Ugyancsak ez a helyzet akkor, ha a lakás valamelyik – vagy mindkét – házastárs tulajdonában áll ugyan, de azt haszonélvezeti jog (azaz valamely harmadik személy fennálló rendelkezési joga) terheli (kivéve azt az esetet, ha a haszonélvezeti jog jogosultja e jogát a tulajdonosnak – ingyenesen vagy visszterhesen – átengedi). A bírói döntés esetére érvényes Ptk. szabályozás nem a saját tulajdonú és a bérlakás között tesz különbséget, hanem attól függ, hogy a lakáshasználat jogcíme közös, avagy csak az egyik felet illeti meg. Ezen túlmenően a döntésnél érvényesülnie kell annak a szabálynak is, hogy a házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van Megoldási módok 1. A lakás. Az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás Ha a közös lakás valamelyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján lakott, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakásnak – amennyiben adottságainál fogva arra alkalmas – megosztott használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek felett a szülői felügyeleti jogot ő gyakorolja, vagy a lakás elhagyása a másik házastársra nézve – a házasság időtartama és a házastárs körülményei alapján – súlyosan méltánytalan volna.
A korábbi jogerős ítélet nem lehet akadálya annak, hogy a bíróság a megváltozott körülményekre figyelemmel - a Legfelsőbb Bíróság PK 8. számú állásfoglalásában foglalt szempontok szem előtt tartásával - utóbb eltérő módon szabályozza a közös, illetőleg valamelyik házastárs kizárólagos tulajdonában levő lakás használatát. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a lakás kiürítésére kötelezett nem tulajdonos házastárs a lakáshasználat újrarendezését igényelje. A használat rendezésének alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás (pl. a kiskorú gyermeknek a másik félnél történő elhelyezése, az egyik volt házastárs önálló elhelyezést igénylő megbetegedése stb. Lakáshasználat - Dr. Székely Ügyvédi Iroda. ) eredményezheti azt, hogy a bíróság - a felek méltányos érdekeinek mérlegelésével - a használat megosztásának a korábbitól eltérő módját rendeli el, de - kivételesen, a következőkben kifejtendők szerint - oda is vezethet, hogy a bíróság valamelyik házastársat az addig megosztva használt lakás elhagyására kötelezi. Az újraszabályozás során nem hagyható ugyanis figyelmen kívül az, hogy a használat rendezése a családjogi törvény rendelkezése alapján a családvédelmi szempontok szem előtt tartásával történt.
A megosztásra alkalmatlan beosztás esetén vizsgálni kell az átalakítás lehetőségét is (BH 1992/399. ), illetve a megosztás során lehetőleg a minél teljesebb elkülönülésre kell törekedni (BH 1994/368. ). A megosztás szubjektív akadálya lehet, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna. Hogy mi minősül súlyos érdeksérelemnek, arra általánosságban meghatározást adni nem lehet, így azt mindig az adott tényállás összes körülményei döntik el. Pl. súlyos érdeksérelmet okozhat a házastárs életvitelére jellemző tettleges, agresszív, durva magatartás (BH 1996/589. ). 3. Lakáshasználat válás után - Szülők Lapja. Nem megosztható lakáshasználat Ha a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakás használata nem osztható meg, ill. arra nem kerül sor, a bíróság az egyik házastársnak megszünteti a lakás használatára vonatkozó jogát és őt a lakás elhagyására kötelezi kivéve, ha az egyik házastárs a lakásból önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött.
Ehhez képest az újraszabályozás alapjául szolgálhat az is, hogy a rendezést követően az egyik fél a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit súlyosan sértő, olyan magatartást tanúsít, amelyre figyelemmel az eredeti rendezés idején az osztott használat mellőzésére került volna sor. Mindazok a felróható magatartások tehát, amelyek eredetileg is akadályozták volna az osztott használat elrendelését, az újraszabályozás során is lehetőséget adnak arra, hogy a bíróság - kérelemre - az ilyen magatartást tanúsító felet a lakás kiürítésére kötelezze. * A PK állásfoglalás I., III. pontja csak a régi Ptk. alapján elbírálható ügyekben alkalmazható: vö. 1/2014. PJE határozat V. Lakás használati jog ellenértéke. 1. a) pont. A PK állásfoglalás II. pontja nem csak a régi, hanem az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadó: vö. PJE határozat 1. pont.
A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő – meg nem térült – ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg – különös méltánylást érdemlő esetet kivéve – a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt. Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.
A Magas Tátra a világ legkisebb kiterjedésű magashegysége, és alig pár órára van tőlünk. A Lomnici csúcs pedig a második legmagasabb orma. Olvass tovább: Magas Tátra kisokos Feljutás a Lomnici csúcsra Kő pataki tó Skalnaté pleso A Kő-pataki-tó (1 754 m) tengerszint feletti magasságban található. Területe kb. Magyarországról is látszódnak a Magas-Tátra havas csúcsai - Lenyűgöző fotók készültek - Terasz | Femina. 1 hektár, mélysége pedig 2 méter. A tóról majd száz éve köztudott, hogy veszélyben van, mivel vízállománya egyre fogyatkozik, a megmentési törekvések ellenére. Magyar és német nevét a Kő-patak szerint kapta. Szlovák neve Skalnaté pleso (Köves-tó) a völgy mai nevéből indul ki. A lengyel név viszont a völgy régebbi nevéből indul ki, ami Dolina Łomnicka (Lomnici-völgy) és a tó ennek megfelelően Łomnicki Staw (Lomnici-tó). Olvass tovább: Poprád, 4 napos körtúra és a Csorba tó Lomnici csúcs megmászása A hegycsúcs első hivatalos és ismert megmászója Robert Townson volt 1793-ban. Nem bizonyított információ, de egyes források szerint a skót származású mászót megelőzte 1615-ben Frölich Dávid.
Tiszolcig még nemigen szép az ú, de innentől beérünk a Muránska Planina hegyei közé, és fantasztikus lesz a táj. Hegyek, kanyarok, messziről csodás kis falvak, az ú foltos ugyan a sok javítástól, de sima, jól lehet rajta haladni. Vajon hogy csinálják? Nemzeti titok, vagy a mi úépítőink is megtanulhatnák? A falvak ugyan nem túl hívogatóak és nem is túl barátságosak, de érdemes meglátogatni egy-két krÄmát és hoŝtinecet. Az utasnak lehet boroviÄka, a vezetőnek kofola, a helyi, kissé citromos ízű kóla. ÄŒervena Ŝkalánál jobbra tartsunk, Poprád felé. Hamarosan a Szlovák Paradicsom szerpentinjein találjuk magunkat. Magas tátra csúcsai. ### A forgalom gyér, az ú jó, az élet szép Hranovnica bevezető szakaszán csak óvatosan, sok a gyalogos az úon, járda nincs és fehér ember sem sok akad. Gyakran kínálnak vödrökből frissen szedett vörös áfonyát. Mártásokhoz és lekvárnak príma. Érdemes miatta kiüríteni a topcase-t. Az utolsó kanyargós szakasz következik Poprád előtt, rövid, élvezetes rész, de egy faszállító mögé beragadva majd' megőrül az ember a kihagyott fantasztikus kanyarok miatt.
A Kriván (Kriváň) a Magas-Tátra nyugati részének domináns csúcsa, amely Liptó felől a legmagasabb csúcsnak tűnik. A csúcs, melynek magassága eléri a 2494 métert, ha nem is hivatalosan, de Szlovákia jelképének számít. Annak idején a Ľudovít Štúr vezette nacionalista csoportnak a nemzetébresztőként számon tartott Fejérpataky-Belopotoczky Gáspár körül szerveződött több tagja is megmászta ezt a csúcsot, és a mai napig minden augusztusban nemzeti zarándoklatot rendeznek a csúcsra. Az első ilyen túrán 1841-ben maga Ľudovít Štúr és Michal Miloslav Hodža is részt vett. A csúcs első biztos megmászóiról nincsenek hitelt érdemlő adatok. Magas-Tátra, Magurán túli vidék, Pienyn - Motorrevü. Ezek valószínűleg a csúcs déli és délkeleti lejtőin a XV. században Mátyás király által alapított bányákban dolgozó bányászok lehettek, akik nemesfémek, arany, ezüst és ón után kutattak itt. A csúcs első, írásban is feljegyzett megmászására 1772-ben került sor, amikor egy csoport Czirbesz Jónás András evangélikus lelkész és természettudós vezetésével járt a csúcson.
Alacsony-Tátra Panoráma a Krúpova hoľá ról (1927 m) Hely Szlovákia Hegység Északnyugati-Kárpátok, Kárpátok Legmagasabb pont Gyömbér (2043 m) Hosszúság 80 km Szélesség 30 km Elhelyezkedése Alacsony-Tátra Pozíció Szlovákia térképén é. sz. 48° 57′, k. h. 19° 30′ Koordináták: é. 19° 30′ Térkép A Wikimédia Commons tartalmaz Alacsony-Tátra témájú médiaállományokat. Az Alacsony-Tátra (régebben Zólyomi-havasok, szlovákul Nízke Tatry) hegység Szlovákiában, a Vág és a Garam folyók völgyei között. Főgerince három ponton haladja meg a 2000 méteres magasságot. Földrajzi adatok [ szerkesztés] Az egykori Liptó, Zólyom, Gömör és Kis-Hont valamint Szepes vármegyék határán fekvő hegység kelet-nyugati irányban kb. 80 km hosszan húzódik. Tőle északra a Liptói- és a Poprádi-medence, keletre a Szepes-Gömöri-karszt, délre a Felső-Garam-medence, nyugatra a Nagy-Fátra található. Utóbbitól a Rőce völgye választja el. Északkeleten, Poprádtól délre a kisebb Vikartóci-hegység kapcsolódik hozzá. Az Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) két részre osztja: a nyugati Gyömbér-Tátrára és a keleti Király-hegyi-Tátrára.