Gyarmatnak a "republika" évei alatt szerencséje volt református tanítóival. Mindhárman a kultúra iránt elkötelezett emberek voltak, akik tanultságuk, műveltségük okán megkapták a kellő tiszteletet a faluközösségtől, s bár felette álltak, de vele és érte éltek. A háború utáni első tanító Antal Árpád Lajos volt, akit a gyarmati emlékezet szigorú, de jó tanítóként tart számon. Az ő nevéhez fűződik a faluban az első színmű, a bevezetőben említett "A falu rossza" betanítása. Ebben a szereplést a modernebb, lazább gondolkodású, értelmiséginek mondható fiatalok mellett néhány zsellér és mesterember vállalta fel. Volt köztük cipészmester, jegyzőgyakornok, erdész lánya, jegyzőfi, boltos, kisgazda és kommunista is. De a falu közösségének nagyobb részét kitevő gazdák idegenkedve fogadták a tanító kezdeményezését, ugyanis az erkölcsi megítélésükbe nem fért bele az ilyen – szerintük – komolytalan szórakozás. Meg hát attól is tartottak, hogy egyszerűen nevetségessé teszik magukat. A dalárda (Fotó: Gyarmathy D. Győző archívuma) Még egy színdarab "levezénylése" fűződik Antal tanító úr nevéhez, az Árva Bandi című előadás, 1922-ben, melyen azonban már nem vehetett részt az első színdarabban megyei csendbiztost alakító ifjú Bogyó Lajos, a hontfüzesgyarmati körjegyző 18 éves fia, akit nem egész egy hónappal az előadást követően, augusztus 12-én "a szomszédos Felső Fegyverneken …halva leltek.
2021. 06. 11. Mikor: 2021. 08. 09. @ 19:30 2021-08-09T19:30:00+02:00 2021-08-09T19:45:00+02:00 Tóth Ede: A falu rossza Déryné Társulat Bátki Tercsi és Feledi Lajos esküvőjétől hangos a falu. Hangos az ifjú pár – szerelmi évődéstől és civódástól, hangos az örömapa, hangos a násznép, hangos, aki örül… és az is, aki nem. Hiszen nem is olyan váratlanul, de mindenképpen hívatlanul megjelenik a falu rossza, a méltán hírhedt Göndör Sándor, a menyasszony volt szerelme, kinek célja nem csekélyebb, minthogy meghiúsítsa az esküvőt. Nem is rossz ő igazán, csak módfelett csalódott, és ennek megfelelő mértékben – de leginkább mértéktelenül – részeg is. Ez a tünetegyüttes épp elég ahhoz, hogy kellőképpen kételkedni tudjon abban, hogy a lány mást is szerethet rajta kívül. Így, vagy úgy, de mindenre fény derül. Arra is, hogy sikerül-e elbizonytalanítani a menyasszonyt esküvője napján, arra is, hogy az örömapa által felbérelt egyenes jellemű, de kétes erkölcsű Finum Rózsi végül elcsábítja-e Göndör Sándort, arra szintúgy, hogy Gonosz Pista – nincs mese, a név kötelez – hogyan kuszálja össze még jobban az eseményeke, és éppúgy arra is, hogy Boriska, ez az ártatlan, tiszta szívű leány miért védi mindig olyan erélyesen a falu rosszát?
Ha Göndör Sándor végigmegy a falun, mindenki összesúg a háta mögött. Kicsit sajnálják őt, de főleg félnek tőle. Róla pusmognak, róla pletykálnak. Kirekesztette őt a falu. Pária lett. Züllött, megbélyegzett ember. Szerelmi sokszögek mindenütt. Ki tesz itt igazságot, ki oldja meg ezt az egyre bonyolódó helyzetet? Feledi Gáspár a tekintélyes bíró és szigorú apa? Gonosz Pista a vizet prédikáló, de bort vedelő, mindig valamiben sántikáló bakter? Tarisznyásné, Csapóné, Sulyokné, akik mindenütt ott teremnek, ahol valami történik, és azonnal határozott véleményük van a dolgok állásáról? Vagy mégiscsak a fiataloknak kell jól dönteniük a saját maguk ügyében. Aki első pillantásra tettesnek, gyilkosnak tűnik, lehet, hogy valójában ő az áldozat. Hogy van-e rosszabb a falu rosszánál, hogy van-e igazság és kié, az a végén vagy kiderül, vagy nem, de mindenképpen sok dal, veszekedés, dorbézolás, évődés, kétségbeesés, forró csók és éjsötétpillantás után. A darabot Puskás Zoltán újvidéki színész-rendező állítja színpadra, akinek ez lesz az első munkája Kassán.
19 óra, Nagyszínpad
Elcsábítja-e Finum Rózsi végül Göndör Sándort? Hogyan kuszálja össze még jobban a szálakat Gonosz Pista? Szerelem, ármány, boroshordó, kés, pisztoly, zongora, ásó, kapa, nagyharang – a cél minden eszközt szentesít, hiszen itt senki nem most jött le a falvédőről. Az előadás hossza: 120 perc, egy szünettel Belépőjegy: 3900 Ft Fotó: Bemer Miklós
Bojler bekötése víz A meleg víz előállításához már többfajta eszközt és berendezést lehet használni, amelyek mindegyike jó választás lehet és a beszerelésük is egyszerű feladat. Természetesen a feladat csak azoknak egyszerű, akik értenek hozzá. Persze a bojler bekötése víz nélkül szinte lehetetlen dolog, hiszen így nem lehet kipróbálni a rendszert. Amennyiben a bojler bekötése víz nélkül történik, akkor nehezebben lehet észrevenni az esetleges problémákat, amelyek aztán később fognak megjelenni. Egy profi szerelő tudja, hogy mit és miként kell elvégezzen ahhoz, hogy minden tökéletesen működjön, így meg lehet benne bízni. Nemcsak a szerelő szaktudása számít, hanem az is, hogy minőségi bojlert és alkatrészeket vásároljunk, hiszen ezek sokkal tartósabbak lehetnek. A termékek kiválasztásában is segíteni tudnak a szakemberek. A bojler bekötése vízmelegítés céljából történik, ezért ez a berendezés azokon a helyeken elengedhetetlen, ahol nincs vezetékes meleg víz. A nagyobb városokban is könnyen előfordulhat, hogy valakinek ilyen berendezésre van szüksége.
A bojler használati melegvíz előállítására alkalmas eszköz amely üzemszerűen tele van, -szerencsés esetben- tiszta vízzel. De ha tiszta akkor miért kell a bojler tisztítás? Alkalmanként előfordul hogy ez a víz kellemetlen illatú néha kifejezetten büdös, de a látszólag rendben lévő készülék is tartogathat meglepetést. Egy laikusnak magyarázva talán az a legszemléletesebb, ha egy tó vizéhez hasonlítjuk a bojlert. A felső réteg tiszta és meleg ahogy mélyebbre kerülünk egyre hidegebb a víz és alul helyezkedik el a lerakodott szennyeződés, iszap. A bojler tisztítás azért szükséges hogy a lerakodott szennyeződést, vízkövet, rozsdát és akár iszapot eltávolítsuk a készülékből.
A biztonsági szelepre tegyél egy tömlőt, és a kicsöpögő vizet fogd fel úja felmelegedésnél csöpögni fog a víz tágulása miatt. 12:30 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 A kérdező kommentje: De az hogy lehet hogy a hideg kivezetésen tud kifolyni meleg víz, meleg kimenetelen pedig tud bemenni hidegvíz? 9/10 anonim válasza: [link] Valahogy így néz ki a bojler belülről. A középső téglalap a fűtőszál, a kék a hideg víz csatlakozó és a piros a meleg. A fehér részen pedig ugye a víz van. Gyakorlatilag annyi a különbség, hogy a meleg víz cső a bojler tetejéről kapja a vizet, a hideg víz cső pedig a bojler aljára engedi be. Mivel a meleg felfelé száll, ezért mindig fent a legmelegebb a víz, onnan kapja. Viszont mindkettő ugyanabban a térben van. Fordított esetben viszont alig jut ki meleg víz a bojlerből, és a bent lévő is gyorsabban áthűl. 17:16 Hasznos számodra ez a válasz? 10/10 A kérdező kommentje: Már értek mindent, köszi:D Kapcsolódó kérdések: