Ennek különösen bizalmi munkakörökben, illetve akkor lehet nagy jelentősége, ha a felek a jogcím ellenére valójában nem barátságban váltak meg egymástól. A munkaviszony fennállása ugyanis hivatkozási alap lehet a munkavállaló részéről a munkahelyre való belépésre, a munkaeszközök használatára és ekként adatokhoz való hozzáférésre, amely a munkáltató számára komoly kockázatokat hordozhat. A közös megegyezések tipikus eleme a munkaviszonnyal, illetve annak lezárásával összefüggő jogokról, illetve igényérvényesítésről szóló kölcsönös lemondás. Ez egyrészt mindkét fél részére garancia arra, hogy a másik fél a jövőben jogi eljárást, munkaügyi pert nem kezdeményez vele szemben. Másfelől azonban a felek saját magukat is elzárják a későbbi – a munkaviszony megszüntetésekor esetleg nem kellően végiggondolt – igények érvényesítésétől. Számos alkalommal előfordul például, hogy valamely alkalmazott távozása után "kihullik a csontváz a szekrényből", a munkáltató hibákat fedez fel, amely miatt esetleg anyagi kár is érte.
A közös megegyezés létrejötte A közös megegyezés, mint a felek kétoldalú – az Mt. 14. §-a szerinti kölcsönös és egybehangzó – jognyilatkozata (megállapodása) ahhoz, hogy a célzott joghatást ki tudja váltani (azaz meg tudja szüntetni a munkaviszonyt), egybehangzó akaratnyilatkozatokat kell, hogy tartalmazzon. Vagyis, a közös megegyezésben mindkét félnek ki kell fejezni azt a szándékát, hogy a munkaviszonyt ezen a jogcímen kívánja megszüntetni. Önmagában ez viszont még nem elég, hiszen lehet, hogy a munkavállaló ma, a munkáltató pedig csak három nap múlva kívánja a munkaviszony megszüntetését. A közös megegyezésben így meg kell állapodni abban is, hogy a munkaviszony melyik nappal szűnjön meg. Amennyiben tehát a megállapodásból kitűnik, hogy a felek egyező akarattal közös megegyezéssel kívánják megszüntetni a munkaviszonyt, és a megszűnés időpontjában is megállapodnak, akkor a közös megegyezés létrejön, és a munkaviszony a megállapodott időpontban megszűnik. A munkaviszony megszüntetésére irányuló közös megegyezésről szóló iratban a felek erre irányuló közös szándékát egyértelműen kifejezésre kell juttatni.
Mi az, ami megengedhető egy közös megegyezéses tárgyalás során és mi az, ami a megállapodást érvénytelenné teszi. A közös megegyezés lényege, létrejöttének előfeltételei A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt. ) A munkaviszony megszüntetése cím alatt, a 64. § (1) bekezdés a) pontjában rögzíti, hogy a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntethetik. Az Mt. arra, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kell szerepelnie, nem ad iránymutatást. A bírói gyakorlat szerint amennyiben egy dokumentumban a felek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének időpontját egyértelműen kifejezik, illetve rögzítik, az közös megegyezésnek minősül, még akkor is, ha azt a felek maguk másként (pl. felmondásnak) nevezték el. Valójában még az sem feltétel, hogy az egyes szándéknyilatkozatok egy dokumentumban szerepeljenek. Közös megegyezés valamelyik fél ajánlata és annak másik fél általi elfogadása folytán – fizikailag több irat alapján – is létrejöhet.
Felmondás vagy közös megegyezés? Mire figyeljünk a közös megegyezés aláírásakor 2022-ben? Közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés, jogszerűen: 9+1 hasznos tanács munkavállalók és munkáltatók számára. A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel valósul meg leggyakrabban Magyarországon, hiszen a felmondás ezen típusa rejti a legkisebb kockázatot a munkáltatók számára. Azzal viszont rengeteg alkalmazott nincsen tisztában, hogy milyen jogoktól és juttatásoktól eshet el, ha aláírja a munkaviszony megszűnéséről szóló közös megállapodást. Sok kérdés merülhet fel ilyenkor a munkavállalóban: kötelező-e aláírnia, jár-e számára végkielégítés, és hogyan számítódik a felmondási idő? Minden fontos gyakorlati tudnivalót összeszedtünk a közös megegyezéssel történő felmondás 2022. évi szabályozásával kapcsolatban, támaszkodva a Munka Törvénykönyve előírásaira. Hogyan szüntethető meg a munkaviszony a közös megegyezéssel 2022-ben? Mikor jogszerű és mikor nem? Mire figyeljünk a közös megegyezés aláírása előtt?
Ilyen eset lehet például az, amikor a munkavállalónak bizonyíthatóan nem volt lehetősége az elért tárt dokumentum tartalmának megismerésére, annak aláírására ennek hiányában – néhány perc leforgása alatt, erős pszichés vagy fizikai ráhatással – kényszerítették. Tipikusan ide sorolható továbbá a munkavállaló személyi szabadságának korlátozása. Például kulcsra zárják az ajtót és nem engedik ki, amíg alá nem írja a megállapodást. A munkavállaló elleni testi erőszak útján, tettlegességgel elért aláírás vitán felül a megállapodás érvénytelenségét eredményezi. A tapasztalatok szerint azonban a munkavállalók az általuk aláírt közös megegyezést többségében nem valamilyen valós és súlyos munkáltatói jogsértés, sokkal inkább egyéni érzékenységek, szubjektív sérelmek okán támadják meg bíróság előtt. Az esetek egy részében pedig a munkavállaló valójában csak otthon, hozzátartozói, barátai hatására gondolja meg magát és éli meg utóbb úgy a történteket, hogy elbántak vele. Ilyen esetekben a motiváció előbb-utóbb a peres eljárásban is felszínre kerül.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A helyes tárgyalás szabályai közös megegyezésnél című cikk folytatásaként a közös megegyezéses megállapodás tartalmát mutatjuk be. A megállapodás tartalma A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetési megállapodás tartalmát a felek maguk határozzák meg alkupozíciójuktól is függően. Az ítélkezési gyakorlat azonban kimunkált kötelező tartalmi elemeket is, melyek nélkül a megállapodás érvénytelen. 1. Kötelező tartalmi elemek: a munkaviszony megszüntetés módja, időpontja A kötelező tartalmi elemek közül az első, hogy a megállapodásból ki kell, hogy tűnjön a felek kifejezett, feltétel nélküli, félreérthetetlen és valódi akaratelhatározása a munkaviszony megszüntetés tekintetében. A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés akkor jön létre érvényesen, ha kétséget kizáróan megállapítható a feleknek az a szándéka, hogy a munkaviszonyt minden egyéb körülmény és feltétel nélkül meg akarják szüntetni (Legfelsőbb Bíróság Mfv.
A közös megegyezés a felmondás egyik fajtája, mely alapvetően a munkáltató és a munkavállaló egyezségén alapul, azonban a munkáltatók Magyarországon gyakran alkalmazzák olyan esetekben is, amikor a (rendes) felmondás illetve az azonnali hatályú felmondás is járható út lenne. Ennek az oka pedig nem más, mint hogy a foglalkoztatók rendszerint úgy gondolják, hogy a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést 2022-ben is a legnehezebb jogi úton megtámadni. 2. hasznos tanács: a közös akarat bizonyításához négy feltétel szükséges! A közös megegyezés már a nevében is arra utal, hogy ez bizony nem felmondás, hanem két fél közös akaratán nyugvó megállapodás, vagyis kétoldalú egyezség. Persze attól, hogy ez le van írva, a közös megegyezés hátterében más szándékok is meghúzódhatnak. Éppen ezért fontos a dokumentumban rögzíteni olyan kitételeket, melyek alapján nyilvánvaló, hogy teljesül a Munka Törvénykönyve által előírt négy fontos feltétel. Ennek a felek által közösen létrehozott megállapodásnak kifejezettnek, valódinak, feltétel nélkülinek és félreérthetetlennek kell lennie!
"Az iskola tervezése előtt felmérést végeztünk a szülők körében, hogy milyen iskolatípusra és milyen tantárgyakra lenne igazán szükségük. Az ő javaslatukra döntöttünk a gimnázium és a technikum megépülése mellett, amelyben informatikát, közgazdaságot, gépészetet és elektronikát mindenképpen tanulhatnak majd a diákok" – fejtette ki Tuzson Bence. Hozzátette, Magyarországon a Dunakeszi Diáknegyed egyedülálló középiskolai komplexum lesz, amely egyben egy mintaprojekt is. Dudás Tibor, a Váci Szakképzési Centrum kancellárja megerősítette, hogy a jelen megállapodással a 2023/24-es tanévben 1-1 osztályt már el tudnak indítani, amelyek a gimnáziumok megépülése után az új épületben folytatják tanulmányaikat. Vác város önkormányzat idősek otthona. Mint magyarázta, a technikum azt jelent, az érettségi megszerzése után a diákok 13. osztályban okleveles technikusi képzést szereznek, amellyel a munkába állást és a továbbtanulást is választhatják. Dióssi Csaba polgármester hangsúlyozta, számára fontos szempont volt, hogy ne csak akkor induljon el az oktatás az új iskolákban, amikor az épületek felépültek, hanem már korábban.
A baloldali politikusok, újságírók és más közszereplők azonban néma csendben szemlélik a történéseket, egy fél szóval sem ítélték el a szélsőséges kijelentéseket, hiába szólította már fel lemondásra a képviselőt a helyi jobboldal. Ez után jött Tótváradi-Nagy Bence botránya.
Rétvári Bence közben lassan két hónapja nem adott érdemi választ Matkovich Ilona polgármester meghívására, miközben az érettségizőknek volt ideje személyesen maszkot osztogatni a Facebook-fotók kedvéért. Valószínűleg nem bánták volna a városvezetők, ha máshol is osztogat az EMMI ( krumpliosztásban is jeleskedő) miniszterhelyettese, ugyanis Vácnak a beszámolók szerint csak tízmilliós pluszkiadást okozott, hogy a helyi kórházat és az orvosi rendelőket is maszkokkal, fertőtlenítőszerekkel kellett ellátniuk az állam helyett - a kormánypárti álhírözön közepette.