Voga János Született 1952. szeptember 4. (69 éves) Tatabánya Beceneve Vogci, Voga Processzor Úr Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása rádiós műsorvezető tanár zenész zeneszerző Voga János ( Tatabánya, 1952. szeptember 4. –) tanár, zeneszerző, előadóművész, rádiós műsorvezető. Egy székesfehérvári iskolában 31 évig tanított biológiát és testnevelést. Nős, egy lánya van (Viktória), aki énekesnő. Voga–Turnovszky-duó [ szerkesztés] Ismertségét a Voga–Turnovszky-duónak köszönheti, saját szerzeményeik mellett igen népszerűek lettek a 80-as években popparódiáik miatt. 1983 óta 4 kislemezt, 1986 -tól 6 nagylemezt adtak ki. A duó végül Turnovszky Tamás kiválása miatt 1991 -ben szűnt meg, ami Voga elmondása szerint "élete legnagyobb csalódását okozta". A duó után [ szerkesztés] Nemcsak a VT-duónak, de több más előadónak is írt zenét és szöveget. Játszik gitáron és billentyűs hangszereken. Foglalkozik emellett zenei rendezéssel, vokál-énekléssel. Gazdaság: Direkt36: Közpénzből járja a világ luxushoteleit Antall József fia | hvg.hu. Néhány évig a Danubius Rádió Cappuccino műsorának egyik műsorvezetője volt, később a Sláger Rádió Bumeráng című műsorában szerepelt állandó vendégként.
Nem, annyi történt, hogy mivel családilag szeretünk sakkozni, megtanítottuk ket. A feleségem hagyta ket nyerni, én viszont nem, tanuljanak csak meg veszteni is. Ám egy id után k gyztek. Ekkor megmondtam nekik, hogy nem játszom velük többet. Mert én viszont nem tudok veszteni. Vali, a felesége kicsit olyan, mint Colombo neje. Nemigen látni újságokban, pedig 46 éve házasok, szóval ideje lett volna szerepelni, ha akart volna… A feleségem nagyon okos asszony. Mondjuk, a nkön én mindig csodálkozom, háromévesen is tudják, ösztönösen, mi a fontos, és mi nem. Vali sanya típus a szó legjobb értelmében. Idnként helyre tesz, ha nagyon elszalad velem a ló, ez hangos jelenet szokott lenni, de amúgy elnézi a hülyeségeimet. A munkamániámat. Volt, hogy megkérdezte fiatal korunkban: én vagy a gitár? Válassz! Mondtam neki: a gitár. Nevetett. Tud nevetni! És csak azt kérdezi: na jó, de beférek én is a hangszer mellé? Azt állítja, azért bírta ki mellettem, mert még mindig meg tudom lepni. És tud röhögni is rajtam.
Az utazásokra több tízmillió forint ment el. A Direkt36 arról is ír, hogy az évről évre növekvő kormányzati támogatás ellenére az alapítvány kasszája gyakran kiürült. Az alkalmazottak többször heteket-hónapokat vártak arra, hogy fizetést kapjanak. Ez 2021-ben is megtörtént. A kiadások 2018-ra pedig annyira megszaladtak, hogy a kormánynak az éves támogatáson túl további 250 millióval kellett megtámogatnia a szervezetet. Papíron egy másik kormánypárti alapítvány adta a pénzt, költségvetési támogatást ugyanis tilos adósságkezelésre fordítani. A Miniszterelnökség a Direkt36 kérdéseire most úgy reagált, hogy vizsgálatot indítanak annak kiderítésére, hogy vajon az AJTK "hatékonyan és céljához méltó módon" használta-e fel a kapott közpénzt. Az AJTK a hotelekkel kapcsolatban azt közölte, hogy a szállások kiválasztásakor protokolláris és biztonsági szempontokat is figyelembe vettek, és azt állították, hogy bizonyos költések adminisztrációs hiba miatt jelentek meg a Direkt36 birtokába került dokumentumokban.
A 17-19 században az európai államok kultúrájábanhogy a hihetetlen és ellentmondásos barokk stílus helyettesítse a szigorú racionalista klasszicizmust. Főbb alapelvei az ideális, világos, logikailag teljes és harmonikus műalkotások megteremtésére irányulnak. A klasszicizmus a zenében új trendeket hozott a kompozíció tartalmával és formájával kapcsolatban. Ebben az időszakban a műfajok, mint a szonáta, a szimfónia és az opera tökéletességet érnek el a zeneszerzők munkáiban. Valódi forradalom a zenei művészetbenK. Gluck reformja lett, amely három alapkövetelményt hirdetett a művekhez: az igazság, a természetesség és az egyszerűség. Annak érdekében, hogy könnyebben közvetítse a nézőnek a drámai művek jelentését, eltávolítja az összes szükségtelen "effektust" a pontszámokból: ékszerek, tremolo és trillák. Ebben az esetben a fő hangsúly a mű költői képének feltárása, a főszereplő belső tapasztalatainak tudatosítása. A klasszikus zene a legélénkebben megtalálható K. Gluck Orpheus és Eurydice operában.
), az első ásatások megindulása (Pompeji, Herculaneum), műgyűjtemények rendezése. A muzeális tanulmányok a klasszicizmus elmélete és gyakorlata szempontjából egyaránt fontosak. A felvilágosodás korának művészi stílusa. Lényege a barokk bonyolultságával szemben visszatér a görög és római művészet tiszta egyszerűségéhez. Hasonlít a reneszánszhoz humanista és az antik kultúrát utánzó eszmeiségében. Ugyanakkor merev szabályokhoz kellett igazodnia a művésznek, melyhez nagyfokú műgond, a formai tökélyre való törekvés járult. Társadalmi alapja az abszolutizmusban kialakult polgárság és nemesség közötti erőegyensúly és az uralkodó tisztelete. A klasszicisták racionalisták voltak, az antik remekművek vizsgálatától azt remélték, hogy felfedezik a tökéletes alkotás szabályait. A művészet célja szerintük nemcsak a gyönyörködtetés, hanem az erkölcsi nevelés, és az emberek művelése. Ezért a művészek kerültek minden szertelenséget, fölösleges díszítettséget, céljuk a világosság, érthetőség volt. Winckelmann meghatározása szerint "nemes egyszerűség és csendes nagyság" jellemzi a kor alkotásait.
Az egy síkban tartott felületalakítást, a szimmetria hangsúlyozását. Új szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas., A klasszicizmus szobrászata A szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. A klasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségű alkotásokat akartak létrehozni. Tanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és római szobrokat. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozására törekedtek. Fő témájuk a görög-római mitológia lett, valamint művészek, politikusok mellszobrai római köntösben. Az épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- és fülkeszobrokra korlátozódott. A szobrokat is hűvös nyugalom jellemzi, valami örök, de élettől távoli. A mezítelen test természetessége, dísztelen egyszerűsége érvényesült A klasszicizmus zenéje A zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak. A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödött, a mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikus lett. A vízszintes szerkesztési elvet a függőleges váltja fel: megszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többi ennek van alárendelve.
Minden korszak, minden stílus összegező, letisztult művészetét is nevezhetjük klasszikusnak. ) A bécsi klasszika közvetlen előzményét gyakran preklasszikának nevezik. Gyökerei visszanyúlnak a barokk zene utolsó évtizedeihez: ekkor a rokokó divatja kezdte kiszorítani a "régimódinak" minősített barokk komponálási módot. A felvilágosodás eszméje hatott a zenei ízlésre, közfelfogásra is, kialakult egy új zenei stílus, amelynek dallamközpontúsága szembehelyezkedik az érett barokk polifóniájával. Bécsi klasszikus zeneszerzők [ szerkesztés] A zenetörténetben általánosan elfogadott definíció alapján szűkebb értelemben három bécsi klasszikus zeneszerzőt tartunk számon. Joseph Haydn Ludwig van Beethoven Wolfgang Amadeus Mozart Tágabb értelemben a zenei klasszika (mint zenei korstílus, stílusirányzat) képviselőjének tekinthető a fentieken kívül még számos zeneszerző, mint például Carl Philipp Emanuel Bach, Christoph Willibald Gluck, Johann Stamitz, Ignaz Pleyel, Luigi Cherubini, Antonio Salieri stb.