Csak ketten maradtak, mégis megmenekülhet a kihalófélben lévő faj Sikerült mesterségesen megtermékenyíteni az utolsó két északi szélesszájú orrszarvúból kinyert petesejtek egy részét - jelentette be hétfőn a csehországi Dvur Králové-i állatkert, amelynek szakértői részt vettek az olaszországi Cremonában vasárnap végrehajtott beavatkozáson. Közelebb kerültünk az északi fehér orrszarvú megmentéséhez Az európai kutatók in vivo (az élő szervezeten belül) megtermékenyítettek egy északi fehér orrszarvú petesejtet a lengyelországi Chorzow állatkertben, majd sikeresen beültették azt egy nőstény egyedbe. A nemzetközi kutatókból álló csapat a BioRescue Project részeként azt tervezi, hogy ezzel az eljárással megmentik ezt a kihalás szélére sodródott fajt.
Összesen már kilenc embrió van, amit beültethetnek a nőstényekbe. Az északi szélesszájú orrszarvú megmentése komoly nehézségekbe ütközött a koronavírus-járvány miatt. 2020 áprilisában a fertőzésveszély miatt fel kellet függeszteni a tudósok munkáját, és egészen augusztusig nem is tudtak dolgozni a szakemberek. Akkor viszont egy nagyon fontos előrelépés történt. A fajmentő programban dolgozó tudósok akkor tíz petesejtet tudtak begyűjteni Kenyában az Ol Pejeta rezervátumban a két utolsó, még élő nőstény északi szélesszájú nőstény orrszarvútól. Most egy újabb jó hírrel szolgálhattak a szakemberek, ugyanis négy életképes emberiót is sikerült így létrehozniuk. A kenyai vadvédelmi hivatal (KWS) és a vele együttműködő nemzetközi kutatócsoport közölte, hogy az embriókat márciusban hozták létre 19 éretlen petesejtből, amelyeket Fatutól, a két megmaradt északi szélesszájú orrszarvú egyikétől vettek le. A petesejteket egy Suni nevű néhai hím lefagyasztott spermájával termékenyítették meg. Ezzel együtt már kilenc embrió van, amelyekkel a kutatásban részt vevő partnerek megkezdhetik a projekt következő szakaszát, az embriók beültetését az Ol Pejeta rezervátumban élő, déli szélesszájú orrszarvú dajkaanyákba.
Azt már korábban megállapították, hogy sem Fatu, sem Najin nem képes kihordani borját, ezért az embriókat béranyaként szolgáló déli széles szájú nőstény méhébe ültetnék be. Életképes embriókat azonban csak a fiatalabb orrszarvú petesejtjeinek mesterséges megtermékenyítésével tudtak létrehozni, emellett a program kockázatos annak ellenére hogy nagy gondossággal járnak el a szakemberek. Najin a jövőben is hozzájárulhat majd a fajmegőrző erőfeszítésekhez, például őssejt-programhoz sejtmintákat nyerhetnek tőle, ami minimális beavatkozással jár.
Jó étvágyat! Gundel palacsinta flambírozás receptek. Gundel palacsinta Gizi Receptjei ELŐKÉSZÍTÉS 20 mins SÜTÉS/FŐZÉS 20 mins ELKÉSZÍTÉS 40 mins FOGÁS Desszert KONYHA Hagyományos A töltelékhez 10 ek darált dió 5 ek porcukor 1 cs vaníliás cukor 2 ek mazsola 1 dl rum (v. rumaroma) 1 dl tejszín A csokoládéöntethez 12, 5 dkg étcsokoládé (70%-os) 2-3 dkg vaj 1 ek porcukor 1 dl tejszín Először süssük 8-10 darab palacsintát. További receptek Gizitől Gizi további receptjeit a linkre vagy a képre kattintva olvashatod a saját blogján.
Egy polgár vallomásai Hogy ez a vallomás így igaz, ahogy mesélik, avagy sem, azt a Gundel család tagjai sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják (nem akarják? ). A közkeletű történet szerint Márai Sándornak, pontosabban hitvesének, Matzner Ilonának köszönhetjük a Gundel-palacsinta megszületését. 1940 őszén járunk, Márai Rendelés előtt című darabjának bemutatóját ünnepli az író és baráti köre az étteremben. Ez teljesen megszokott ekkoriban, bankárok, politikusok és művészek kedvelt helyszíne volt a Gundel. Az író felesége, Lola egy régi családi receptúrájuk elkészítésével akart kedveskedni az írónak, így került először a Gundel asztalára a Márai-palacsinta. Gundel palacsinta flambírozás funeral home. Így nevezték ugyanis a Gundel-palacsintát Máraiék 1948-as elmeneküléséig az országból, hiszen a kedvelt édességet a Magyar Népköztársaságban nem nevezhették el egy emigránsról. Matzner Lola családi receptjét a fáma szerint Gundel Károly tökéletesítette "gundelesre". Hármas harmónia Gundel Imre, Gundel Károly egyik fia, fantasztikus tudású gasztrotörténész fogalmazza meg a Gasztronómiáról és Gundelekről című könyvében a palacsinta "hármas harmóniáját".