Trend FM, 2021. augusztus 04., 16:00 A 2021-es labdarúgó-Európa-bajnokságon Budapest négy mérkőzésnek adott otthont, ahol a játékosok és a szurkolók mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyőrei sem tétlenkedtek. A meccsek alatt a Puskás Aréna és a hivatalos szurkolói zóna környékén a társhatóságok támogatásával foglaltak le hamis termékeket és adózatlan cigarettát. A NAV a négy mérkőzésnap biztosítása mellett az ellenőrzések országos kiterjesztésén és a nemzetközi postaforgalom kontrollálásán is dolgozott. A pénzügyőrök a Rendőrséggel, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testülettel (HENT), az érintett közterület-felügyeletekkel és a márkavédelmi képviselőkkel alkottak egy csapatot a szabálytalanságok kiszűrésére. Az Eb-mérkőzéseket védettségi kártya nélkül is nézhetjük kivetítőn. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) magyarországi márkavédelmi képviselői a HENT közreműködésével oktatást tartottak a védett árukról, ami segítette a hamisítványok azonosítását. A hazai mérkőzésnapokon a stadionba csaknem 60 ezren, a hivatalos szurkolói zónába több, mint 250 ezren látogattak el az EB ideje alatt.
Az UEFA munkatársai, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetség képviselői is elismerték a pénzügyőrök munkáját, amivel sikerült megelőzni a jogsértések jelentős részét.
Joghallgatóként Both Emőke, az egyesület alapítója órájára járt, ő hívta el aztán önkéntesnek Bagra, ahol azonnal beleszeretett ebbe a munkába. Lehetősége nyílt arra, hogy ne csak önkéntesként dolgozzon, hanem ez legyen a munkája, a jogsegélyprogram vezetője lett. Kiss Dávid, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programvezetője nem erre a munkára készült, az egyetemen is szinte véletlenszerűen került a szociológia szakra, később munkakeresés során pedig szintén véletlenszerűen a monori cigánytelepre. Megvallotta, hogy kezdetben húzódozott, előítéletei voltak, de amikor elvállalta a munkát, egy hét alatt megértette, hogy ott a helye. Soltész Miklós: Felkészülten várjuk a menekülteket a magyar-ukrán határon. Mit tennétek a cigányságért, ha a ti kezetekben lenne a hatalom? – hangzott a provokatív kérdés. A válaszadókat – akik napról napra nagy figyelemmel és odaadással vannak jelen a telepeken, a szegények között – talán váratlanul érte a kérdés, elhangzott gondolataik azonban tanulságosak lehetnek a mindenkori döntéshozók számára. Mindannyian egyértelműen amellett álltak ki, hogy azokat kell meghallgatni, akik a terepen dolgoznak, akik a hétköznapi munkájukból adódóan ismerik a cigánytelepek valóságát.
1993-ban forgatta első dokumentumfilmjét a cigányságról. Hogyan lehet kitörni a nyomorból és nem visszaesni bele? – a művészetet mint módszert választotta arra, hogy megkíséreljen választ adni erre a kérdésre. Létrehozta a Van Helyed Stúdiót, amely egymásra épülő programokból álló támogatási rendszer az ózdi Hétes telepen élő hátrányos helyzetű gyerekek megsegítésére. Erős Emese, a Kürti Erzsébet Önsegítő Egyesület vezetője úgy fogalmazott: "Erre ítéltettem. " A roma származású szociális szakember elsőéves egyetemista korában a tiszadobi gyermekvárosban találkozott azzal a mélyszegénységgel, amely később meghatározta az útját. Később Kürti Erzsébet mellett állami gondozott, szenvedélybeteg, pszichésen beteg fiatalokkal kezdett foglalkozni. Az egyesület ezeket a fiatalokat támogatja a tanulás, a munkába állás, a szenvedélybetegségek kezelése terén. Átmeneti szállót és nappali melegedőt tartanak fenn, naponta nyolcvan-kilencven ember fordul meg náluk. Kovács Krisztina első munkahelye a Bagázs Közhasznú Egyesület, ahol a jogklinika és adósságkezelő program koordinátora.
Emlékeztetett, hogy él a 1350-es adományvonala a szeretetszolgálatnak, melynek hívása 250 forint segítséget jelent. Emellett az weboldalukon tetszőleges összegben lehet online átutalással adakozni. A Magyar Református Szeretetszolgálat már a fővárosi pályaudvarokon is segíti az Ukrajnából menekülőket. Gilicze Réka kommunikációs munkatárs azt mondta: elsősorban kisüveges italokra, szendvicsekre, csokoládéra, nedves törlőkendőre és pelenkára van szükség az állomásokon. Gilicze Réka mindenki figyelmébe ajánlotta a szeretetszolgálat közösségi oldalát, ahol rendszeresen frissítik, hogy mi az amire szükségük van aktuálisan, illetve hogy hol. Kiemelte, hogy a Nyugati pályaudvarra senki ne vigyen tartós élelmiszert, illetve olyan adományt, ami gyűjtést igényel, csak olyat, amit egyből át tudnak adni a menekültek részére. Civilek, magánemberek is megmozdultak a menekültekért. A Segítségnyújtás nevű Facebook-csoportban például már több mint 118 ezren vannak. Percenként érkeznek a felajánlások és a segítségkérő üzenetek is – mondta az InfoRádiónak Gregor Alexandra, az oldal létrehozója.