BELTÉR olvassa el! Multifunkciós rendezvényterem a Várkert Bazárban Műemléki rekonstrukció – vagy több annál? A Világörökség részét képező Várkert Bazár eredeti állapotának visszaállítása mellett a felújítás nem titkolt célja egy modern kulturális és turisztikai központ létrehozása volt. A beruházás egyik leglátványosabb eleme a hegybe vájt, föld alatti multifunkciós rendezvényterem, mely koncertek és különböző kulturális események színtere lesz. Az épületegyüttes középtengelyében lévő gloriette két oldalán, a szerpentinszerűen emelkedő rámpák oldalában két pavilon található. Az északi pavilonból lépcső vezet fel a neoreneszánsz kertbe (lépcsőpavilon), míg a déli pavilon (fülkepavilon) eredetileg csak a szimmetria kedvéért épült. Most az utóbbi oldaltere lesz a főbejárata az 1000 fő befogadására alkalmas rendezvényteremnek, mely a díszkert alatt és a mélygarázsok felett helyezkedik el. Épül a multifunkciós terem előcsarnoka Téglafal, látszóbeton és mozaik A hatalmas előcsarnok látszóbeton falának egyik oldalát áttörésekkel tették izgalmassá, láttatva így az eredeti (letisztított) téglafalat, míg a másik oldalát a Schedel krónika felnagyított, Budát ábrázoló metszetének részleteivel díszítették.
Az előcsarnok padlóját, a büfétérbe vezető lépcsőt, valamint a hatalmas oszlopokat Indiából származó lávakő mozaikok díszítik, melyek hozzájárulnak a modern épületrész sejtelmes esztétikájához. A helyiség komor eleganciája ismerős lehet a 4-es metró világából, hiszen a Rákóczi téri állomás a Várkert Bazár belsőépítésze, Dévényi Tamás tervei alapján készült. Magát az előcsarnokot is lehet majd különböző előadásokra hasznosítani. Az Erzsébet lépcsőn, vagy egy kör alakú üveglifttel juthatunk fel innen a neoreneszánsz kertbe. Inspiráció… …és megvalósulás Fényrudakkal megvilágított büfépultok az előcsarnok két végében A neonkék ruhatárakból nyíló átjárókon keresztül jutunk el a háromszintes mélygarázsba TOVÁBBI INFORMÁCIÓÉRT KATTINTSON IDE!
(1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2-6. ) A Várkert Bazár (más néven: Várbazár) Budapest I. kerületében található, az Ybl Miklós téren. Kiemelt műemlék, a világörökség része. Évek óta otthont ad különböző méretű, stílusú rendezvényeknek. Ha rendezvényhelyszínt keres eseményének, akkor jó helyen jár! A multifunkciós Rendezvényterem, a Nyugati pincerendszer, az Öntőház udvar, a Vetítőterem és a Szárazárok is rendelkezésükre áll egy felejthetetlen alkalom szervezésére. A Várkert Bazár Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felöli lezárásaképpen. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. 1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Móricz Zsigmond: Rokonok - dráma két felvonásban • TvProfil. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Az ifjak a legnagyobb baj kellős közepén pizzáznak, isznak, drogoznak, a hajdan értékes lovak pedig éheznek. Egyikük védi, másikuk okolja egykori gazdájukat, de mindketten ugyanarra várnak: hogy vége legyen a szenvedésnek. A Közellenségben rengeteg munka van, és bőven ad feladatot nekünk, nézőknek is. Tasnádi István szövegében ugyanis súlyos, fontos mondatok szerepelnek: napokba telik, amíg átrágjuk magunkat rajtuk és amíg megértjük, hogy ha az állam iratokat süllyeszt el, miért nem rajta kell bosszút állni, vagy hogy mit jelent a mindennapokban, hogy "Istennek éppen annyi dolga van a teremtéssel, mint a dolgok megsemmisítésével"... Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Tíz bemutatót tervez az új évadban a kolozsvári színház – kultúra.hu. Feliratkozom a hírlevélre
Ugyanakkor megjegyezte, nem lehet összekeverni a filmművészetet a filmiparral vagy a televízióval. A felvetésre, hogyan értékelné azokat a filmeket, amelyek főként az irodalmi mű történetét követik végig, a filmrendező röviden válaszolt: bűnként. – Ez az elképzelés lealázza, hülyének nézi a nézőt, és ennél antidemokratikusabb, ócskább dolgot keveset lehet elképzelni. Két külön nyelvről beszélünk, de a filmiparnak nem érdeke, hogy külön kezelje ezeket, mivel el akarnak adni valamit. Ennek az a lényege, hogy valamit olcsón és gyorsan megcsináljanak, piacra dobják, és kiszedjék a mozik kasszájából a legtöbb hasznot, ez lealázó az irodalomnak és a filmnek egyaránt.
Megalázták, meglopták, és nem akar csendben tűrni. Ha nem állunk ki saját magunkért, hogy várhatnánk el, hogy más kiálljon értünk? Erre ad választ Kohlhaas mindannyiunk helyett, igaz, a törvény mércéjével mérve nem arányosat. De itt már jóval többről, a becsületéről van szó. Horváth Illés ezúttal is pörgős, feszes előadást rendezett, aminek az alapja a tökéletesség. Óramű pontossággal mozdulnak, táncolnak, csatáznak a színpadon lévők (koreográfus: Blaskó Borbála): együtt lélegeznek, egymást inspirálják a Közellenségben, ami nem csak a már említett színészek játéka miatt emlékezetes. A féktelenül dorbézoló fiatal urak, Gulyás Attila és Tar Dániel, az őket (ki)szolgáló Széles Zita és Tóth Károly, az egykor pompás lovak, Illyés Ákos és Kovács Vecei Fanni, a remekül éneklő Urbán-Szabó Fanni, Munkácsi Anita Mihály feleségeként, István István pedig Herseként mutatják meg, hogy egy jó szerepben egy jó rendező keze alatt fantasztikus alakításra képesek. A különleges atmoszférájú darabot remek dalok teszik még élvezetesebbé (zene: Zságer-Varga Ákos).
Az előadást nem szabad röviden összefoglalni, sőt még hosszabban sem: meg kell nézni! Minden(ki) a legjobb helyen Színház ez a javából! Minden mozdulatnak, szónak, dallamtöredéknek oka van, mindenki a helyén van, s ami a legfontosabb: mindenki a legjobb helyen van. A rendező Horváth Illés a színház művészeti vezetőjeként tökéletesen ismeri a színészeit. Tisztában van az erősségeikkel, az esetleges gyengeségeikkel, és mindenkire olyan feladatot oszt, amiben brillírozhat – a színészek pedig ezt meghálálják. Az egyébként végtelenül szimpatikus Jenővári Miklós a velejéig romlott tronkai Vencelként igazán elemében van, a saját személyisége és a színpadon megformált, gátlástalan ficsúr jelleme között feszülő ellentét megdöbbentő erővel uralja a rossz oldalt. Kovács Vecei Fanni, Illyés Ákos, Tóth Károly és Jenővári Miklós is fantasztikus alakítást nyújtanak | Fotók: Dodó Ferenc A Kohlhaast alakító Géczi Zoltán kezdeti nyugalma, tisztasága kell ahhoz, hogy bár a szemünk előtt változik át az önmagára alig hasonlító, elvakult igazságosztóvá, mégsem tudjuk teljesen elítélni.
Hogy miért? Mert bennünket is dühítenek a nyikhaj, pökhendi kölykök, az őket a legnagyobb bajból is kihúzó "rokonok", a szószék hatalma mögé bújó, ájtatos egyházfik – olyannyira, hogy azt érezzük: legszívesebben felmennénk a színpadra, hogy mi magunk tegyünk rendet, és örülünk, hogy valaki ezt megteszi helyettünk. Emlékeznek Michael Douglas filmjére, az Összeomlásra? A Köz- ellenségben is eljön az a pont, amikor már semmi sem számít, amikor a bosszúvágy felülír erkölcsöt, törvényt, addig biztosnak hitt értékeket. A darab azt kérdezi: meddig mehetünk el az igazunkért? Gulácsi Tamás Luther Mártonként egy ideig megengedő, később viszont dörgedelmes: szerinte Kohlhaas a harag köntösébe öltözteti az igazságot, és azt teszi, ami a feljebbvalója dolga lenne: ítélkezik. Géczi Zoltán alakítja Kohlhaas Mihályt, aki a szemünk előtt változik át elvakult igazságosztóvá Súlyos vádak röpködnek, de az állami igazságszolgáltatásból kiábrándult főhős rendíthetetlen. Megittasul a vér szagától, s rosszabbá válik, mint akiket üldöz – de hogy a harca öncélú lenne?!