai (jobbszárny) látták el. 1683. július 14-én az ellenséges főerők elérték a Schwechat folyót és Bécs látótávolságába kerültek. A hozzávetőleg valamivel több mint 100. Ha 1683-ban Bécs török ostrománál a lengyel III. (Sobieski) János nem siet a.... 000 fős ostromsereg a várostól nyugatra és délre bontakozott ki, a török sátortábor a korabeli források szerint 25. 000 sátort számlálhatott. A Szent Ulrich előváros romjai közt még aznap este ütegállást építő törökök másnap futóárkok kiásásába kezdtek. Kara Musztafa nagyvezír a megtartott haditanácsot követően a város déli-délnyugati részét jelölte meg támadási frontnak.
Változást az 1660-as években a Köprülü-fivérek, Musztafa és Ahmed irányítása hozott, akik – miközben újra felvirágoztatták a birodalmat – útépítéseik révén csökkentették a Bécs elleni felvonulás idejét, a jelentős végvárak megszállásával – például Várad, Érsekújvár – pedig újabb területeket vontak adóztatás alá. Az 1683-as ostrom közvetlen előzménye I. Lipót (ur. Bécs 1683. évi török ostroma és Magyarország - Benda Kálmán (szerk.), R. Várkonyi Ágnes (szerk.) - Régikönyvek webáruház. 1657-1705) intoleráns politikája volt, aki egyszerre akarta szétzúzni az önálló magyar államiságot és a protestáns felekezeteket. Bár az uralkodó 1681-ben meghátrált, és a soproni országgyűlésen visszaállította a rendek jogait, az ország református többségű részében olyannyira meggyűlöltette magát, hogy Thököly Imre vezetésével felkelés bontakozott ki. Thököly IV. Mehmed (ur. 1648-1687) támogatását is élvezte, és 1682 során – a Felvidékkel – kiszakított egy negyedik darabot az ország testéből. Miután a Habsburgok jelentős pozíciókat vesztettek Magyarországon, Mehmed nagyvezírje, Kara Musztafa úgy vélte, jó esély mutatkozik egy hódító hadjárathoz, mely Bécset vette célba.
IV. Mehmed szultán (1648– 1687) és nagyvezíre, Kara Musztafa pasa 154 év múlva tettek ismét kísérletet a császárváros elfoglalására. A vállalkozásról szóló döntést – a Porta ügyeiben tájékozott Alessandro Maurocordato Regisztráljon és olvassa a teljes cikket! Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat a Rubicon Online-on.
Augusztus elején a Várbástya oldalazó sáncozását is aknatámadás érte. Míg a török aknászok sikeresen fúrták magukat egyre közelebb a bástyák alá, a császári árkászok több sikertelen ellenrobbantást végeztek. A fokozódó nyomás alatt augusztus 3-án a Várravelin sánckerítése a török kezére került, így az ezt követő hetekben már maga a védmű került az ellenséges árkászok kereszttüzébe. Mialatt a ravelint ismételten aknarobbanások gyengítették, az ostromlók a hónap végén a Löbl- és a Várbástyánál is több töltetet repítettek a levegőbe. Augusztus 29-én egy újabb robbanás a védők 100 katonáját ölte meg a ravelin körzetében, mely végül szeptember 3-án pirkadatkor elesett. A védelem 50 leharcolt katonája a bástyákra vonult vissza. A Várravelin elestével a török ostromterv egy új szakaszába lépett, hiszen az árkászháború most már a két fő bástya ellen irányulhatott. Bécs ostroma 163.com. Számtalan sikeres kisebb robbantást követően szeptember 4-én egy nagy erejű akna tíz méteres rést ütött a Várbástya jobb elülső oldalán ("face"), két nappal később pedig egy másik tizenkét méteren tépte fel a Löbl-bástya falát.
Ajánlja ismerőseinek is! Előszó: Bécs török ostromának és fölmentésének 300. évfordulóját nagy nemzetközi érdeklődés kísérte. Emléküléseket és tudományos konferenciákat tartottak Ausztriában, Franciaországban és másutt, s az előadások - az ostrom részletei mellett - foglalkoztak az események külpolitikai hátterével. Ausztria belső helyzetével, a török elképzelésekkel s nem egy vonatkozásban Magyarországgal is. Úgy véltük, helyes, ha ebben az akkori Európa egészét érintő kérdésben a magyar történetírás is hallatja szavát. Másrészt hasznos, ha a bennünket is érintő legfontosabb külföldi véleményeket a magyar közvélemény is megismeri. A kötet összeállításánál arra törekedtünk, hogy a tanulmányok a belső magyar kérdések mellett a velünk szomszédos népek és országok problémáira is rávilágítsanak, s a politikai és társadalmi összefüggések és a hadtörténelmi problémák is szóhoz jussanak. A szerkesztők Borító tervezők: Illés Judit Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás éve: 1988 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Szegedi Nyomda ISBN: 9630547872 Kötés típusa: ragasztott papír Terjedelem: 249 Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 14.
Ajánlott az immunrendszer működésének, a szervezet ellenállóképességének támogatására, pl. meghűléses megbetegedésekben, influenza idején; hiányos táplálkozás (pl. Akciós béres csepp. speciális diéták, fogyókúra, vegetarianizmus), jelentős fizikai igénybevétel esetén; fáradékonyság, étvágytalanság, elesettség, gyengeség, álmatlanság esetén, illetve e panaszok megelőzésére; betegségek, műtétek után a felépülés elősegítésére; kiegészítő terápiaként tumoros betegségben szenvedők általános állapotának, közérzetének javítására. Adagolás: Megelőzésre: 10-20 kg testsúly esetén naponta 2 x 5 csepp, 20-40 kg testsúly esetén naponta 2 x 10 csepp, 40 kg testsúly felett naponta 2 x 20 csepp. A javallatokban felsorolt panaszok kezelésére, vagy kiegészítő terápiaként: 10-20 kg testsúly esetén naponta 2 x 10 csepp, 20-40 kg testsúly esetén naponta 2 x 20 csepp, 40 kg testsúly felett naponta 3 x 20 csepp. Fontos tudnivalók: A gyógyszert étkezés közben, legalább fél deciliter folyadékban (pl. víz, gyümölcslé, szörp, tea) ajánlott bevenni.
Mi a teendô, ha Ön várandós, szoptat vagy gyermeket szeretne? Ha Ön várandós vagy szoptat, illetve ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a Béres Csepp Plusz készítmény alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével. Várandósság és szoptatás alatt az adagolási javaslat figyelembevételével alkalmazható. Milyen hatással van a Béres Csepp Plusz készítmény a gépjármûvezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre? A Béres Csepp Plusz a javasolt adagolásban nem befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Szimpatika – Egy mosoly is gyógyíthat. Mi az ajánlott adag? Megelőzés céljából: 10-20 kg testsúly esetén naponta 2×5 csepp, 20-40 kg testsúly esetén naponta 2×10 csepp, 40 kg testsúly felett naponta 2×20 csepp. A felsorolt panaszok kezelésére, vagy kiegészítő terápiaként: 10-20 kg testsúly esetén naponta 2×10 csepp, 20-40 kg testsúly esetén naponta 2×20 csepp, 40 kg testsúly felett naponta 3×20 csepp. Hogyan és mikor kell a készítményt bevenni?