A Debreceni Egyetemen december óta kidolgozás alatt áll a 2021-24 közötti időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Terv (IFT). A dokumentum egyik eleme a stratégiai fejlesztési célok meghatározása mellett az intézmény lehetséges új működési modelljének a vizsgálata az egyetem és a 14 kar vezetői (dékáni kollégium), valamint a hallgatói képviselők egybehangzó javaslatára. Jelenleg a kérdéskör belső egyeztetése és vizsgálata zajlik. Intézkedési terv – Kiskunlacházi Általános Iskola. Az intézményi javaslatról szóló döntés megszületéséig a témával kapcsolatos híreszteléseket a Debreceni Egyetem nem kívánja kommentálni.
Egyértelműen derüljön ki, hogy mely tanszékek szűnnek meg, melyek működnek tovább nem önálló, intézeten belüli tanszékként. Az előterjesztést a februári ülésén tárgyalja ismételten a szenátus. A szenátus az Állatorvos-tudományi Karon a következő szervezeti átalakításokról döntött: Az Idegennyelvi Lektorátus és a Testnevelési Tanszék 2006. december 31-én megszűnnek mint önálló oktatási szervezet egységek és 2007. január 1-jétől a Kémiai Tanszéken belül működnek tovább. A Növénytani Tanszék és az Ökológiai Tanszék mint önálló tanszékek 2006. Intézkedési terv – hatályon kívül (2022. III. 7.) – KEMENESMAGASI ÁLTALÁNOS ISKOLA. december 31-én megszűnnek és 2007. január 1-jétől mint nem önálló tanszékek működnek a Zoológiai Intézeten belül. A szenátus 2006. december 3l-i hatállyal megszűnteti a jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti Karon a Természettudományi és a Testnevelési Tanszékeket, 2007. január 1-jével Természettudományi és Testnevelési Tanszéket hoz létre.
A gyerekek tárgyakkal, fotóval, piktogramokkal (PECS: Picture Exchange Communication System) kommunikálnak a nap folyamán. Beszélő gyerekek esetében – többek között- a használt kommunikációs funkciók körének bővítésére, a beszélt nyelv gazdagítására is alkalmas az alternatív kommunikációs rendszer. Az idei évtől a 'papír-alapú' kommunikációs rendszerek mellett több gyermeknél bevezettük a táblagépekre letölthető programok alkalmazását, jelenleg a magyar fejlesztésű 'PictoVerb' és a 'TouchChat' alkalmazást tanítjuk és használjuk. Intézményfejlesztési terv általános isola java. A tanulók önállóságát a strukturált tér-idő szervezésen kívül a mindennapok során folyamatábrák is segítik. Folyamatábrákat használunk a folyamatos, önálló öltözködés, WC-használat, mosogatás, kézmosás, fogmosás megtanulásához és támogatásához. Az összetett viselkedéseket apró lépésekre bontjuk és fotóval, képpel ábrázoljuk. Iskolánkban a szobatisztasági tréning (a szülőkkel együttműködve legtöbb esetben sikeresen) meghatározott rend szerint, de ezen belül szintén személyre szabottan történik.
Intézkedési terv – hatályon kívül (2022. III. 7. ) – KEMENESMAGASI ÁLTALÁNOS ISKOLA
Cikluszáró ülését tartotta a Szent István Egyetem Szenátusa december 20-án. Ebből az alkalomból dr. Molnár József rektor megköszönte a testület munkáját, majd átadta a megbízóleveleket az új szenátus tagjainak. A szenátus számos határozatot hozott, melyek sorában az új felsőoktatási törvény által előírt határidős feladatainak is eleget tett.
Az elölnézet képsíkját második képsíknak nevezzük (). Vetületi ábrázolás A három vetület: – az elölnézet; – a felülnézet; – az oldalnézet. A vetületi ábrázolás Vetületi ábra feladata A vetületi ábrázolás feladata: a testet úgy ábrázoljuk, hogy a test méretei, és alakja a rajzról egyértelműen leolvasható legyen. Vetületek elemzése A testeket általában három vetületben ábrázoljuk. A három vetületen a téglatest mindhárom lapja és mérete egyértelműen megadható. A szögek – a valóságos állapotnak megfelelően – derékszögek. Vetületi ábrázolás szabályai Ábrázoljuk úgy a téglatestet, hogy a rajz alapján ugyanolyan alakú és méretű téglatestet képzeljünk, illetve készíthessünk el! A téglatest mögé képzeljünk el egy függőleges helyzetű, a téglatest lapjával párhuzamos síkot! A síkot képsíknak nevezzük, a sugarakat, amelyek a képet a képsíkra vetítették, vetítősugaraknak hívjuk. Egy csúcspont Két képsíkon ábrázolt képpontokat összekötő egyenest, rendezőnek nevezzük. A sugarakat, amelyekkel a képet a képsíkra vetítették, vetítősugárnak nevezzük.
Vetület fogalma Az axonometrikus ábrázolás szemléletes képet ad, de a testek méreteit és alakját torzítva mutatja be. A műszaki gyakorlatban a testek ábrázolására a vetületi ábrázolást használjuk. A tárgyról merőleges vetítéssel kialakított, síkban fekvő geometriai alakzatot vetületnek, a vetítési módot merőleges vetítésnek nevezzük. Fölülnézet, oldalnézet A test felülről nézett képe: a felülnézet ( képsík). A test oldaláról készített képe az oldalnézet (). A vetületi ábrázolásnál a három vetületet egy síkban ábrázoljuk úgy, hogy az elölnézet képsíkjába beforgatjuk a felülnézet és az oldalnézet vetülete Elölnézet megválasztása A test felülről nézett képe: a felülnézet (K1 képsík). A test oldaláról készített képe az oldalnézet (K3). A vetületi ábrázolásnál a három vetületet egy síkban ábrázoljuk úgy, hogy az elölnézet képsíkjába beforgatjuk a felülnézet és az oldalnézet vetületeit. Elölnézet A test elölről nézett képe: az elölnézet. Az elölnézet a tárgy legjellegzetesebb képe, ez adja a tárgyról a legtöbb információt.
Egyméretű axonometria 70 1. Kétméretű axonometria 70 2. ÁBRÁZOLÁS VETÜLETEKKEL 72 3. VETÜLETI KÉPEK ÁBRÁZOLÁSÁNAK SZABÁLYAI 74 3. Kontúrok és élek 74 3. Lekerekített élek 74 3. Nemlátható élek 74 3. Középvonal 75 3. Különleges vetületi ábrázolások 75 3. Nézetrendtől eltérő ábrázolás 75 3. Elfordított és segéd nézetek 76 3. Résznézet 77 3. Kiterített nézet 77 3. 6. Félvetület 78 3. 7. Ismétlődő elemek 78 3. 8. Törés alkalmazása 79 3. 9. Kiemelt részlet 80 3. 10. Sík felület 80 zgó alkatrész ábrázolása 80 3. 12. Csatlakozó alkatrészek 81 4. ÁBRÁZOLÁS METSZETEKKEL 82 4. Metszetek jelölése 83 4. Metszetek fajtái 84 4. Egyszerű metszet 84 4. Lépcsős metszet 84 4. Befordított metszet 85 4. Ferdesíkú metszet 85 4. Kiterített metszet 85 4. Részmetszet (kitörés) 86 4. Félnézet-félmetszet 86 4. Szelvények 87 4. Tárgyon belül rajzolt szelvény 87 4. Tárgyon kívül rajzolt szelvény 87 4. Nem vonalkázható felületek 88 4. Nem metszhető részek 89 MÉRETMEGADÁS 90 5. Méretmegadás elemei 90 5. Méretvonal 90 5.
VETÍTÉS, TÉRELEMEK VETÜLETE 7 3. Vetületkészítés, ábrázolás 9 3. Általános helyzetű térelemek ábrázolása 11 3. Pont ábrázolása 11 3. Egyenes ábrázolása 12 3. Különleges helyzetű térelemek ábrázolása 16 3. Vetítő egyenesek 16 3. Főegyenesek 17 3. Profilegyenesek 17 3. 4. Különleges helyzetű síkok 18 3. Térbeli alakzatok ábrázolása 20 4. ILLESZTÉS 21 4. Pont illesztése egyenesre 21 4. Egyenes illesztése síkra 21 4. Pont illesztése síkra 23 5. HELYZETFELADATOK 25 5. Térelem párhuzamossága 25 5. Térelem merőlegessége 26 6. ÚJ KÉPSÍK ALKALMAZÁSA, TRANSZFORMÁCIÓ 28 6. Általános helyzetű térelemek transzformálása különleges helyzetűvé 29 6. Síklapú testek szemléletes képének szerkesztése 31 7. METSZÉSI FELADATOK 33 7. Sík és egyenes döféspontja 33 7. Két sík metszésvonalának szerkesztése 35 7. Síklapú test és egyenes döféspontja 37 7. Síklapú testek síkmetszése 37 7. 5. Síklapú testek áthatása 39 8. SÍKLAPÚ TESTEK KITERÍTÉSE 42 8. Térbeli szakasz valódi hosszának megszerkesztése segédháromszöggel 42 8.