Érdemes még a Global Needle kulcsszó után is keresgélni, ezek az állítólag mindenholjó iránytűk. De szerintünk a legegyszerűbb az iránytűt ott gyártani, ahol használni fogják, és akkor a tű balanszírozása egyben a lehajlás problémáját is megoldja. Amennyiben viszont a saját iránytűnket elvinnénk a Kalahári sivatagba, ott a tű ferdén állna és karcolná a szelence falait. Szerintünk ez az erővonal-kép hibás. De az mindenesetre világos, hogy van egy jelentős lehajlás a mi szélességünkön is. Akinek van teszlamétere, az utánozhatja ezt a videót is, de nekünk még széttörni való földgömbünk sincs. Előttem van észak hátam mögött dél. Persze házi módszerrel mi is szeretnénk ebből valamit látni. Tudjuk, hogy az asztallapon megpörgetett bikamágneseink akkurátusan beállnak a földi mágneses irányba. Azt is sejtjük, hogy az erővonalak nem előre, hanem kicsit lefelé mutatnak. Ezért a két neodímium mágnesünk két oldalát random megjelöltük (vakteszt, hogy mi se tudjuk az ejtést befolyásolni) és mindkettővel végeztünk 30-30 ejtési kísérletet, kb 150 centiről.
Távozott még DT Stephen Paea, S Chris Conte és a center, Robert Garza is. A támadófalba érkezett Will Montgomery a Denver Broncos-tól és Vladimir Ducasse a csoportrivális Minnesota Vikingstól. A védelem sémaváltáson megy át, így 3-4-be igazoltak embereket. OLB posztra a Baltimore Ravens-től jött Pernell McPhee, az Arizona Cardinals-ból Sam Acho, belülre pedig Mason Foster a Tampa Bay Buccaneers-től. A védőfalba a San Francisco 49ers által kivágott Ray McDonald és a Washington Redskins-t elhagyó Jarvis Jenkins jött. Conte pótlására a New York Giants safetyje, Antrel Rolle ígéri, ami valóban remek húzás volt. Matt Forte mögé Jacquizz Rodgers érkezett Atlantából, míg a WR poszt mélyítését Eddie Royal feladatául szabták. A felsorolt nevekből és a stáb komplett lecseréléséből is az látszik, hogy újjászületőben van a Bears, így egy jó draftra is szükség lesz. A 7. helyen minden bizonnyal 3-4-es sémába beleillő pass rusher érkezik majd. Akár OLB, akár DE. Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Boróka – Wikikönyvek. A tavalyi első körös választott CB, Kyle Fuller nagyon bevált, viszont elhagyta a csapatot a Macik legendája, CB Charles Tillman, így a hátsó védelmi alakzatba is nagyon kell ember.
Holtszezon összefoglaló és draft kitekintő – NFC North A mai nappal megkezdjük a holtszezon értékelők sorát, amiben kitekintünk az április... Holtszezon összefoglaló és draft kitekintő – NFC North A mai nappal megkezdjük a holtszezon értékelők sorát, amiben kitekintünk az április végén Chicagóban megrendezendő újoncbörzére (NFL Draft 2015) is. Megvizsgáljuk, hogy a szabadügynök piaci csere-bere után milyen prioritásokkal, szerencsésebb kifejezéssel, játékos igényekkel bírnak az egyes csapatok ahhoz, hogy a lehető legütőképesebbé tegyék a keretüket a 2015-ös idényre. Előttem van észak hátam. És ha már Chicago, akkor kezdjük a Nemzeti Főcsoport Északi csoportjával a sort… Chicago Bears Első húzás: 1/7. Draft szükségletek: pass rusher, ILB, DL, DB A Szeles Városban is volt mozgás bőven, ami valljuk be, rá is fért a csapatra. Az irányító, pontosabban Jay Cutler személye nagy kérdőjel Chicagóban, de trade partner hiányában a távozása egyelőre elmarad(t). Cutlerre nem, az elkapó Brandon Marshallra viszont talált "vevőt" a Bears, így a sztár wild receiver New York-ba költözött és zöldbe öltözött.
De játsszunk még picit ezzel az alkalmazással. Az inklináció itt a városban 400 méteren 63, 715 fokos, 10 kilométer magasan, ahonnan a laposföldeseket kemtrélezik, pedig 63, 697 fok. Tippelj, az ISS magasságában (400km) mennyi lenne? 63, 057fok. Szinte ugyanolyan. Vajon mi van az Egyenlítőn? Hát először is rájövünk, hogy nem a földrajzi, hanem az aktuális mágneses egyenlítőt kell megtalálni. Értelmetlen pontosan tőlünk a földrajzi délre keresni, mert ki tudja, pont hol van a mágneses dél (vagyis az igazából a mágneses észak, de ezt már tisztáztuk a múltkor) Találomra, 400 méter magasságban 0 fokot találtunk valahol Nigéria felső részén (11 fok az Egyenlítőtől), 10 km magasan ez 0, 036 fok, de az ISS magasságában is csak +1, 449 fok. Lássuk Stockholmban mi a helyzet? Utazások (nem csupán) Fotográfiában: 2021. 0, 3 fok eltérés a 400 méter és a 400 kilométeres inklinációban. Izgi. Vajon ez az online cucc a napszelet is belekalkulálja? Például számol azzal, hogy pont a Nap felé állunk, vagy éjjel van? Még szerencse, hogy mi GPS-t használunk.
Ha ez nem elég nyilvánvaló, akkor itt, vagy itt te is tologathatod az online mágnesedet. Ebből már nyilvánvaló, hogy az egyenlítőn a tű nagyjából vízszintes, pont a sarkok fölött meg függőlegesen áll a tű, de az nem derül ki, hogy mekkora lenne a szimulációnkban a Föld kerülete és így a mi szélességünkön mekkora a lehajlás. Felmerül viszont a kérdés, hogy egy madzagra felfüggesztett rúdmágnes miért nem mutatja az inklinációt? Hát ez érdekes probléma, mert honnan tudom, hogy a felfüggesztett rúdmágnes, ki van e egyenlítve rendesen és nem csak azért konyul le, mert egyik fele súlyosabb? Jó kis feladat, és nem is tudom, ezt hogyan sikerült felfedezni annak idején. ( Aki eztet kikutassa, annak szerintem sokkal keményebb munkája van, mint aki a jegesmedvéket izéli. Előttem van Észak... | firstdown. ) Sajnos a mindennapi tapasztalatunk az, hogy az iránytűk és a tájolók vízszintben mozognak. Függőlegesen el sem bírnak forogni. A wiki szerint a gyártók trükköznek, hogy ez így legyen, ezért vannak az iránytűk MN, ME és MS régiókra osztva, de a guglin láttunk kézónás rendszert is (Sunto) és ötzónást is (Silva).
10-et egyik lapjával, 10-et a másik lapjával és 10-et élével engedtünk el. Az eredmény az egyik mágnesnél 27-3 az egyik oldal javára, a másik mágnesnél pedig 29-1. Ez azért elég szignifikáns így ránézésre. Ebből rögtön tudtuk, hogy a melyik a mágneseink északi és déli pólusai, és persze a telefonos app is megerősítette ezt utólag. Tehát az erős mágneseink esés közben inkább átfordulnak, csakhogy a megfelelő pólusukkal eshessenek. Ebből már az is következik, hogy a lehajlási szög nálunk elég meredek, ha ennyire befolyásolja az ejtéseket. Ezzel a kísérlettel elég sokáig le lehet foglalni gyerekeket, ha útban vannak. És ha szívatni akarod őket, akkor hűtőmágnessel csinálják (erről is lesz szó majd máskor). A deklinációs térképen viszont láttuk, hogy az inklináció fel is van tüntetve, és ez 63 fok körüli. Ez azért elég meredek szög. Gyakorlatilag az iránytű a lábunk elé mutat. 100 kilométerrel délebbre kevesebb, de az eltérés csak egy fok körüli. De Stockholmban majdnem 10 fokkal meredekebb már.
A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy portálján elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét, amely többek között számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról. Mindemellett – a társadalmi edukáció jegyében – egy meteorológiai kisokos is segíti a jobb tájékozódást. A leglátványosabb információs elemek a valós idejű térképek. A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban (amikor színt vált a térkép, onnantól kezdve 2-3 órán belül várható komolyabb jégesőveszélyes zivatar). Az előrejelzési térkép a következő 24 órában várható riasztásra hívja fel a figyelmet. Az együttműködő partner Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ) átvett radartérkép pedig az aktuális felhőzetet, csapadékot mutatja. Ugyancsak a széles körű, részletes tájékoztatás részeként a NAK már hetekkel ezelőtt elindította a zivataros napokról szóló heti elemzéseket, amelyek szintén elérhetőek a rendszer weboldalán.
Jelentősen csökkent hazánkban a jégkár a 2018 óta működő országos jégkármérséklő rendszer révén. Ilyen, országos lefedettségű védekezési rendszer Európán belül csak Magyarországon üzemel. A jégesőkárok ellen Európában egyedüliként Magyarország védekezik országos szinten. Az országos jégkármérséklő rendszert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara üzemelteti, finanszírozása az Agrárminisztérium segítségével, a mezőgazdasági kárenyhítési alapból történik. A rendszer – mely nemcsak az agráriumot, hanem a lakosság ingatlanjait, ingóságait is védi – fenntartása nem igényel plusz gazdálkodói befizetést, miközben a jégkárok, és így az utólagosan kifizetendő kárenyhítési összegek csökkennek. 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. 2018-ban, a védekezés első évében már csak 22 ezer hektár, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban – a szélsőséges időjárás ellenére – 32 ezer hektárnyi területre történt jégkárbejelentés.
Míg 2015-2017 között – a rendszer indulása előtt – 84% volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018-2020 közötti időszakban csupán 47%. Jégesőkár bejelentéssel érintett mezőgazdasági területek alakulása 2015 és 2020 között (hektár) A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet a rendszerrel, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz. A jégkármérséklő rendszernek – a közvetlen kárcsökkentő hatásán túl – a biztosítási díjak meghatározásában is szerepe van. A biztosítótársaságok ugyanis egy adott térségben idősoros összehasonlításban vizsgálják a károkat, és ennek alapján állapítják meg a növény jégkár-biztosítási díjakat. Ha a károk hosszú távon csökkennek, a biztosítási díjak is csökkenhetnek, mely tendencia már 2019-ben is megmutatkozott. A jégkármérséklő rendszer működésének hatékonysága a biztosítók jégkárkifizetéseiben is megfigyelhető, hiszen míg 2017-ben 6, 3 milliárd forint volt a biztosítók együttes jégkárkifizetése, addig a 2018. és 2019. évek átlagában csak 3, 7 milliárd forint, amely 59%-a a 2017-ben kifizetett összegnek.
Üzembe helyezte az országos jégkármérséklő rendszert 2021. április 15-én a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Az ország 986 pontjáról ezüst-jodidot a felhőkbe juttató rendszer minden évben több milliárd forint kárt előz meg a mezőgazdaságban, emellett lakossági, ipari, állami létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is véd. A NAK által kiépített rendszer 2018-ban kezdte meg a működését, az idei az üzemelésének a negyedik éve. A rendszer működtetésének finanszírozásához a Kárenyhítési Alapból évi legfeljebb 1, 5 milliárd forintot biztosít az Agrárminisztérium, amely emellett adatszolgáltatással támogatja az elemzéseket, valamint koordinálja az együttműködést az érintett társszervezetekkel. A jégkármérséklő rendszer 2021. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2021. szeptember 30-ig tart. A NAK bízik abban, hogy az idei esztendőre végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően a magyar gazdálkodók és a teljes lakosság várhatóan még kevesebb jégesőt fog érzékelni. Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 219 automata és 767 manuális – talajgenerátorból álló rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Szobonya Nikolett, a NAK meteorológusának podcast beszélgetése az országos jégkármérséklő rendszerről. A beszélgetés során többek között elhangzott: - Az időjárás változása, az extrém időjárási jelenségek megszaporodása tette szükségessé az országos jégkármérséklő rendszer kiépítését, amely nemcsak a mezőgazdasági területeket védi meg, hanem a lakosság, a vállalkozások és az állam ingatlanjait és ingóságait is. A rendszert a NAK üzemelteti, működését az Agrárminisztérium finanszírozza a Kárenyhítési Alapból. fotó: - A különböző jégkármérséklő technológiákat évtizedek óta alkalmazzák hazánkban. A Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) 1976-1990 között Baranya megye egy részén rakétás, majd 1991-től a három dél-dunántúli megyében (Baranya, Somogy, Tolna) talajgenerátoros védekezési rendszert működtetett, ezt bővítette ki a NAK az ország teljes területére. A NEFELA által üzemeltetetett rendszer hatására 70%-kal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben.
A NEFELA által üzemeltetetett rendszer hatására 70%-kal csökkent a mezőgazdasági jégkár a térségben. A talajgenerátorok az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztására lépnek működésbe, a zivatarok kialakulása előtt 2-3 órával. Idén megnehezíti a pontos előrejelzést a lecsökkent légi forgalom, és így a repülőgépek által szolgáltatott meteorológiai adatok hiánya. A generátorok acetonos ezüst-jodidot párologtatnak el. A hatóanyag a feláramlással a felhőkbe jut, és ott növeli a jégszemek számát, ezáltal csökkenti a méretüket. A védekezi időszak minden évben április 15-től szeptember 30-ig olyan technológia, amely meg tudná szüntetni a jégesőt, az viszont garantálható, hogy a kisebbek lesznek a jégszemek. A jégszemek a felhők megközelítőleg -30 Celsius-fokos hőmérsékleti tartományában alakulnak ki, ezek – erős feláramlás esetén – össze is tapadhatnak, és a talajra búza, borsó nagyságban érhetnek le. Egyes esetekben akár -50 és -60 Celsius fok alá hűl a levegő a felhőben, ez már teniszlabda nagyságú jeget eredményezhet.
Az agrárkamara számításai szerint a rendszernek köszönhetően a kárarány az egy százalékot sem éri majd el évente, míg korábban négy-négy és fél százalékos volt átlagosan.