Legyen Ön az első, aki véleményt ír! -A kiválasztott terméket/termékeket 1-3 napon belül kézhez kapod. -Ingyenes személyes átvételi lehetőség üzleteinkben. -Kiszállítás GLS futárszolgálattal: 19. 000 Ft feletti vásárlás esetén ingyenes, alatta 1. 290 Ft. Készíts álarcot farsangra! - Kreatív gyyerekeknek. (utánvéttel+390 Ft) -Kiszállítás a Csomagküldő - átvételi pontjára: 25. 000 Ft feletti vásárlás esetén ingyenes, alatta 590 Ft. (utánvéttel+390 Ft) -Kiszállítás MPL futárszolgálattal házhoz ill. postapontra és csomagautomatába: 19. (utánvéttel+390 Ft)
Az egyszerű jelmezek koronája az álarc, amely rejtélyessé, romantikussá, igazán karneválivá teszi farsangi megjelenésünket. Álarcot vásárolhatunk, de kis munkával készíthetünk is ránk szabott darabot. Így készül a műanyag maszk: Szükséges alapanyagok, kellékek: • 0, 5 mm-es PVC lap • rostselyem csomagolópapír • vékony szalag • ragasztó, -spray 1. Kiszabjuk Vágjuk ki az álarcformát PVC lemezből (a mintát alkoholos filccel rajzoljuk fel; a vonalat a szabás után lemossuk). A csomagolópapírból akkora téglalapot vágjunk, amelyre bőven elfér a maszk; mindkettőt helyezzük egy újságpapírra. Fújjuk le a PVC-t ragasztóspray-vel, és 10-20 másodperc után helyezzük a csomagolópapírra és jól préseljük rá. Vágjuk le körben a fölösleges papírt, a szemnyílást sniccerrel szabjuk ki. 2. Rögzítjük, díszítjük a maszkot Lyukasszuk ki az álarcot a két szélén, fűzzük be a szalagot (ha nehezen fér be, egy vékony drótdarabot hajlítsunk félbe, ezt húzzuk át a lyukon, és mint tűvel a cérnát, ezzel húzzuk át a szalagot).
A népszokás szerint akit április elsején rászednek, az lesz április bolondja. A tréfálkozások napjára mi is készültünk, a folytatásban kiderül, hogy mivel. ( Illusztráció forrása:) A világ számos napján kezdik különféle ugratásokkal az áprilist, ebből is sejthető, hogy sokgyökerű szokásról van szó. Az eredetével kapcsolatban sokféle elmélet létezik, amik közül van, ami kelta, van, ami római tavaszünneppel hozza összefüggésbe, de 16. századi francia naptárrendezés is oka lehet kialakulásának. Bármelyik is igaz - ha nem mindegyik -, a lényeg, hogy szerte a világon mindenkinek jólesik egy nap, amikor felrúghatjuk a szabályokat. A Békés Megyei Népújság 1987-ben ezen a napon "Maradona Békéscsabán" címmel hírt adott róla, hogy Maradó József cigányzenész unokája, az argentin futballista szerződése lejártával Békés megyébe költözne és a helyi focival foglalkozna, ezért aznap délután Puskás Öcsivel nyilvános edzést fognak tartani Békéscsabán. A tréfa olyan jól sült el, hogy rengeteg ember ment el, hogy megnézze az Előre-mezben pályára lépő szupersztárt.
Úgy érezte szabadon él - YouTube
Egyszer volt, hol nem volt, még a külvárosi tengeren is túl. Volt egyszer egy farkaskölyök, hallgasd meg történetét! Elunta a szülei meséjét, a meddő vitatkozást. Elszökött otthonról végleg, hogy elkezdjen egy új mesét. Mesét? Elment a városba, metróra szállt kutyába sem vették! Az aluljáróban kergette a sintér kutyának nézték Jó pénzért elmehetett volna ugatni egy ház körül. Rákapott az italra és úgy érezte szabadon él! Nem értem miért? úgy érezte szabadon él Jóra nevelték? úgy érezte szabadon él Hej-hej! Elment a városba metróra szálni, Kutyának nézték Ugatni VAU-VAU-VAU! Nem értem miért! Úgy érezte szabadon él. Jóra nevelték? (x2)
A Videotéka rovatunk nagy örömére újabb klasszikus bukkant fel a Youtube-on. Vitézy László és Vicsek Ferenc 1987-ben forgatták az Úgy érezte, szabadon élt című dokumentumfilmet. A film központi figurája Cseke Attila, egy húsz év körüli srác, akit anyja a születésétől fogva gyűlölt, intézetbe adták, ahol testileg és lelkileg is megnyomorodott. A film készítői a Petőfi Csarnok előtt beszélgetésbe elegyednek a fura sráccal. Attila vegzáló rendőrökről, babos kendőről és drogokról mesél. Majd miközben készül új álása, megismerkedünk zavaros dalszövegekből építkező gondolatvilágával, amiben keverednek hippik, nácik és punkok. "Ha egy pisztolyt vagy borotvát a nyakamhoz tennének, akkor sem árulnám el a legjobb barátaimat, a Hullát, a Csótányt vagy a Kukát. " A nyolcvanas évek végén, a megroggyant rendszerben már nem lehetett tovább elhazudni, hogy a szocializmusban is tengődnek csövesek, drogosok, tarhálók, kilátástalan életű szegények. Ekkor már sorban haltak meg a fiatal szipusok, tömegével hamisították a vényeket, intravénásan lőtték a töményet, és a Moszkva téren vagy a Blahán mindenhonnan kihullott, teljesen céltalan fiatalok lézengtek, akiket értetlenül és tehetetlenül nézett a rendszer.
Mindez alkalmassá teszi őket arra, hogy a költészetben a szabadságot, illetve a szolgaságot jelenítsék meg, mint Petőfi verspárjában: A kutyák dala A farkasok dala Süvölt a zivatar A felhős ég alatt; A tél iker fia, Eső és hó szakad. Süvölt a zivatar A felhős ég alatt, A tél iker fia, Eső és hó szakad. Mi gondunk rá? mienk A konyha szöglete. Kegyelmes jó urunk Helyheztetett ide. Kietlen pusztaság Ez, amelyben lakunk; Nincs egy bokor se', hol Meghúzhatnók magunk. S gondunk ételre sincs. Ha gazdánk jóllakék, Marad még asztalán, S mienk a maradék. Itt kívül a hideg, Az éhség ott belül, E kettős üldözőnk Kinoz kegyetlenül; Az ostor, az igaz, Hogy pattog némelykor, És pattogása fáj, No de: ebcsont beforr. S amott a harmadik: A töltött fegyverek. A fehér hóra le Piros vérünk csepeg. S harag multán urunk Ismét magához int, S mi nyaljuk boldogan Kegyelmes lábait! Fázunk és éhezünk S átlőve oldalunk, Részünk minden nyomor... De szabadok vagyunk! A Beatrice farkaskölyke már saját falkájában sem tud a szabályokhoz igazodni, ezért indul el, ám mindenhol kutyaként próbálják kezelni.
A nyolcvanas évek – kivált az utolsó harmada – kegyelmi időszak a magyar dokumentumfilm történetében. Nemcsak azért, mert végre lehet beszélni olyan kérdésekről, amelyekről korábban nem szabadott, hanem azért is, mert a közönség előtt megnő a dokumentumfilmek presztízse. A szűk körű belső vetítésekhez, esetleg a televízióhoz szokott filmes műnem darabjai egyre-másra bekerülnek a mozikba, és nemegyszer mai ésszel felfoghatatlan – több százezres – nézettséget produkálnak, legyen szó bennük az elhallgatott múltról (Gulyás Gyula – Gulyás János: Én is jártam Isonzónál [1986] és Törvénysértés nélkül [1988]) vagy a jelen tabuiról (Dér András – Hartai László: Szépleányok [1987]; Dobray György: K – Film a prostituáltakról: Rákóczi tér [1988] és K2 – Film a prostituáltakról: Éjszakai lányok [1989]). A korszak nagy dokusikere a fontos játékfilmjei ( Békeidő, 1980; Vörös föld, 1982) mellett korszakos dokumentumfilmek ( Nevelésügyi sorozat, 1973) társszerzőjeként is ismert Vitézy László munkája. Azt, hogy Vitézy nem hétköznapi témát és nem hétköznapi módon dolgoz fel, már a provokatív cím jelzi: szó szerint idézi meg a filmben egyébiránt többször feltűnő, a rendszer által kevéssé tolerált Beatrice zenekart és egyik örökzöldjét (a Nagyvárosi farkas című szerzemény refrénjét), továbbá idézőjelezi, mintegy feltételes módba helyezi a szabadságot.