Viszont, ha ebben a pillanatban meg szeretnénk mozdítani az Y szánt, akkor már önzárástól függetlenül a motor maximális léptetőnyomatéka az, amit figyelembe kell venni. (És ez a tartónyomatéknál mindig kisebb! ) Ezzel a kis geometriai és fizikai kitérővel eljutottunk a fajlagos forgácsolási ellenálláshoz, amely segítségével konkrét erőket számíthatunk az adott megmunkálni kívánt anyaghoz. A "k"-val jelölt fajlagos forgácsolási ellenállás egy anyagjellemző, amely megmutatja, hogy egységnyi felületű anyag leválasztásához mekkora erő szükséges. Hogy az életünk ne legyen olyan egyszerű, a fajlagos forgácsolási ellenállás függ a forgács vastagságától (minél vékonyabb, annál nagyobb fajlagos erő kell hozzá), illetve az összefüggés nem lineáris, hanem logaritmikus. A fentiekből következik, hogy számítani nagyon bonyolult, ezért a mellékelt táblázatokból érdemes megkeresni az értékét. MEGJEGYZÉSEK: Mértékegységek: fogásmélység: jele: a (mm), előtolás: jele: f (mm/fordulat) ((fordulatonkénti előtolás)), vagy többfogú szerszám esetén: f z =f/z (mm/fog) ((fogankénti előtolás)) A - leválasztott forgácskeresztmetszet (mm 2) v - forgácsolósebesség (m/perc) A táblázatok használatához: Mivel minden mellékelt táblázat régi mértékegységeket használ, ezért leírok egy kis segítséget az átváltásokhoz: 1 kp (kilopond) = 10N 1 kp/mm 2 = 10 5 N/m 2 =0, 1Mpa A fémek táblázatánál a "szigmaB" az adott acél szakítószilárdsága kp/mm 2 -ben.
Számításainkat célszerűen leegyszerűsítve elég ha a maximális erőt kiszámítjuk, hiszen ez az erő fogja eltörni a szerszámot, illetve lépésvesztést okozni. (A fenti ábrákkal megegyező művelet az, amikor a kész relifet körbevágjuk. ) A forgácsolás során a forgácsolóerővel kell a szánrendszernek ellentartania. A szánokban, jelen esetben az X és az Y szánban ébredő ellenerő a forgácsolóerő szánirányokkal megegyező vektoriális felbontása. Lerajzolva egyszerűbb: Az 1. és a 2. ábra csak példa a vektoriális felbontásra, a 3. viszont pont a mi esetünk. Tehát homlokmarásnál az X tengellyel azonos irányban, v f előtoló-sebességgel mozgó, n fordulatszámú szerszámon ébredő maximális forgácsolóerő tisztán a haladási irányra merőleges Y tengelyt fogja terhelni. Az Y szán motorjának, illetve mechanikájának kell ellentartani. Nem önzáró mechanika ( pl. golyósorsó) esetén a motor tartónyomatékából a hajtáslánc elemein keresztül származtatott (számított) szánirányú erőnek mindenkor nagyobbnak kell lenni F max -nál.
A h k közepes forgácsvastagság helyett 1 vagy 2 élű szerszám esetén az f fordolatonkénti előtolással számoljatok. A forgácsolósebesség irányértékei táblázatban a "szármaró" oszlop az amely a mi eljárásunkra vonatkozik. A "HB" oszlop az anyag Brinell keménysége, a "szigmaB" a szakítószilárdsága kp/mm 2 -ben. (Ha nem tudjátok a forgácsolandó anyag pontos elnevezését, de ismert pl. a keménysége, vagy a szakítószilárdsága, akkor kb. be lehet lőni a várható erőket. ) Felhasznált irodalom: Dudás Illés Gépgyártástechnológia I-III. Pattantyús Mérnöki kézikönyvek 5. kötet Anyagalakítás Dr. Lugosi Armand Faipari Kézikönyv Jó számolgatást! Topi TÁBLÁZATOK:
A folyamat mozgásviszonyai kb. így néznek ki: A rajzokon jelöltem, és így könnyen megérthető az "A" forgácskeresztmetszet, amely a fogásmélység (a), és az előtolás (f) szorzata. Nem nehéz belátni, hogy ez az összefüggés csak egy szerszámfog által leválasztott forgácskeresztmetszet kiszámolására használatos, ha egyszerre több fog van fogásban, akkor az erők összeadódnak vektoriálisan. Mivel az általunk használt szerszámok egy illetve kétélűek (a gravírtű vagy a kétélű maró) így a fenti összefüggés megfelel nekünk, mert egyszerre csak egy fog forgácsol. Az alsó ábrán látszik, hogy a fordulatonként leválasztott forgács alakja holdsarlóhoz hasonlít. Amikor a fog az 1. helyzetben van, akkor éppen érinti az anyagot, tehát A 1 =0, mivel f 1 =0, ezért nem ébred forgácsolóerő itt. A fog továbbfordulva egyre nagyobb (mélyebb) forgácsot választ le, az "A" egyre nő (2. helyzet), és az erő is nő (F 2). A 3. helyzetben A 3 szélessége megegyezik a fordulatonkénti előtolás értékével, és ez a legnagyobb érték (F 3 =F max).
Funkcionális és stílusos bútor elérhető áron home Vásárlás otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van credit_card Több fizetési mód Több fizetési lehetőség közül választhat. Mindent úgy alakítunk, hogy megfeleljünk az igényeinek. shopping_cart Nagy választék Választhat bútorok széles kínálatából különböző stílusban, anyagokból és színkivitelben. Válasszon a bútorok széles választékából, verhetetlen áron! Merítsen ihletet, és tegye otthonát a világ legszebb helyévé! Olcsón szeretnék vásárolni
Hozzávalók: Tésztához: 50g élesztő, 500 g MESTER kelt tészta liszt, 50g margarinnal, 40g cukor, 450-500ml tej, 1 tojás Töltelékhez: koktél virsli Szóráshoz: szezám mag Elkészítés: A tészta hozzávalóiból tésztát gyúrunk. Addig dagasztjuk, amíg az edény falától el nem válik. Virslis tekercsek | Vércukormérés. Pihentetés nélkül 2-3mm vastagságúra nyújtjuk, 2cm-es csíkokat vágunk a tésztából és a virslire feltekerjük, a tekercseket tojással megkenjük szezámmaggal megszórjuk. Kelesztjük, 180°C-ra előmelegített sütőben készre sütjük.
TAVASZI TEKERCS RECEPT VIDEÓVAL - tavaszi tekercs készítése Tavaszi tekercs YOUTUBE VIDEO FACEBOOK VIDEO KÉPEK NÉZD MEG A VIDEÓINKAT és készítsd el a receptet! Valami frisset és különlegeset ennél? A T avaszi tekercs a te recepted. Fűszeres-zöldséges finomság réteslapba csomagolva. RECEPTKÁRTYA Készíts saját szakácskönyvet receptkártyáinkkal! 😉 Töltsd le, nyomtasd ki, és készítsd el a saját szakácskönyved. (Részletes recept leírás a kártya alatt! ) RECEPT LEÍRÁS Hozzávalók 150 g fejes káposzta 1 db sárgarépa 3-4 db újhagyma 1, 5 dl szójaszósz Réteslap Só Bors 1 l olaj Lépések Lépés 1 Lépés 2 Tavaszi tekercs recept: a Tavaszi tekercs elkészítése egyszerű. Egy serpenyőben fonnyasszuk össze a sárgarépát, a fejes káposztát és az újhagymát. Lépés 3 Amint kellően összeesett, leöntjük a szójaszósszal és alaposan elkeverjük. Lépés 4 Ízlésünk szerint fűszerezzük, sózzuk, borsozzuk. Lépés 5 A réteslap egyik sarkába kanalazzunk egy kis kupac tölteléket, majd egészen a lapunk közepéig szorosan tekerjük fel.
A képen jelenleg nincs benne tészta:) Tojásos virslis tésztasaláta A képen jelenleg tészta nélkül látható:) Ez a saláta egy könnyű vacsorának szerintem nagyon megfelel, de én picit feltuningoltam orsó tésztával. Hozzávalók: 6-8 db tojás, 5 dkg trappista sajt apróra kockázva, 1 nagy doboz tejföl, 4 pár virsli, 1 fej lilahagyma apróra vágva, 1 csomag orsó tészta, majonéz, só, bors, bazsalikom. Elkészítési módja: Megfőzzük a virsliket, a tojásokat és tésztát sós vízben. Addig megpucoljuk és apróra vágjuk a lilahagymát. Egy tálban összekeverjük a majonézt tetszés szerinti tejföllel és ízesítjük sóval, borssal és aki picit édesen szereti tehet bele cukrot is. Felkarikázzuk a virsliket, megpucoljuk és apróra vágjuk a tojásokat, majd belerakjuk a majonézbe a lilahagymával együtt. Ízesítjük sóval és borssal, majd belekeverjük a főtt tésztát is és megszórjuk bazsalikommal. Kis időre berakjuk a hűtőbe, hogy összeérjenek az ízek.