A termékvonal-bővítésére több lehetőség adódik: nyújthatjuk a termékvonalat lefelé, felfelé, esetleg mindkét irányba, de úgy is bővíthetjük, hogy a legalsó és a legfelső termék közét egészítjük ki új tagokkal. Felfelé nyújtás (trading up) esetén a vállalat meglévő termékvona-lához magas minőségű és magas árú terméket tesz hozzá. A menedzsment ezzel a lépéssel gyakran nem a forgalmat óhajtja növelni, hanem a vállalat, illetve a termékvonal imázsát kívánja kedvezőbb pozícióba hozni. Lefelé nyújtás (trading down) esetén a termékvonalat új, olcsó termékkel egészítik ki. Termék életgörbe szakaszai. Gyakran a vállalat azért folyamodik a lefelé nyújtáshoz, hogy új fogyasztókat szerezzen, akik később lojális vevőkké válnak. Van, amikor a vállalat azért bővíti olcsó változattal a termékvonalat, hogy kivédje az agresszíven alacsony árakat bevető konkurens cégek támadását. Akkor is hasznos az olcsóbb, egyszerűbb termékváltozat felajánlása, ha a tapasztalatlan vevő nem tudja, melyik termék megfelelő számára. A piaci középmezőny cégei mindkét irányban bővíthetik termékvonalukat.
Márka: megkülönböztető megjelölés, amely arra utal, hogy a márkázott termék a többieket lényegesen meghaladó tulajdonságokkal rendelkezik. Kereskedelmi ágazat. Lehet rajz, jel, betű, célja, hogy a termék a konkurrencia termékétől jól megkülönböztethető legyen. Márkafejlesztés során figyelni kell arra, hogy: az ár összhangban legyen a márka minőségével a termék megjelenítése tükrözze az azonos termékcsaládba tartozó áruk közös márkajellegzetességét A márkapolitika célja a márkahűség kialakítása. Design: felhívja a fogyasztó figyelmét a termékre segíti a termék megkülönböztetését fokozza a termék értékesíthetőségét
A költségvetési törvényben a nyugellátások 2020. évi előirányzata tartalmazza a januárban végrehajtandó 2, 8%-os nyugdíjemelés fedezetét. Bevételek A hivatalos indokolás szerint a Nyugdíjbiztosítási Alap 2020. évi költségvetése "alkalmas arra, hogy biztosítsa a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzéseit: a nyugellátások értékállóságának, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának, fenntarthatóságának megőrzését. " A költségvetésben a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer bevételeit szociális hozzájárulási adóból, nyugdíjjárulékból, költségvetési hozzájárulásból és egyéb forrásokból kell biztosítani. A bevételi oldal alakulását alapvetően a bruttó keresetek 2020. évre tervezett 9, 6%-os mértékű emelkedése határozza meg. A nyugdíj a 2020. évi költségvetési törvényben :: NyugdíjGuru News. Emiatt egyrészt előre jelzem: mindazok, akik 2020-ban nyugdíjjogosultságot szereznek (akár a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő megszerzése, akár a 64 év 183 napos nyugdíjkoirhatár betöltése révén), fontolják meg a nyugdíjigénylésük elhalasztását 2021-re, hiszen a 2021-es nyugdíjmegállapításhoz már az abban az évben érvényes valorizációs szorzókat kell majd alkalmazni, amelyekben tükröződni fog nem csak a 2019-es 10% körüli, hanem a 2020-ra tervezett 9, 6%-os keresetnövekedés is.
Az ok nyilvánvaló: ahogyan évről-évre nő a nyugdíjkorhatár, egyre több hölgy tudja teljesíteni a kedvezményes nyugdíj feltételeit a nyugdíjkorhatára betöltése előtt, s miután a nők kedvezményes nyugdíja teljes nyugdíj – nem terheli levonás amiatt, hogy a korhatár betöltése előtt vették igénybe –, nyilván minden nő komolyan elgondolkodik e kedvezményes nyugdíj igénylésén. Pontosabban az igénybe vevő hölgyek száma azt bizonyítja, hogy nem csak elgondolkodnak ezen a lehetőségen, hanem amint lehet, igénybe is veszik. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a méltányossági lehetőségekre (egyszeri segély, kivételes nyugellátás megállapítása, kivételes nyugellátás-emelés) évek óta változatlanul összesen 1, 6 milliárd forintot fordítanak, amely apró csepp a kisnyugdíjak tengerében, nem éri el a nyugdíjakra fordított kiadások fél százalékát sem.
Másrészt felhívom a figyelmet arra, hogy a nyugdíjak és az aktív keresők keresete közötti olló tovább nyílik 2020-ban is, hiszen a tervezett nyugdíjemelés mértéke a bruttó keresetek várt növekedésének egyharmadát sem éri el. A bevételek döntő részét, együttesen 97, 8%-át a biztosítottak által fizetett nyugdíjjárulék, illetve a foglalkoztatók által fizetett szociális hozzájárulási adó alkotja (a kiadásokhoz hiányzó 2, 2%-nyi fedezetet a költségvetés más forrásból, vagyis az adóbevételek terhére biztosítja: 2020-ban ez közel 47 milliárd forint lesz). A foglalkoztatók által 2020. január 1-től fizetett 17, 5%-os szociális hozzájárulási adó 2020. Elfogadták a 2020-as zárszámadást - Jogászvilág. október 1-től 15, 5%-ra csökkenhet. A szociális hozzájárulási adónak a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető aránya a 2019. évi 70, 22%-ról 2020-ra 71, 63%-ra növekszik (a többi az Egészségbiztosítási Alapot illeti). A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek döntő hányadát (97, 8%-át) a szociális hozzájárulási adónak az Alapot megillető része, valamint a biztosítottak által fizetett egyéni nyugdíjjárulék összege képezi.
Ezért figyelemfelhívó levélben hívta fel a szervezetek figyelmét arra, hogy miként erősíthetik meg a szabályos működést. A 2020. évi zárszámadás ellenőrzés során feltárt szabálytalanságok kapcsán összesen 23 ellenőrzött szervezet vezetője részére került sor figyelemfelhívó levél megküldésére. A zárszámadás során tett figyelemfelhívásokra az ellenőrzött szervezetek pozitívan reagáltak. Fontos kiemelni, hogy a figyelemfelhívó levelekben rögzített hibák a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő adatok megbízhatóságát, a költségvetés végrehajtásának szabályszerűségét nem befolyásolták. Az ÁSZ megkezdte a 2019. évi zárszámadás figyelemfelhívó leveleire adott válaszokban foglalt intézkedések utóellenőrzését is. Az utóellenőrzés által az ÁSZ az adott szervezet közpénzügyi helyzet javítása érdekében tett törekvéseit és ezek alapján megtett lépéseit tudja értékelni, ezzel is támogatva a pozitív változások megerősítését. Az ÁSZ által készített 2020. évi zárszámadás ellenőrzéséről itt, az ehhez kapcsolódó elemzéséről bővebben itt olvashat.
Mindkét költségvetési tétel az idei évhez képest 7-10%-kal növekedett; a vállalati szektor hozzájárulása kisebb, míg az állami finanszírozás nagyobb mértékben. Pozitív változás az is, hogy jelentős (13-14%) növekedést mutat a nagy értékű (tételes finanszírozású, külön keretes és finanszírozásba még be nem fogadott) készítmények támogatására szánt költségvetési elkülönítés is. A közgyógyellátásra fordított támogatás összege 2021-ben 17, 3 milliárd forint lesz, ami körülbelül megegyezik az idei évben e célra allokált összeggel (17 milliárd forint). A jövő évi költségvetés jelentősen nagylelkűbb a gyógyászati segédeszközök támogatását illetően, amennyiben az azokra fordított 80 milliárd forint 7, 6%-kal magasabb az idei összegnél. A Magyar Közlöny 2020. száma az alábbi linken tekinthető meg:
A hazai adósságráta 2009-ben 4 százalékponttal haladta meg az uniós adósságrátát, míg 2020-ban mintegy 19 százalékponttal lehet annál alacsonyabb a 2012 és 2019 között megvalósult folyamatos mérséklődésnek köszönhetően.