Hajtó szellő csónakomnak fájdalmim keménysége. Ni, hogy mosolyognak felém, közepén is a kínnak, Ezer szép istenasszonyok udvarából Odinnak *, Kiket a hatalmas Odin*, az isteneknek ura Állított ki kastélyából előmbe a kapura. Már a kékszemű Valkirák a legjobb sert készítik, Már Odin* palotájában az asztalt is terítik, Hol vaddisznó-sódort eszem a boldog istenekkel S a kopjákról beszélgetek a harcon elestekkel, És ott Karinton apámmal a felső helyen ülök S odvas kaponyákba töltött zab-sertől részegűlök. Valhallának kies* földe, hová most kell bújdosni, Hol a mohos szirt pompáját tiszta tó szokta mosni, Hol a szép nyírfabokrokat aranyos zúz teríti, S ha esső és, a nyíl húrját meg nem pőtyögösíti; Fogadj, fogadj bé engemet! nem hazudtam, nem féltem, Nem loptam el más tarándját*, harc és fegyver közt éltem. Odin* előtt félelemnek szavával nem állok meg! Lefolytak éltem napjai: mosolyogva halok meg. " – Lám, melly boldogító a vallás érzése! S bár illy együgyű is, lelket ád ihlése. Az állatok szerepe India nemzeti jelképeiben - Egzotikus fajok. Hányszor vigasztalja ez a néger szívét, Mikor már nem bírja elcsigázó mívét, Mikor a potosi* bányák éjjelében, Az élet és pokol kölcsönös szélében, Hol csak jajszók s bilincscsörgések hallatnak, A rabság s a kínok már lelkéig hatnak, S a pogány keresztyént átkozván magába, Elszánva ugrana az ércek kohába.
Régen úgy volt, hogy a fölösleges jószágot egyszerűen kihajtották, így azok szabadon élhettek. A tehenek és más állatok sem kerültek mészárszékre. Mára a helyzet a tehenek számára sokkal bonyolultabb. Ha kihajtják őket, a gazdák bottal kergetik el a földjeikről. A lakott településre menekülő teheneket pedig a zöldségárusok kergetik el. Végül a kóbor tehenek mindenen elcsámcsognak az utcákon. Mindemellett éhező tehén nincs, hiszen mindenki konyhai maradékkal eteti őket. Olyan is van, hogy néhány lepényt készítenek a környéken kóborló tehénnek. India szent alldata 4. Erre példa a Mit keres a tehén az étteremben? c. írás. A kisebb-nagyobb szent helyek elengedhetetlen ékessége, templomokba bekukucskáló, a szent folyók partjára, a rituális fürdőzők közé, máskor pedig a vasúti sínekre lepihenő jószág, az Indiához tartozó szent tehén. Mostanában egyre kevesebb tehenet látni. A városokban és a szent helyeken is. Delhi belvárosi utcáiról önkormányzati rendelettel próbálják kiszorítani a teheneket. Azonban a hinduk "Jeruzsáleme"-ként ismert Vrindávanban is fogynak valahogyan a tehenek.
Külömben illy gazdag országnak lakosi, Gyémánt-hegyek s arany-bércek birtokosi, Kiknél a fűszerszám erdőszámra fekszik, Kiknek gyomjaival Schönbrunn* is dicsekszik, Kiknek lakóhelyek az Édenbe ese, Kikre minden szorúl, és ők senkire se, – Régen azt tehetnék földünk több részével, Amit most London tesz Gánges mellyékével. Bóldog! Heraldikai lexikon/Borz – Wikikönyvek. ki a tündér románok* helyébe Útazók írásit forgat a kezébe, Mellyekben szintannyi a sok viszontagság, Az emberi virtus, ész és balgatagság, Szinte annyi szelíd s vad scénák festetnek, Mennyit a firkálók nem is képzelhetnek; S ami több, mind igaz, ami itt íródik, Ami a képzésbe vagy szívbe nyomódik; S mikor végig vittük a könyvet s a napot, Mind tudomány, amit az elménk megkapott. – Aki ásítozva űl toalettjéhez S únalommal nyúl egy útazó könyvéhez, Kis olvasás után emberré kezd lenni, Földekről, népekről esméretet venni, Rátalál helyére e nagy plánétában, S mi ő az emberi nemzetnek láncában? Azt érzi, hogy ott jár és ébren álmodik, Egyre tanúl s múlat, henyél s okosodik.
Az eladatlan állományt takarva, fagymentesen teleltessük át.
A selyemakác, vagy más nevén perzsa selyemfa a messzi keletről érkezett hozzánk, ugyanis főképpen Irán és Kína területén őshonos, de Európában is régóta ültetett és kedvelt díszfa, elsősorban a mediterrán országokban. A kisebb termetű díszfák közé tartozik, magassága kifejlett korában 6-10 méter, lombkoronája ívelt formájú, melyet lombhullatóként télen elveszt, hogy aztán tavasszal megújulva zöldelljen a kertben! Különlegessége, hogy virágai vonzzák a rovarokat, köztük a pillangókat, így valóban életteli miliőt teremt maga körül! A selyemakác ültetése akár a kisebb kertekbe is ajánlható, kompakt mérete okán előkertekben is elfér, a déli országokban pedig népszerű utcai sorfa, így utcafronti telepítése is jó ötlet, egyedi lombozatával, pasztelles virágaival új arculatot adhat a környéknek! Szomorú Japán Akác — Szomorú Japán Akc. A selyemakác iránt érdeklődők az alapfaj mellett a bordó levelű, vagy az esernyőt formázó lombozattal rendelkező változatot is választhatják! Ezt a díszfát jó szívvel ajánlom Önnek, amennyiben egy kezelhető méretű, a kert arányait megtartó, ugyanakkor exkluzív megjelenésű, mediterrán hangulattal rendelkező fát keres birtokára vagy utcafrontjára.
Frissítve: 2021-06-15 Selyemakác fa Albizia julibrissin A selyemakác a szubtrópusi öv északi határán Perzsiától Japánig őshonos faj. Több mint száz faja él Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában. Közepes méretű, gyors növekedésű szívós, szétterülő, lapos koronájú, nyáron virágzó lombhullató fa. A 18. század óta ismert Amerikában és Európában. Júniustól szeptemberig több hullámban nyílik sokporzós lilásrózsaszín porzószálaktól borzas, illatos, díszes virágai. Virágzáskor a méhek és a virágport gyüjtő rovarok előszeretettel látogatják mézelő virágait. Selyemakác termés A selyemakác termése 12-18 cm hosszú, lapos bab hüvelyhez hasonló, a magok érése után barnás színűvé válik. Japán akác ar.drone. Termése télen sokáig a fán marad. Levelei éjjel felhajlanak, összecsukódnak. A levelek ősszel sárga színűek. Védett, napos, meleg helyet kedvel, mérsékelten száraz talajt igényel, jó szárazságtűrő. Bármilyen talaj, még a sós talajok is megfelelőek számára. A selyemakác csak fiatal korában fagyérzékeny. A magról szaporított 3. éves növények már teljes biztonsággal áttelelnek, csak az 1-2 éves magcsemeték fagyérzékenyek, ami ellen télen a talaj felkupacosásával és mulcs takarással védekezhetünk.