A társadalmi szerződések valóban maszatosak. Ez azonban szerintem nem gyengéjük, hanem erősségük. A homályosságot jórészt az okozza, hogy különböző elosztási elveket kapcsolnak össze. Ezek mindegyike lehet legitim társadalmi szervező erő. Összevegyítésük épp azt teszi lehetővé, hogy kompromisszum jöjjön létre különféle érdekek és értékek körül. A 2. A nemzetiség, nemzeti kisebbség fogalma és történeti, jogi megközelítései. fejezet négy "tiszta" elosztási elvet ír le. Valóban úgy tűnik, hogy a gyakorlatban létező különböző elosztási vagy integrációs sémák mögött elég jól láthatók a viszonylag tiszta, az adott sémát legitimáló elvek. Ezek az altruizmus vagy karitász, azaz az egyoldalú adakozás; a reciprocitás, amely olyan jószág- vagy szolgáltatásnyújtás, amely viszontszolgálatot vár; a piaci elv, amely a profitot optimalizáló cserét jelenti; továbbá a szociális polgárisághoz tartozó jogok abban az értelemben, ahogyan ezeket Marshall (1965) definiálta, és amelyek az univerzális ellátásokhoz adnak legitimációs alapot. Ezek közül az utolsó három elvre épülő tranzakciók értelmezhetők írott vagy íratlan szerződésként.
A népszuverenitás egy olyan politikai eszme, ami szerint minden kormányzati hatalom forrása a nép, vagyis közhatalmat csak az emberek ruházhatnak egymásra. A népszuverenitás fogalma a 17. századból származik. A felvilágosodás új elképzelése volt, hogy a hatalom nem Istentől való, hanem valamiképpen az emberek világának terméke. Az egyik ilyen világi elképzelés szerint a kormányhatalom a polgárok közötti társadalmi szerződés révén jön létre. Tiszta és homályos társadalmi szerződések. A társadalmi szerződés lehet hallgatólagos, elfelejtett, vagy írott alkotmány formáját öltheti. A népszuverenitás eszméje szerint nincsen szükség uralkodóra (szuverén), hanem az uralkodó feladatát a nép maga is elláthatja. Ennek a gondolatnak a legnagyobb hatású teoretikusai Thomas Hobbes (1588–1679), John Locke (1632–1704), és Jean-Jacques Rousseau (1712–1778) voltak. Az első népszuverenitásra épülő alkotmánya az amerikai Connecticut államnak volt. A népszuverenitás pontos fogalmáról, és a demokráciához fűződő viszonyáról a mai napig tartó filozófiai viták zajlanak.
Anglia 1832, 1928, 1948-ban; Svédország 1847, 1913, 1938-ban; Németország az 1870-es majd az 1950-es években; Ausztria 1955-ben; Spanyolország 1977-ben – hogy csak néhányat említsek meg a legfontosabbak közül. És nálunk? A kommunista terror két évtizede után kialakult valamiféle kényszerű, torz kiegyezés a kádárista oligarchia és a magánéletébe visszaszorított, néma társadalom között. 1989 után ez a kényszerű megállapodás felbomlott és lehetőség nyílt arra, hogy a társadalom megannyi szereplője megkösse a maga igazi társadalmi szerződését. Nem kötötte meg. Társadalmi szerződés fogalma wikipedia. Elmulasztottuk a kínálkozó alkalmat. A demokrácia kibontakozó intézményrendszerét a társadalom elfogadta, de a gazdasági erők dzsungelháborúját és a társadalmi viszonyok eltorzulását, a zavaros reformkísérleteket már tehetetlenül szemlélte. A új kormány programjában felvillant a "társadalmi szerződés" fogalma. Ezt mindenki, aki aggódik az ország sorsáért, örömmel kell, hogy fogadja. Azt azonban tudnunk kell mindannyiunknak, hogy egy igazi s működőképes társadalmi szerződés megkötése hosszú és fáradságos folyamat.
Budapest, 1985. október 24. Szerk. : Csonka Rózsa, Harsányi Iván. Bu dapest, 1986. 389. (Balogh Sándor hozzászólása. ) 4 Galantai József: Trianon és a kisebbségvédelem. Maecenas Kiadó, Budapest, 1989. 229. 5 Szabó Imre: A békeszerződés és a kisebbségek. Jogászegyleti Szemle, 1947. 3. sz. 46. Vélemény: Hankiss Elemér: Szedett-vedett ország? | hvg.hu. 6 Tóth Károly Antal: A kisebbségek nemzetközi jogi helyzete. Kézirat. Országos Idegennyelvű Könyvtár, Budapest. Nemzetiségi Archívum. ISZ. 168. 10-14. 7 Balogh Sándor: Magyarország külpolitikája 1945-1950. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1988. 238.
A nemzetiségi, kisebbségi kérdés tisztázásának és szabályozásának elmaradását nem pótolta és nem is pótolhatta az állampolgárok egyéni, emberi szabadságjogainak elismerése és az ENSZ alapokmányának az elfogadása. Az azokban megfogalmazott jogokkal ugyanis csak abban az esetben élhetett volna valójában a nemzetiségi lakosság, ha - az alap- és előfeltételt jelentő - kollektív nemzetiségi jogokat jogszabályban is rögzítik és ténylegesen érvényre juttatják. Erre a garanciára annál is inkább szükség lett volna, mivel a békekonferencia minden esetben anélkül döntött, hogy megkérdezte volna a nemzetiségi lakosságot: mely állam keretein belül óhajtana élni. Ezen kívül néhány állam képviselője már előre kifejezésre juttatta azon véleményét, hogy nem áll szándékában az ENSZ alapokmányában rögzített szabadságjogok biztosítása. 7 A kisebbségi jogok nemzetközi jogi szabályozásának elmulasztása azt eredményezte, hogy a nemzeti kisebbségeket és "anyanemzeteket" immár nemcsak a területi, de a nemzetközi jogi status quo is elválasztotta.
5 Más kérdés, hogy ezeknek a vállalásoknak milyen mértékben tettek eleget az egyes államok, annál is inkább, mert a garanciák rendszere gyenge, könnyen megkerülhető és kijátszható volt. A második világháború után - mivel a közép- és délkelet-európai államhatárok gyökeresen nem módosultak - a kisebbségi, nemzetiségi kérdés továbbra is változatlanul megmaradt, sőt egyre akutabbá vált. Ennek ellenére nemhogy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítésére nem került sor, de még a békeszerződésekből is kiszorult a kisebbségi kérdés, azaz nemzetközi jogi szinten teljesen rendezetlen maradt. A békeszerződések - az első világháborút lezáró békékkel ellentétben - a nemzetiségi, kisebbségi kérdést azon kormányok belügyének tekintették, amely államok keretében a kisebbség élt. 6 Az ENSZ alapokmánya szerint és annak szellemében csupán a kisebbségek tagjai egyéni-állampolgári jogainak deklaratív elismerésére szorítkoztak. A szövetséges nagyhatalmak mindezt azzal indokolták, hogy abban az államban, ahol ezen egyéni-állampolgári jogokat elismerik, nincs szükség a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak külön, nemzetközi szabályozására.
Komoly fejlődésen esett át az elmúlt években a PlayStation 3 emuláció PC fronton. Erről beszél a Modern Vintage Gamer is az új, hírhez linkelt videójában. Az RPCS egy nyílt forráskódú PS3 emulátor, ami szoftveres mágiának köszönhetően PC nyelvre képes fordítani a mai napig legendásan nehéznek (túlbonyolítottnak? ) tűnő Cell architektúrát! Az eredmény? Játszható és vállalható minőségű emuláció, amelynek keretében egyre több játék kap PC-n is döbbenetesen jól mutató, futtatható változatot. Miért van erre szükség? Így néznek ki 4K-ban a PlayStation 3-as játékok. Egyrészt mert még a hír írója sem rakta el a régebbi játékok elzárt dobozába a PS3 lemezeket - azok még a nappali díszes polcán találhatóak a mai napig. Viszont a PS3-nak már alig van helye a TV alatt, a visszafelé kompatibilitás pedig nem igazán megoldott. Viszont garantált, hogy mindenkinek van még pár PS3 exkluzív címe a backlogból, amit így vagy úgy, de érdemes lehetne pótolni. A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően az RPCS3 amúgy futtatja a PS3 dashboardját is, emellett minden játékról elmondható, hogy valamilyen formában bebootol az emulátorból is.
Forrás: DualShockers Kérjük, támogassátok a oldalt a Patreonon, hogy fennmaradhasson, függetlenül, napi hírekkel és tesztekkel, a Patreon adományozó rendszerén keresztül! Köszönjük! theGeek csapata Become a Patron!
Valóban megérne egy Nóbelt, nemigaz?! Official letöltési helyek: Mirrorok: Hamarosan már lehet emulátor se kell, mert egyre több PS only játék átjön PC-re is (egyelőre csak régebbi címek, de aztán ki tudja mi lesz 1-2 év múlva). Ráharaptak ők is látva hogy XBOX játékokat is mennyire veszik PC-re... Van az a pénz úgy látszik amiért már a SONY is lemond az exkluzivitásról. Utoljára szerkesztette: ntex, 2021. 05. 23. Demon's souls rom rpcs3. 16:47:24 Sajnos ez van, szerintem az évtized végére már "talán" lehet normális sebességgel emulálni a ps4-et pc-n, csak elég ránézni milyen gépek kellenek ahhoz hogy pár játék normálisan fusson rpcs3-on, sok elvan egy jó középkategóriáson(4-6 mag +HT), de meg lehet nézni mi kel pl. a Gow3 normális folyamatos futtatásához. Olcsóbb egy használt Playstation. (még ezt úgy mondom hogy sokat játszok régi Gamecube/ps2 játékokkal is, emun feljavított grafiká hiszek benne hogy még tudnak javítani a rpcs3 sebességén is. ) Annak idején az Xbox classicnál is sokan azt hitték hogy az akkor még konzol exkluzívnak mondott címek is simán futtathatóvá válnak pcn, mert az is X86 aztán rendes Xbox classic emulátor csak a legutóbbi időben készült.