A pedagógusképzésben az elmúlt évtizedben általánossá vált egy új tantárgy a pedagógiai kommunikáció, mely a kommunikációs elméleteket, a megfogalmazott általánosságokat próbálja a pedagógiára alkalmazni, a gyakorlat számára kézzelfoghatóvá tenni, s ezzel az eredményesebb pedagógusképzéshez hozzájárulni. A kommunikáció ismeretanyaga segítséget nyújt a hallgató jobb önismeretéhez, a társadalmi életben, az iskolában való jobb eligazodáshoz. Munkája során hatékonyabbá válhat ezen ismeretek segítségével. A kommunikációs szemlélet kialakulása révén gazdagodik személyisége, tudatosul a kommunikatív megnyilvánulások fontossága. 2.1.2 A pedagógiai kommunikáció fogalma. A pedagógiai kommunikáció pedagógiai céloknak alávetett és pedagógiailag szabályozott, intézményesült, többé-kevésbé tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely a nevelők és növendékek közvetlen személyes kapcsolataiban, a nevelők által irányított, ill. befolyásolt személyközi kapcsolatokban megy végbe.
A tanár megpróbálja nem adni a hallgatóknak függetlenséget. Mindez konfliktushelyzetekhez vezet a társadalomban, a hallgatók "hatalmi kultuszt" mutatnak be. Demokratikus kommunikációs stílus a fenti stílusok alternatívája. A tanár ezt a stílust használta, és megpróbálta ösztönözni a hallgatókra a munka és az interakció szeretetét. Ennek a kommunikációs stílusnak a segítségével a problémákat szabadon megvitatják az osztályban, és rendszerint könnyen megoldhatók. A demokratikus stílus serkenti a kreativitást, a kezdeményezést és az önmegvalósítást. következtetés A háztartási és a pedagógiai kommunikáció rendkívül eltérő. Teljesen más céljaik vannak.. A pedagógiai fő feladat kommunikáció a tanár oktatására és fejlesztésére irányuló problémák megoldására. 2.1.3 A pedagógiai kommunikáció sajátosságai. A technológiai tervben az információ helyes továbbítása a hallgató számára, megértése, a hallgató állapotának kezelése, kommunikáció útján történő cselekedet. A háztartási kommunikációban a fő cél, információcsere.
A kommunikáció jellemzői A kommunikációt a folyamat irányultsága szerint elkülöníthetjük, mint egyirányú vagy kétirányú. Egyirányú, ha a vevőnek nincs módja adóvá válnia, ilyen például az olvasás, tévénézés. Kétirányú kommunikációról beszélhetünk ha mód van rá, hogy az adó és vevő szerepet cseréljen, s így beszélgetés alakulhat ki. A kommunikációt megkülönböztetjük még, hogy közvetett vagy közvetlen. Közvetlen akkor, ha az adó és vevő egyszerre vesz részt a folyamatban és térben közel vannak egymáshoz. Minden más esetben közvetett kommunikációról beszélünk. 7.2.1. A pedagógiai kommunikáció. Közvetett kommunikáció az is, ha magunknak készítünk emlékeztető feljegyzést, vagy ha az információ egy harmadik személyen keresztül jut el a címzettig. A kommunikáció több csatorna igénybevételével történik. Eszerint elkülönítünk verbális, vokális és nem verbális kommunikációt. A teljes közlésrendszer mintegy 7%-a verbális, 38%-a vokális, 55%-a nem verbális. Verbális kommunikáció a beszéd és az írás. Ezek az emberiség története során alakultak ki, de egymástól távol eső időkben.
Ezek a vonatkozások természetesen tágabb összefüggésekben magyarázhatók, érthetők meg, mint a személyközi, közvetlen kommunikáció, amely része - mondhatnánk "alapegysége" a társadalmi kommunikációs rendszernek. A személyközi kommunikáció során folyamatos kapcsolatban (kontaktusban) vagyunk a hallgatóval, illetve hallgatókkal (pl. megkérdezzük, hogy érti(k)-e, amit mondunk). A csoportos kommunikáció A csoport olyan társadalmi struktúra, amely valamilyen tevékenység közös elvégzésére egyesíti tagjait, akár munkateljesítmény, akár valamilyen szükséglet kielégítése a cél. Ez a szükséglet lehet akár szórakozás is. Csoport jöhet létre azonban teljesen spontán módon is. Például csoportot alkothat egy autóbusz utazóközönsége, az orvosra váró betegek a várószobában. A csoport tagjai között különböző kapcsolatok alakulnak ki: alá-, mellé- és fölérendeltségi viszony, rokon- és ellenszenv, érdekkapcsolatok, különböző lehet a szerepük, státusuk. Ezek a viszonyok természetesen mind tükröződnek a csoporton belüli kommunikációban.
A hatékony konfliktuskezelési készség felöleli a figyelést és az asszertív magatartást illetve az együttműködésen alapuló problémamegoldást. A konfliktus érzelmi vonatkozásai és lényegi elemei szoros kölcsönhatásban vannak egymással. A lényegi kérdések körébe az egymásnak ellentmondó igények, véleménykülönbségek, szerepekkel és erőforrások alkalmazásával kapcsolatos eltérő elképzelések tartozhatnak. Az érzelmi és lényegi oldal gyakran összefonódik. A hatékony konfliktusmegoldásában az egyetértésre jutás nem jelent kompromisszumot egyetlen résztvevő fél számára sem. Egy nyertes/nyertes helyzetben mindenki nyertesnek érzi magát. Olyan megoldást jelent, amelyet mindenki elviselhetőnek tart - egy olyan megoldást, amely nem jár együtt azzal, hogy valamelyik fél erős meggyőződését vagy igényét feladja. Lehet, hogy az ember úgy gondolja, nem ez a legeslegjobb megoldás, de mégis el tudja fogadni azt anélkül, hogy úgy érezné, elveszít valami fontosat. Általánosságban a csoportos egyetértésre jutás alapján elért megoldások minősége jóval magasabb, mint a szavazással vagy egyéni erőfeszítések útján elért megoldásoké.
A cikk tartalma Kik az X generáció emberei? Születési évek Az X generáció általános jellemzői és jellemzői Függetlenség és önellátás Minőségi alapképzés Gyors alkalmazkodóképesség Ambíció a munkában A személyiség és a karakter jellemzői Lelki értékek Jólét Szerelem és családi értékek Pénzügyi helyzete A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a különbözõ születési években lévõ emberek bizonyos típusúak. A nemzedékek konfliktusát nemcsak az életkori különbségek magyarázzák. A természetet és a személyiséget számos tényező befolyásolja. Az összes létező nemzedék közül X-et tekintik a legkisebbnek, sok vitát és érdeklődést vált ki a tanulmány iránt.. Nagyon másképp dolgozik az X, Y és Z generáció. Kik az X generáció emberei? Ezek olyan emberek, akik egy bizonyos időszakban születtek. Jellemző tulajdonságokkal bírnak, amelyek az emberiség történetének fontos eseményei hatására merültek fel. A kutatók ezt a csoportot különféleképpen hívják – X, az új elveszett generáció, Xers, X emberek vagy X generáció. Születési évek Az elválasztás elmélete a születési idő különbségén alapszik.
Ugyanakkor értékes tudásuknak és többéves tapasztalataiknak köszönhetően a vállalatoknál általában ők a rangidősek. "Digitális bevándorlók" – X generáció (1966- 1979) A kockásfülű nyúl, Mézga család, Pom Pom meséi… Ha emlékszel még gyerekkorodból ezekre a magyar televíziós rajzfilmsorozatokra, akkor valószínűleg az X-esek táborába tartozol. A generáció tagjait sokszor digitális bevándorlóként is emlegetjük, ugyanis ők találkoztak először fiatalon a számítógépek és a rohamosan fejlődő technológia világával. Mivel bizonytalan időkben születtek az X-generáció tagjainak munkához való hozzáállása általában az "Azért dolgozunk, hogy éljünk. ", illetve a "Többlábon kell állni! " Elmondható róluk, hogy megbízhatóak, kontrolláltak és versengő szelleműek, ebből kifolyólag gyakran úgynevezett munkaalkoholistaként is emlegetik őket. A GENERÁCIÓ JELENTÉSE ÉS (MI EZ, FOGALMA ÉS MEGHATÁROZÁSA) - KIFEJEZÉSEK - 2022. "Pán Péterek a mamahotelben" – Y/ Millenium generáció (1980 – 1994) A Millenium generáció az ezredforduló előtt születetteket jelenti. Az Y-generáció tagjait általában Pán Péter (mesebeli figura) karakterével szokták jellemezni.
Egy-két évtized múlva felnő a világ első globális és digitális nemzedéke. Mint minden új generáció megjelenése, a Z generáció is változásokat fog elindítani a különböző társadalmi és vállalati rendszerekben, így a munka világában is. Cikkünkben bemutatjuk, mi jellemző az információs kor szülöttére, hogyan fogja befolyásolni a munkahelyi életet, és milyen lépéseket érdemes a vállalatoknak megfontolniuk, hogy felkészülhessenek a majdani dotcom felnőttek fogadására. Jelenleg a baby boom, az X, illetve az Y generáció tagjai alkotják a munkaerőpiacot. E három nemzedék mentalitása radikálisan különbözik egymástól, amelynek egyik oka, hogy eltérő munkapiaci környezetben kezdtek el dolgozni. A baby boom generáció – a mai 50-60 évesek – nyugodtabb társadalmi és gazdasági helyzetbe csöppentek bele. Abban az időben még előre meghatározták a munkaidő végét, a vezetőséget személyesen ismerték, és nem csak videokonferenciákon találkoztak a főnökkel. Az X generáció jellemzői: nehéz terhek, komoly elvárások, bizonytalan jövő. Aztán jöttek a – ma 30-40-es éveikben járó – X generáció tagjai, akik a túlóra fogalma helyett a korlátlan munkaidővel találták szembe magukat.
Ez a nemzedék a legkisebb létszámú, a legoktatottabb, a legkisebb családba született, a legidősebb anyák nevelik és a leghosszabb várható élettartammal rendelkezik. A jövő generációja abban is nagymértékben különbözik a korábbiaktól, hogy ez egy digitális generáció, ők a "dotcom" gyerekek, beleszülettek a digitalizált világba, így minden digitális eszközt természetesnek vesznek, az emberek mindennapjainak nemcsak kiegészítéseként, hanem szerves részeként kezelik azokat. X generacion jellemzői full. A mai fiatalok virtuális közösségekben élnek, a világhálón töltik szabadidejük nagy részét, és kapcsolataikat is az internetes közösségi oldalakon építik ki, félő azonban, hogy a virtuális térben nem tanulják meg a konfliktusokat megfelelően kezelni. A GfK Csoport kutatása szerint a magyar fiatalok egynegyede érzi úgy, hogy nem tud beilleszkedni a szűk környezetébe, és sokkal könnyebben talál barátokra a virtuális térben. A Z generáció és a munka világa Mire felnőnek, a digitális nemzedék alacsony létszámának köszönhetően a munkaerőpiac radikális átalakuláson megy át: a munkaerő kereslet jelentősen megnő, míg a kínálat nagymértékben csökken, ami a munkáltatók közötti verseny fokozódásához vezet majd, átalakítva a munkaerőpiac kínálati oldalát.
Tovább
Az Y generáció jellemzői Bármely nemzedék jellemzői serdülőkorukban általában ellentmondásosak és összenyomhatatlanok az előző generációk számára. Ennek ellenére az Y generációban meghatároztak néhány általános jellemzőt, például: Kevesebb a mindennapi élethez szükséges készségeik, például főzés, takarítás, rendelés. Erős közösségérzetük van, mind helyi, mind globális szinten. "Digitális bennszülötteknek" tekintik őket. Elkötelezettek munkájuk iránt, de ennek értelemmel kell rendelkeznie, így általában legyen vállalkozó. X generacion jellemzői y. Lásd még: Vállalkozó. Nagy hangsúlyt fektetnek a tanulásra, a karrierre és a munkára, nem pedig a családra, a partnerre vagy a gyermekekre. Ők a legismertebb oktatott generáció. A legismertebb multikulturális és többnemzetiségű generáció. Nyíltabb gondolkodásúak, tehát inkluzívabbak, sokoldalúak gondolkodásmódban és munkavégzésükben, magas elvárásaik vannak mindent illetően. Lásd még: neration X.