A tejivó a templom előtt volt! Köszönom. Jelenlegi és régebbi nevei: Bosnyák tér Cimkék 1960, 1960-as évek, Bosnyák tér, Csepel 350, Csepel-352, kockakő, Páduai Szent Antal-plébániatemplom, Rimanóczy Gyula, TEJIVÓ, Thököly út, Zugló Forrás: Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. 1149 budapest bosnyák tér 5. "
Támogató leszek! Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik. További információk a képhez 1957, Bosnyák tér. A Páduai Szent Antal templom. Rimanóczy Gyula terve szerint épült 1941 és 1946 között. Barkóczy Sándor plébános építtette. A Templom tornyát 1956. november 6-án délelőtt tankok lőtték szét (Csaba György). Elérhetőségeink – PrimaMedica – Bosnyák téri rendelő központ. Alant a Nagy Lajos Király útja. A piac, a kicsit későbbi időkhöz képest: piacocska-gombocska... A "betontalpfák" a sínek alatt igen újszerűnek tűnnek. Nem tudom, hogy ki szkennelte be a képet, de több szempontból is köszönet neki!
[7] Képek [ szerkesztés] Légi felvétel (a felújítás előtt) Felújítás (2013) Felújítva (2014) A plébániatemplom madártávlatból A templom szentélye A templom új harangjai felszentelésük napján, 2014. 09. 21. A templom éjjeli kivilágítása Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Fodor Béla (szerk. 1960, Bosnyák tér. ): Zuglói lexikon, Herminamező Polgári Köre, Bp., 2003, 124-125. o. ISBN 963-657-214-3; [1] [ halott link] További információk [ szerkesztés] Bosihíradó, a Páduai Szent Antal-plébánia lapja A templom miserendje A plébánia Facebook-oldala A plébánia Twitter-oldala Templomunk orgonájáról Felépítik a Plébániatemplom tornyát
web email info[kukac] kerület XIV. címe Nagy Lajos király u. 146. telefonszáma 1/477-7777 gps koordináták É 47. 51967 K 19. 11092 megközelítés 7, 7E, 32, 124, 125, 173, 173E, 277-es autóbusz, 979-es éjszakai autóbusz, 3, 62, 62A villamossal nyitva tartás H: 8-17, K-CS: 8-16, P: 8-15 változás 0% az előző hónaphoz Hol van a(z) Budapest Bank XIV. kerület Bosnyák téri Fiók a térképen? Budapest Bank XIV. kerület Fogarasi úti fiók Budapest XIV. kerület, Fogarasi út 13. CIB Bank XIV. kerület Bosnyák téri Fiók Budapest XIV. kerület, Bosnyák tér 9. kerület Kerepesi úti Fiók Budapest XIV. kerület, Kerepesi út 146. kerület Örs vezér téri Fiók Budapest XIV. kerület, Örs vezér tér 24. kerület Zuglói Fiók Budapest XIV. kerület, Nagy Lajos király útja 56/a Citibank fiók XIV. kerület Örs vezér tere Budapest XIV. Budapest XIV., Bosnyák tér 4., műszaki bizományi üzlet. kerület, Örs vezér tere 24, Erste Bank XIV. kerület, Bosnyák tér 8. Erste Bank XIV. kerület Hermina Residence Fiók Budapest XIV. kerület, Nagy Lajos király útja 214. kerület Thököly úti Fiók Budapest XIV.
1146 Budapest, Thököly út 102/b. Távolság: 1. 43 km (becsült érték) 1149 Budapest, Fogarasi út 15/b. 89 km (becsült érték) 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 19-21. Távolság: 2. 09 km (becsült érték) 1137 Budapest, Lehel utca 74-76. 64 km (becsült érték) 1106 Budapest, Örs vezér tere 25. (Árkád) Távolság: 2. 71 km (becsült érték) 1087 Budapest, Kerepesi út 9. (Aréna Plaza) Távolság: 2. 86 km (becsült érték) 1076 Budapest, Thököly út 4. Távolság: 3. Budapest bosnyák tér 5. 02 km (becsült érték) 1157 Budapest, Zsókavár u. 28. 33 km (becsült érték) 1062 Budapest, Andrássy út 83-85. 42 km (becsült érték) 1074 Budapest, Rákóczi út 84. 45 km (becsült érték)
Hasonló mérkőzéseket rendeztek 1904-ben a St. Louis-i olimpián is. Az első hivatalos olimpiai futballtornát 1908-ben Londonban rendezték. Az 1908 és 1928 között megrendezett olimpiák labdarúgótornái egyben a nem hivatalos futball-világbajnokságokat is jelentették. 1921-ben, amikor a francia Jules Rimet lett a FIFA elnöke, a nemzetközi szövetség minden erejével azon fáradozott, hogy saját hatáskörében rendezzen tornát. Közel tíz évi viaskodás után az első hivatalos világbajnokságot 1930-ben írták ki, és azóta mindig négyévenként a két olimpia között rendezik. A mérkőző csapatok a Jules Rimet által felajánlott 4 kg színaranyból megformált világkupáért küzdöttek 1970-ig, amíg a brazilok a kiírás értelmében végleg el nem nyerték. Rimet halála után a világkupát az elnök emlékére Rimet Cupnak nevezték. A FIFA 1974-től a 4, 37 kg-os Word Cupot állította a labdarúgók elé. A labdarúgás története | angol futball | FIFA megalakulása. Az európai válogatottak vetélkedését Henry Delaunay, az UEFA francia titkára javaslatára 1958-ban indították útjára. A Nemzetek Európa Kupájára (NEK, ekkor még nem Európa-bajnokság volt a neve) 17 nemzet nevezett.
A Sheffield FC klubját 1857-ben alapították, működése pedig azóta is fennáll, hiszen a klub jelenleg is az Northern Premier League keleti divíziójában szerepel. A labdarúgás története. A sheffieldi klubot még a FIFA is elismerte a világ legrégebbi labdarúgóklubjaként. Egy kis viszály ebből is volt, a Sheffield ugyanis egészen 1878-ig nem a hivatalos FA szabályok szerint játszott. (Ennek következtében pedig többek szerint nem tekinthető "klasszikus" értelemben vett futballklubnak az első 31 éves működésében. )
Anglia évtizedeken át uralkodó szerepet töltött be mind a szervezet, mind a futball továbbfejlesztése terén. A szabálymódosításokat az Angol Labdarúgó Szövetség, az FA indítványozta. 1885-ben Anglia, Skócia Wales és Írország labdarúgó szövetsége megalakította az International Football Association Board nevű bizottságot, amely egyedül volt jogosult a szabályok módosítására. Angliában ebben az évben ismerték el hivatalosan a professzionizmust. Az angol gyarmatbirodalom révén a futball szinte a világ valamennyi földrészére eljutott és megerősödött. A futballt űzők száma a századfordulóra annyira megnőtt, és olyan nemzetközi kapcsolatok jöttek létre, amelyek megkövetelték a nemzetközi fórum megalakítását. Így jött létre 1904 május 21-én Párizsban a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a Federation Internationale De Football Association, röviden FIFA. A hat alapító ország: Franciaország, Belgium, Dánia, Hollandia, Svédország, Svájc. Az angolok 1906-ban léptek be a FIFA-ba. A futball népszerűségének következtében már az 1900-as olimpián is voltak futball-mérkőzések, amelyeken a meghívott csapatok a hazai együttesekkel játszottak.
Az első feljegyzések e fontos ügyben az időszámításunk utáni 200 körül keletkeztek. Ekkor a kínaiaknál egy olyan játék hódított, amelynek a lényege egy szőrrel és tollal kitömött bőrlabdával való cselezés volt. A labdát egy 30-40 centiméter széles, hálóval ellátott célba kellett juttatni. A kéz használata nem volt megengedett, csak a láb, fej, hát és váll. Feltételezések szerint az ókori Kína focistái technikailag nagyon képzetteknek kellett lenniük. A pontosság - no és a lokálpatriotizmus - kedvéért jegyezzük meg, hogy Európa már a kezdetekben is nagyon ott volt e téren, hiszen mind a görögök, mind a rómaik játszottak olyan sportokat, amelynek a lényege a labdaterelés, a passzolás és a gólszerzés volt. A modern értelemben vett labdarúgás bölcsője Anglia volt, valamikor a 14. században. Az első labda a legenda szerint egy dán bandita feje volt, de a játék képe másban is eltért kissé a mai meccsektől. A parasztok és iparosok által űzött sport nemcsak mélyen lenézett volt az arisztokraták által, de olykor még a betiltása is felvetődött.