A második helyet a rétes uralja, míg a harmadik a mézes krémes lett. "Mindenki nagyanyáink megsárgult receptes füzetében keresi az igazi zserbó receptjét, mindenkinek van saját kedvence, amin nem változtatna egyetlen szakácskönyv kedvéért sem. Van, aki három lapra esküszik, van, aki négyre, van, aki élesztővel készíti, van, aki sütőporral. Létezik belőle paleo változat, sütés nélküli recept, ismerünk mákos, meggyes-mákos, túrós verziót is. A tetejére kerülő csokimázat pedig mindenki titkos recept alapján keveri" – idézte fel a gasztro főszerkesztő. De hogy milyen is az igazi, eredeti zserbó? Omlós tésztalapok közé baracklekvárt és diótölteléket teszünk, a tetejére pedig csokoládéréteget – na, ez a zserbó! A hagyomány szerint Gerbeaud Emil (1854–1919) svájci cukrászmester találta fel a süteményt, akit Kugler Henrik hívott Magyarországra 1884-ben, hogy üzemeltesse az akkori Gizella téren álló cukrászdáját. Fantasztikus mézes zserbó szelet. A híres cukrász fantasztikus süteményeket és csokoládébonbonokat alkotott. Azonban a zserbó – ami magyarosítva viseli a nevét – nem biztos, hogy az ő találmánya.
Letaszíthatatlan a trónról a zserbó! Véget ért a "Mit eszik az ország? " nagy sütifelmérése, ami megmutatja, mely finomságok a magyarok kedvencei. A kutatás azt is vizsgálta, hogy hol szerezzük be a süteményeket, hol keresünk az elkészítésükhöz recepteket, milyen típusú tésztát fogyasztunk szívesebben, illetve ízek vonatkozásában merre húz a szívünk. A "Mit eszik az ország? " sütifelmérésén közel 7000 szavazó mondta el a véleményét az NRC Netpanel segítségével. Nem okozott nagy meglepetést, hogy a válaszadók 35, 7 százaléka szerint egy hagyományos, diós édesség, a zserbó nyerte meg a szavazást. Ratkai Krisztina "Már tudjuk, melyik magyaros ételt szeretjük, mit grillezünk, és végre azt is kiderítettük, melyik sütemény a kedvencünk. Nagyon sokan töltötték ki a kérdőívet, ezért különösen elégedett vagyok. Mézes zserbó csillapethes konyhájából | Nosalty. Így bátran állíthatjuk, hogy ezek a legnagyobb kedvencek" – tájékoztatott Ratkai Krisztina, a Mit eszik az ország? kutatás megálmodója és elindítója, gasztro főszerkesztő. Saját süteménnyel is lehetett nevezni A válaszadók jelentős többsége, 85%-a nő volt.
Elsősorban olyanok töltötték ki a kérdőívet, akik rendszeresen sütnek, csupán a szavazók 4% mondta, hogy nem szokott sütni – de a sütit ők is szeretik! A férfiak 17%-a havonta néhány alkalommal készít süteményt, 4, 8%-uk pedig hetente. A fiatalok 28%-a havonta néhányszor, 13%-uk minden hétvégén és szintén 13%-uk hetente többször is bekapcsolja a sütőt. A felmérés egyik érdekessége volt, hogy saját süteménnyel is lehetett nevezni, közel 900 személyes specialitást indítottak el a szavazáson. Cukrász Mézes Zserbó Recept: Cukrasz Mézes Zserbó Recept. "Meglepődve tapasztaltuk, hogy a férfiak, csakúgy, mint a nők, a gyümölcsös édességeket kedvelik leginkább, ezt követi náluk a túrós, majd a csokoládés. A fiataloknál azonban a csokis kedvencek hajszállal megelőzték a gyümölcsösöket" – avatott be Ratkai Krisztina. A listában szereplő ízek mellett sokan megemlítették még a kávés, gesztenyés, kókuszos, alkoholos ízeket is. A válaszokból kiderült, hogy legtöbbször az édesanyákat, nagymamákat, feleségeket kérjük meg, hogy süssön nekünk valamit. Teret hódítanak az online receptek A felmérés rámutatott, hogy ha nem mi magunk sütünk, leggyakrabban (32, 3%) cukrászdában, kávézóban vásárolunk süteményt.
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Kiemelt kép: Puskás Péter a Lúdas Matyi című előadásban (Fotó: Mohos Angéla/Madách Színház)
Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Hasonló tevékenységek a Közösség Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor. A bemutató díszelőadást 1950. február 27-én tartották, de ezt megelőzően a magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából Budapestre látogató szovjet küldöttség tagjai már láthatták a filmet. A Lúdas Matyit a következő naptól a főváros 12 filmszínházában vetítették, vidéken először március 12-én, Abonyban tűzték műsorra. Az alkotók közül Nádasdy Kálmán és Hegyi Barnabás Kossuth-díjat kapott, Soós Imrét pedig a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon tüntették ki. A nem túl jó minőségű kísérleti nitrofilm színtartósságára a belga Gevaert vállalat csak egy év garanciát vállalt. Ludas matyi álruhái teljes. Nem véletlenül: a negatív már az ötvenes években elvesztette színét és hangját, így amikor 1961-ben fekete-fehérben ismét forgalmazni kezdték, újra kellett szinkronizálni.