A magyar bajnok sakkozó, edző, volt szövetségi kapitány 62 éves volt. Hatvankét éves korában elhunyt Kállai Gábor nagymester, magyar bajnok sakkozó, edző, volt szövetségi kapitány. A halálhírről a Magyar Sakkozásért Alapítvány számolt be, megemlítve, hogy Kállai 1982-ben szerzett nemzetközi mesteri, 1995-ben pedig nagymesteri címet. "Mindezen időszakban Ribli Zoltán és Polgár Zsuzsa szekundánsaként is tevékenykedett, valamint tucatnyi sakk-könyv szerzője és több újság sakkrovatának vezetője volt. Kitűnő előadókészsége és humora miatt a televíziókban is gyakran szerepelt, ahol mindig óriási lelkesedéssel, ötleteivel népszerűsítette a sakkot. Élete legjelentősebb sikerét szövetségi kapitányként érte el, amikor 2002-ben a bledi sakkolimpián a dobogó második fokára vezette a magyar férfi válogatottat" - írja az alapítvány a Facebook-oldalán. Nov 25 Névnap — Katalin Névnap, November 25 - Bien.Hu. A Magyar Sakkszövetség "mély fájdalommal és megrendüléssel értesült" Kállai Gábor haláláról. Amint arra a hivatalos honlapján emlékeztet, az elhunyt sakkszakíró és a sakk egyik legkiválóbb népszerűsítője is volt.
Ennek következtében a természetes fogyás a 2021. januári 7, 8-ről 7, 7 ezrelékre csökkent. 2022 januárjában ezer élve születésre 3 csecsemőhalálozás jutott, ami 0, 2 ezrelékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Januárban 2231 pár kötött házasságot, ami 20 százalékkal, 541-gyel kevesebb a 2021. Katalin névnap 2011 qui me suit. januárinál. A házasságkötési arányszám 2, 7 ezrelék volt, ez 0, 6 ezrelékponttal kevesebb, mint egy éve. 2021. február és 2022. január között a születések száma 0, 7, a halálozásoké 7, 8, a házasságkötéseké 6, 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Borítóképünk illusztráció (Shutterstock)
Amikor két napja a mentősök kivitték őt a lakásból és elvitték őt még egyszer, utoljára, még nekik is mondta, hogy "Katalin vagyok, nem Klárika". Ők meg, mint a katonatiszt, onnantól Katikámozták. Szóval Kati. Katalin. Kati néni. Volt.
Az iroda - adózási szakszóval - telephelynek minősül és a társaság az ennek a telephelynek betudható nyeresége után ebben az országban adózik. Home office-os dolgozó miatt is keletkezhet adófizetési illetőség Egy jövő évtől hatályos törvénymódosítás azonban - a járványhelyzettel karöltve - változást hoz abban, hogy mely élethelyzetben kell a tevékenység végzésének országában adót fizetnünk. Mi a helyzet abban az esetben, ha egy német vagy argentin cég távmunkában Magyarországon foglalkoztat egy munkavállalót - ami a jelen egészségügyi helyzetben nem egy egyedi eset. Úgy kell-e tekinteni emiatt, hogy a német vagy argentin cég a tevékenységét Magyarországon végzi, és az adókötelezettsége is itt keletkezik? "Jelenleg nem. 2021-től viszont már a válasz igen is lehet. Hiába nem tart fenn a külföldi cég Magyarországon irodát, a Társasági adó törvény jövő január 1-jétől érvényes rendelkezése alapján a társaságnak Magyarországon akkor is telephelye keletkezik, ha egy Magyarországon tartózkodó személyen keresztül nyújt szolgáltatást, és a szolgáltatás időtartama 12 hónapon belül meghaladja a 183 napot" - magyarázza a szakértő.
A VKF egyébként szerda délelőtt is tartott ülést, ahol a munkaadói és a munkáltatói szervezetek rá is kérdeztek a késlekedés okára. Bodó Sándor akkor még nem tudott arról, hogy éjjel kormányrendeletet fognak kiadni a távmunkáról. Azt mondta: zajlik a szabályozásról a minisztériumok közötti egyeztetés – idézte fel az államtitkár szavait Kordás László, aki szerint azokból arra is lehetett következtetni, hogy a közszféra miatt késik a home office törvény, mert ott nem igazán támogatják a távmunkát.
Hajdu László | 2021. október 14. 11:00 Rengeteg magyar hitt a mesének: álbiztonságban élnek, pedig az életük a tét Az, hogy mennyi érzelmi terhet veszünk a vállunkra, szabályozza a lelkialkatunk, aktuális pszichés állapotunk. Interjú Tari Annamáriával. Nagy Bálint | 2021. május 19. 05:55 Drasztikus átalakulás jön a hazai munkahelyeken: a klasszikus működés a múlté A járvány utáni szervezeti működés más kompetenciákat, infrastruktúrát, működésmódot, meetingkultúrát igényel - árulta el Kovács Viktória, az EOS Magyarország HR igazgatója. Interjú 2020. december 25. 20:03 Otthonról dolgozol? Akár havi 16 ezer forint is járhat a munkáltatótól Havonta legfeljebb a minimálbér 10 százalékának megfelelő összeget, jelenleg bruttó 16 100 forintot kaphat munkaadójától a távmunkában foglalkoztatott munkavállaló. Átmeneti intézkedésről van azonban szó, mértékéről pedig a feleknek kell megállapodniuk. Ha ez nem sikerül, végső esetben akár munkaügyi bíróság is dönthet benne. 2020. november 3. 09:42 Hiába az ígéret: nyoma sincs a home office-törvénynek A KSH adatai szerint rendszeresen 98, míg alkalmanként 160 ezren dolgoztak otthonról szeptemberben, éppen ezért nagyon várják az ígért home office-törvényt a cégek és a szakszervezetek.
A kormány ennek benyújtását a parlament őszi ülésszakának elejére ígérte. 2020. szeptember 13. 15:02 Ezek a home office rejtett költségei: vajon mire elég a 16 ezres hozzájárulás? A második hullámban ismét egyre több magyar munkavállaló vonul home office-ba, azaz amíg a járvány le nem vonul otthonról dolgoznak. Ez azonban számos plusz költséggel járhat, nem csak a megfelelő eszközöket kell beszerezni, ha erről a cége nem gondoskodott, de a rezsiszámlák is megemelkedhetnek, hiszen nyakunkon a fűtésszezon. Itthon azonban már készül a jogszabálymódosítás, mely lehetőséget ad a cégeknek, hogy adómentes juttatás formájában megtérítsék ezeket a költségeket. De vajon mire elég ez a pénz? 2020. szeptember 7. 11:05 Itt a terv a második hullámra: megúszhatjuk a tömeges home office-t Magyarországon Habár az esetszámok napról napra egyre meredekebben emelkednek, nem csak hazánkban a környező országokban is, a tavaszihoz hasonló korlátozásokra jelenlegi ismereteink szerint egyelőre nem kell számítani.
chevron_right Home office szabályozása: kérdések, amelyeket törvényben kell tisztázni hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 09. 21., 12:41 Frissítve: 2020. 10. 03., 21:03 Az Mt. szabályozza ugyan a távmunka intézményét, azonban a vonatkozó rendelkezések a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott tevékenységre érvényesek, nem a manapság – kezdetben kényszerűségből elterjedt, majd a járványhelyzetben egyre inkább tért hódító, alkalomszerűen folytatott – otthoni munkavégzésre (home office). Jelenleg nem rendezi jogszabály az otthoni munkavégzést, így számos kérdést vet fel például az eszközhasználat, a munkavédelem, a kárfelelősség, a munkarend, és az infrastruktúra biztosítása is. A home office-nak számos előnye van: a munkavállaló nem pazarolja az idejét a munkába járásra, nem terheli a környezetét utazással, kényelmesebb otthoni környezetben – akár a kertben napozás közben – is végezhet munkát.
A távmunkát ösztönözni kívánó adókedvezmények azonban már valóban újdonságként megjelenő módosítást jelentenének, hiszen kifejezetten ilyen kezdeményezés eddig nem létezett a hazai szabályozásban. Kíváncsian várjuk, hogy milyen irányt vesz a távmunka szabályozása, az átmeneti intézkedések fényében pedig különösen érdekes kérdés, hogy a munkavállalói érdekek milyen jogvédelmet kapnak, melyekre a munkáltatóknak is rá kell hangolódniuk. tanácsra van szüksége? keresse szakértőnket! RSM Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Kapcsolódó bejegyzéseink
Ha ilyen megállapodás a felek között nem jön létre, akkor a kormányrendeletben meghatározott feltételek lesznek irányadóak. A kormányrendelet előírja, hogy a munkavállaló az irodában vagy telephelyen a tárgyi évben legfeljebb a munkanapok egyharmad részében végezhet munkát, a többi napon a távmunkavégzés helyén köteles dolgozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a felek nem állapodnak meg az egyharmad munkaidőnél magasabb irodai munkavégzésben, úgy a jogszabály alapján a munkavállaló legfeljebb hetente egy-két napot dolgozhat az irodában. Ha egy cég azt szeretné, hogy átlagosan hetente legalább három napot legyenek jelen a munkavállalói az irodában, úgy erről a munkavállalóval írásban kell megállapodni, és nem elegendő csak belső szabályzatban vagy munkáltatói utasításban meghatározni az irodai jelenlét mértékét. Munkaidő: mit köthet ki a főnök? A kormányrendelet szerint, ha a távmunkavégzési megállapodás nem rendelkezik másként, akkor a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjedhet ki.