Ideiglenes vagy alternatív útvonalakat alakítanak ki a gyalogosok és a biciklisek számára a Lánchíd lezárása miatt – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken az MTI-vel. A közleményben emlékeztettek, jövő szerdától lezárják a közúti forgalom elől a Lánchidat. Ettől az időponttól kezdve a gépjárművek és a BKK járatai mellett a kerékpárral közlekedők sem tudják használni a dunai átkelőt. Index - Belföld - Lezárják a Lánchíd pesti gyalogos-aluljáróját. Mivel a híd járdáit már március 17-én lezárták, ezért gyalog már most sem lehet átkelni a Lánchídon. A gépjármű- és kerékpárforgalom 2022 végén használhatja újra a hidat, a járdákon pedig 2023-ban lehet legközelebb sétálni tették hozzá. Azok számára, akik a budai rakparton szeretnének biciklizni, egy alternatív útvonalat jelölnek ki június 16-tól a Batthyány tér (Vám utca) és a Döbrentei tér között. A párhuzamos utcákhoz a legegyszerűbben a hídfőktől távolabb, a Döbrentei térnél és a Vám utcánál lehet majd átjutni kerékpárral – írták. Úgy folytatták, hogy akik a hídfőhöz közelebb szeretnének a Duna-menti gyalog- és kerékpárútról letérni, a Halász utcánál és közvetlenül a hídfő északi és déli oldalán is lesz erre lehetőségük A pesti oldalon a kerékpározók a gépjárműforgalommal együtt haladhatnak a Széchenyi téren, ahol szintén jelentősen csökkenni fog a gépjármű forgalom – fűzték hozzá.
Az Attila útról a Krisztina tér, illetve a Mészáros utca irányába a két belső sávból lehet balra kanyarodni, míg a külső sávból változatlanul egyenesen és jobbra lehet továbbhaladni. Az új forgalmi rend miatt több közösségi közlekedési járat útvonala is módosul. A közúti forgalmat várhatóan 18 hónapig, a gyalogosforgalmat a munkálatok befejezéséig korlátozzák. A Budapesti Közlekedési Központ mindent megtett azért, hogy az átalakítások a lehető legkisebb kényelmetlenséget okozzák a fővárosban közlekedők számára. Az egyes régiók (például: budai Vár, Hegyalja út; továbbá: BKK-járatok, gyalogosok, kerékpárosok, éjszakai járatok) közlekedési változásáról térképes, részletes információkat közölt a BKK, ezen az oldalon. Komoly fennakadásokra kell számítani mostantól: 2023-ig tart a hídfelújítás. Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
A Lánchíd felújítása miatt 2021. június 16-ától lezárják a forgalom elől a dunai átkelőt. Ekkortól a közösségi közlekedés járművei sem hajthatnak át a hídon. A felújítás miatt a Hegyalja úton is változik a forgalom: egybefüggő buszsáv jön létre a BAH-csomópont és a Döbrentei tér között az Erzsébet híd irányába. Megkezdődik a Lánchíd szakaszos lezárása. 2021. június 16-tól lezárják a forgalom elől a Lánchidat. Ekkortól sem gyalogosan, sem a közúton nem lehet áthaladni a hídon. Ezzel egy időben az Attila út–Alagút utca forgalmi rendje is módosul: az Alagút utcából mindkét irányból engedélyezett a belső sávból – az egyenesen továbbhaladás és a jobbra kanyarodás mellett – a balra kanyarodás is. Az Attila útról a Krisztina tér, illetve a Mészáros utca irányába a két belső sávból lehet balra kanyarodni, míg a külső sávból változatlanul egyenesen és jobbra lehet továbbhaladni. Az új forgalmi rend miatt több közösségi közlekedési járat útvonala is módosul. A közúti forgalmat várhatóan 18 hónapig, a gyalogosforgalmat a munkálatok befejezéséig korlátozzák.
Mint arról beszámoltunk, múlt hét hétfőn kezdetét vette a hónapokig tartó építkezés az Idősebb Antall József rakparton, és lezárásra került a pesti alsó rakpart az Eötvös tér és a Margit híd közötti szakaszán. Ezen a héten pedig indul a Lánchíd felújítása is, ami miatt már igencsak leszűkül a Clark Ádám tér körforgalma, valamint az autóút közepére került a kerékpársáv. A Lánchíd lezárására szerdán, a kora reggeli órákban kerül sor, ami mind a budai, mind a pesti hídfő környezetében jelentős forgalomcsökkenést fog okozni, ezért is került kialakításra – átmenetileg – a Clark Ádám téren a szűkített körforgalom, magyarázta az InfoRádióban Kardos Zoltán. A Lánchíd-felújításhoz kapcsolódóan folyik a Clark Ádám tér átépítése. MTI/Máthé Zoltán A BKK Info vezetője kiemelte: az egyik legnagyobb beavatkozást a jelentős bringaforgalommal bíró, a budai hídfőnél található gyalogos-kerékpáros aluljáró (ami ugyanúgy a munkaterület része lesz) igényelte, a közlekedési központ ezért egy párhuzamos, alternatív útvonalat jelölt ki a Batthyány tér és a Döbrentei tér között: a Lánchíd utca–Clark Ádám tér–Fő utca útvonalon lehet majd elkerülni a munkaterületet.
De június közepéig busszal ingyen át lehet menni rajta. Megkezdődik a Lánchíd korszerűsítése, a szerdai részleges munkaterület-átadás és -átvétel során lezárják a hídfők környezetét és a hídjárdát is, gyalogosok a felújítás 2023-ra tervezett befejezéséig nem mehetnek át a hídon – írta a MTI. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a járdák szerdai lezárására azért van szükség, mert a kivitelező A-Híd Zrt. így tudja zavartalanul elvégezni az előkészítő munkákat, vizsgálatokat és felméréseket. Ezekre a többi között a darupálya kiépítése és az állványzat felállítása miatt van szükség. Az autós forgalom elől június közepén zárják majd le a Lánchidat. Addig a 16-os és a 105-ös nappali, valamint a 916-os és a 990-es éjszakai autóbuszjárat zavartalanul közlekedik rajta. A gyalogosjárdák lezárása miatt nem lehet majd átsétálni a hídon, ezért a BKK nappali és éjszakai autóbuszaival a Clark Ádám tér és a Széchenyi István tér között – mindkét irányban – ingyenesen lehet utazni a híd teljes lezárásáig.
Dönthetnek úgy is, hogy az összes földet egy örökös kapja, a hagyaték más elemeiből pedig a többiek részesülnek. A hagyatékot ez alapján osztja majd ki a közjegyző, öröklési illetéket pedig főszabály szerint nem kell fizetni. Az osztályos egyezség előnye emellett az is, hogy a megállapodás teljes mértékben az örökösökre van bízva, tehát egyezségükben akár még a végrendelettől is eltérhetnek. A második és a harmadik lehetőség esetében természetbeni megosztás vagy a terület értékesítése történik. Ha ugyanis nincs egyezség, akkor az örökösök dönthetnek úgy is, hogy kimérik a földterületet. Ennek szabályai megegyeznek az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásával. A harmadik verzió, hogy a területet értékesítik és a vételár kerül felosztásra az örökösök között. A Magosz megbízott főtitkára az osztályos egyezség megkötését javasolta. Hangsúlyozta azt is azonban, hogy a jogszabály azt is rögzíti: ha az örököstársak a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül nem viszik végig a három alternatíva valamelyikét, akkor elesnek az egyenesági rokonoknak és a túlélő házastársnak járó illetékmentességtől, tehát a föld értéke után 9 százalékos illetéket kötelesek fizetni.
Erre akkor kerülhet sor, ha egy ingatlan természetben nem megosztható, a közös tulajdont azonban a felek mégis meg akarják szüntetni. Például egy egyszobás lakás megosztása nem történhet természetben, erre való a magához váltás jogintézménye. A nagy újítása a tavaly elfogadott, A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvénynek, hogy a földek esetében is meghatározott egy olyan törvényi (területi) minimumot, ami alatt a földek kimérése nem történhet meg, ilyen esetben a magához váltásra, új fogalommal a bekebelezésre kerülhet sor. Mint Cseh Tibor András elmondta, a bekebelezésnek két típusa van, arra két esetben kerülhet sor. Az első, amikor az ingatlan összterülete eléri a területi minimumot (pl. szántó esetében az 1 hektárt), és a megosztásra is sor kerülhet (tehát legalább két olyan tulajdonos van, aki eléri a területi minimumot), azonban a területi minimum alatti tulajdoni hányadokat már nem lehet kimérni, így azokat a tulajdonostárs megszerezheti, bekebelezheti.
900 Ft + áfa Részletek, jelentkezés > Fontos, hogy az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eredménye nem szünteti meg a megosztás alapjául szolgáló ingatlanra létrejött, és a megosztáskor fennálló földhasználati szerződésen alapuló fölhasználatot. A megosztás feltételei A törvény meghatározza továbbá, hogy az egyes művelési ágak tekintetében mely területnagyságokat minősít művelésre alkalmasnak, így melyek azok a minimum területméretek, amelyeknek a megosztás eredményeképpen létre kell jönniük. Ezen területminimumok a következők: a) szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén: 3000 m 2 b) szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén: 10000 m 2 c) zártkerti földnek minősülő ingatlan esetén: 1500 m 2 Az ingatlanban a megosztást megelőzően fennálló tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának a törvény alapján történő megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel vagy tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte, vagy tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte.
Osztatlan közös tulajdonnak hívjuk, ha egy adott ingatlannak vagy ingatlan résznek több tulajdonosa van és minden egyes része olyan arányban oszlik meg a tulajdonostársak között, amilyen arányban a tulajdonjoguk fennáll. A tulajdonosok mindegyike jogosult tulajdona használatára, azonban ezt a jogot egyikőjük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a tulajdonukhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére. Az osztatlan közös tulajdon egy tulajdoni lapon és helyrajzi számon kerül rögzítésre. A tulajdonosoknak lehetőségük van használati megosztási szerződésbe foglalni a tulajdoni hányad magánjellegű útján történő megosztását. Ezáltal lehetőség van fedezetként is bevonni hitelügyletbe az adott tulajdoni hányad értékéig. Használati megosztás nélkül az ingatlant általában nem fogadják el fedezetként. Az ilyen tulajdonlási forma gyakori az ikerházak esetében.
Hangsúlyozta azt is azonban, hogy a jogszabály azt is rögzíti: ha az örököstársak a hagyatéki eljárás kezdetétől számított egy éven belül nem viszik végig a három alternatíva valamelyikét, akkor elesnek az egyenesági rokonoknak és a túlélő házastársnak járó illetékmentességtől, tehát a föld értéke után 9 százalékos illetéket kötelesek fizetni. / Infostart