Oké, hogy a varázsló jelmez menő, ezt mindannyian tudjuk. De egyáltalán kik is azok a varázslók? Nos, az egyszerű definíció szerint azok a mágusok, akik természetfeletti erők segítségével az élőlényekre, tárgyakra, eseményekre képesek bármiféle befolyást gyakorolni. Maga a mágus szó egyébként az óperzsa nyelvből származik, a jelentése pedig gyógyító, álomfejtő. Az ókori görögök ezt a kifejezést már egyértelműen a varázslókra és az asztrológusokra alkalmazták. De miért néz így ki a varázsló jelmez? Oldalt megkötős köpeny készítés. Már az ógörög mágusok is így öltöztek? Nos, régen is alkalmaztak csuklyát a mágusként emlegetett emberek, hogy nehezebben felismerhetőek legyenek a környezetük körében. A varázsló jelmez azonban az évek során az aktuális mágusos filmek látványvilágát követte, melyet ma a Harry Potter mozik dominálnak. Éppen ezért látható nálunk is ez a fekete csuklyás köpeny. Amennyiben a Potter filmek világához szeretnél hasonlítani, sok farsangi jelmez áll rendelkezésedre nálunk, de akár jó lehet halloween jelmezek felnőtteknek is, főleg, ha kicsit gonoszabbra veszed a figurát!
Gondos kezekben tartós, könnyen kezelhető. Kerülni kell az erős koptató igénybevételt, és az ipari jellegű mosást. mosás: 40 C kötésmód: vászon területi sűrűség, összetétel: 170 g/m 2, 67% poliészter + 33% viszkóz?
Elsősorban óvónőknek, óvodai dolgozóknak ajánljuk a lapköpenyek használatát, de tökéletesen funkcionálhat fodrászoknak, kozmetikusoknak ( praktikus a nagy zsebek és a könnyű fel- és levétel miatt), vagy akár otthoni sütéshez, főzéshez kötényként is megállja a helyét. Lapköpenyeink közül mindenki megtalálhatja a magának megfelelőt: fiataloknak és időseknek is széles a választék (időről időre egyre csak bővülő kínálatunkban gyerekmintás, színes, és visszafogott mintájú lapköpenyek is megtalálhatók), illetve a öt méret (S, M, L, XL, XXL) is lehetővé teszi, hogy minél többeknek tökéletes legyen valamelyik köpeny. A lapköpeny használata óvodákban a legnépszerűbb, hiszen gyorsan át lehet váltani, könnyen tisztítható a fehér színe miatt, ráadásul a nagyméretű zsebek miatt nagyon praktikus is.
Rostás Péter elmondta, hogy ebből az időszakból alig maradt fenn az országban világi enteriőr, ami – az idő viszonylagos közelsége miatt – meglepő, ezért ez a tervezők szándéka szerint hiteles rekonstrukció ezt a hiányt is hivatott pótolni, ha nem is eredeti, de hihető és fizikai valójában látható formában. A terem ornamentikája a Szent István-kori művészetet idézte meg, neoromán stílusú volt, de az alkotók, a korszak legjelentősebb iparosmestereim a magyaros ornamentikát is becsempészték a végeredménybe. A terem berendezése 1900-ban a párizsi világkiállításon elnyerte a zsűri nagydíját. A terem eredetileg udvari események helyszíne volt, de körséta keretében látogatható volt a közönség számára is, akárcsak ezentúl, az újjáépítést követően. A Szent István-terem történetének legünnepélyesebb mozzanataként 1916 decemberében IV. Károly – az utolsó magyar király – megkoronázása előtti napon itt bontották fel a Szent Koronát rejtő ládát, itt őrizték az ország és a nemzet legfőbb jelképét, s másnap innen vitték át a Mátyás-templomba.
A Szent István-terem hez a látogatók egy kiállításon keresztül jutnak el, amely A Budavári Palota csodája címet kapta, és bevezetésként szolgál a terem megtekintése előtt. A kiállítás bemutatja a terem iparművészeti különlegességeit, a hajdani mesterek munkáinak hátterét, de betekintést nyújt Szent István király ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe. Aba-Novák Vilmos 1936-ban készült festménye ezelőtt soha nem szerepelt kiállításon, éppen ezért különleges darabja a mostani kiállításnak. Az alkotás azt jeleníti meg, amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A festmény eredetileg a budapesti városmajori templom freskóterveként készült, és 1938-ban a Műcsarnok Szent István-kiállításán kiemelt első díjat kapott. Megcsodálható Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermája is, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten először látható.
Az újjáépítésben részt vevő hazai mesterek éveken át gőzerővel dolgoztak a berendezés kialakításán: újra elkészültek a falakat díszítő Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló Zsolnay-pirogránit képek, a terem központi helyét elfoglaló kandalló és a tetejére kerülő Szent István-mellszobor, az intarziás parketta, a fém- és ötvösmunkák, az egyedi bútorok és függönyök, és a terem falát burkoló díszes borítás. Egykor Zsolnay Vilmos pécsi gyárában készült a terem egyik legmeghatározóbb eleme, az ország legnagyobb kandallója. Most a Zsolnay Porcelánmanufaktúra pécsi gyárában a szakemberek egykori mintadarabok, eredeti tervek és archív fotók alapján készítették el az eredeti alkotás hű mását. A 4, 7 méter magas, 2, 8 méter széles és közel másfél tonnás kandalló 120 féle elemből és összesen 611 darabból áll. A kandalló főpárkányán álló, önmagában is tekintélyt parancsoló, életnagyságúnál nagyobb Szent István-mellszobor kifejező erejét eredetileg Strobl Alajos alkotta meg. A terem falait a Roskovics Ignác festőművész képei alapján készített 10 db Zsolnay-pirogránit kerámiakép díszíti, melyek Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázolnak.
2021-08-06 23:35 Augusztus 20-án nyitja meg kapuit a Budavári Palota újjászületett Szent István-terme, amely az első napokban a kapcsolódó kiállítással együtt ingyenesen lesz látogatható; az előregisztráció pénteken indult el. A teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül vezet az út. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén található teremsor bevezetést nyújt a látogató számára, amíg az a csodálatos terembe ér – közölte az MTI-vel pénteken a Várkapitányság. Tájékoztatásuk szerint a Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót, amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából válik igazán fontossá. A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent István király alakját jeleníti meg. A Várkapitányság közleménye kiemeli Aba-Novák Vilmos festményét is, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható.
A kiállítást filmvetítések kísérik, amelyek megidézik a Szent István-terem építésének korát, mind a tervezést, mind pedig a fiatal IV. Károly alakját. A kiállítástól továbbhaladva a következő teremben Havadtőy Sámuel világhírű magyar képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotott installációja látható, amely tíz kapuból áll, és Szent István király Imre herceghez írt Intelmeit idézi meg. A figyelmesebb látogatók az Intelmek szövegét a falakon is felfedezheti, a fehér szöveg épp csak kiemelkedik a falsíkból, magyarul, angolul és latinul is olvasható. Az alkotás részeként készült egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet kiemelkedő alakjai idéznek a mű tíz fejezetéből egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. A szövegrészletek Barabási Albert-László, Berecz András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás tolmácsolásában hallhatóak. Forrás: sajtóbejárás, sajtóközlemény – Várkapitányság Fotók: Várkapitányság, saját fotók További információk: Nemzeti Hauszmann Program, a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldala, Szent István-terem, a Szent István-terem Facebook-oldala
A Budavári Palota rekonstrukciójáért a Várkapitányság felel, a munka a Nemzeti Hauszmann Program keretében valósul meg. A déli összekötő szárnyban újonnan kialakított egykori Szent István-terem a rekonstrukció első megvalósult eleme, amely a mai naptól, 2021. augusztus 20-ától minden érdeklődő előtt nyitva áll. A hónap végéig a termet ingyen megtekinthetik a látogatók, 20 perces turnusokban vezetik körbe a vendégeket. Az előzetes regisztráció lezárult, de a helyszínre érkezőknek is fenntartottak helyeket, így augusztus 31-éig bárki ingyen megnézheti az elkészült termet és a csatlakozó tereket. Az augusztus 18-án, délután 13 órakor kezdődő sajtóbejáráson a Várkapitányság képviselői mellett megszólalt a terem rekonstrukciójának tervezője, Angyal Tibor építész, az újjáépítés művészeti szakértője, dr. Rostás Péter művészettörténész, valamint Gulyás Gábor filozófus, esztéta, a kiállítás kurátora és Havadtőy Sámuel képzőművész, a teremhez készült installáció alkotója. A terem a századfordulós magyar iparművészet kiemelkedő teljesítménye volt, de újraalkotása nem csak emiatt jelentős.
A meghirdetett időpontokra az alábbi oldalon lehet előzetesen regisztrálni. Foglalás nélkül is várják a látogatókat, akik érkezési sorrend alapján a helyszínen is becsatlakozhatnak a soron következő turnusba korlátozott létszámban - közölte a Várkapitányság. A négyzetes kép forrása a Nemzeti Hauszmann Program Facebook oldala.