1983. május 10-én elhunyt Kazal László, magyar színész, énekes, dalszerző, komikus. Kazal László 1911. február 27-én született, Budapesten. Budán, a Kruspér u. 5. szám alatt született. Egy testvére volt, Kazal Gábor. Kazal László | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. Édesapja a Földművelésügyi Minisztériumban volt hivatalnok, az első világháború kezdetekor besorozták és 1917-ben elesett. Édesanyja egy kis vendéglőt nyitott és ennek szerény jövedelméből tartotta fenn a családot. Kazal László rosszul tanult. Később maga mesélte el, hogy a második osztályban 12 tárgyból bukott és csak testnevelésből és énekből ment át. A bukás után édesanyja nem tudta tovább fizetni az iskoláztatását, így kimaradt és újságkihordónak állt, később egy divatkereskedésben lett kifutófiú, majd borfiú, még később borpincér a Gellért Szállóban. Innen elbocsátották, mert visszafeleselt a főpincérnek. Évekkel később a Barta és Társa Elektromos Műveknél dolgozott, ahová már azért szegődött, hogy színésznek tanulhasson. Esténként, munka után Rákosi Szidi színiakadémiájára kezdett el járni, amit 1929-ben végzett el.
Megállapítást nyert, hogy az elkészült pálinka minőségére fontos befolyásoló tényezők a deflegmátorban kialakuló hőmérsékleti viszonyok, melynek változtatásával három jól elkülöníthető hőtani állapotot lehetett meghatározni: normál, túlhűtött és aláhűtött állapotot, melyek mérését sorra végrehajtották. A lepárlások során 1500 ml kiinduló anyagból (Stanly szilvából készült cefre) kapott elő-, közép- és utópárlatok térfogatát és azok alkohol tartalmát mérték, az elméleti értékek meghatározása és a hőkamerás felvétellel kapott eredmények így együttesen már jól elemezhetővé váltak. Ezen felül hivatásos pálinkakóstoló bírál bizottság is értékelte az elkészült nedűket. Nem a mennyiség a fontos Az egyes lepárlások során mérték a fej, az üst és a hűtővíz be- és kilépő hőmérsékletét, továbbá lepárlási szakaszonként a hűtővíz térfogatáramát, valamint a desztillátum térfogatait és alkoholkoncentrációit. Belátható volt, hogy egy optimálisan szabályozott lepárlásnál a számunkra hasznos kihozatal az elméleti értékhez képest 1:2, 03 arányban adódott.
A kanadai vendégszereplés két év múlva megismétlődik, hatalmas érdeklődés előzi meg a Kazal-Balogh házaspár fellépését. Ez idő alatt, itthon egyre kevesebb szerepet kap. A televizió és film kevéssé foglalkoztatja, leszámítva a kabaré és szilveszteri műsorokat, amelynek elengedhetetlen része élete végéig. Utoljára, nyilvánosan egy Salamon Bélára emlékező televízióműsorban látható. Elmeséli itt egy kérdésre válaszolva, hogy Salamon Béla szerepét kapta meg egykor, egy darabban a Vidám Színpadon, amikor Sali bácsi kórházba került. Szorongva és nehéz szívvel vállalta a "beugrást", mert szoros baráti kötelék fűzte a nagy komikushoz. Jónéhány előadás ment le az új szereposztás szerint, amikor egy este pizsamában megjelent Salamon Béla, eljátszani a szerepét, amit Kazal aznap a színfalak mögül nézett végig. Óriási taps zárta az esti előadást, Salamon Bélát többször visszatapsolták, azután beballagott az öltözőjébe, felvette a kórházi pizsamát, taxit hívott, elköszönt Kazaltól, sok sikert kívánt az Ő szerepéhez, és visszaindult a kórházba.
Az országban mûködõ onkológiai és hematológiai intézmények összefogására jött létre 1971-ben a Magyar Gyermek-onkológiai Hálózat, melynek része a budapesti, a miskolci, debreceni, szegedi, pécsi, szombathelyi gyermekonkológiai és rehabilitációs központ, illetve a bakonyszûcsi Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona - írja a Népszabadság. A kór diagnosztizálásától, a kezelések idõszakán át egészen a teljes gyógyulásig (azaz a tünetmentességtõl számított 5 évig) a hálózat minden központjában ma már sokszakági (multidiszciplináris) gyógyító csoport segíti a gyerekeket. Daganatos betegek rehabilitációja 2020 április. Onkopszichológusok, pedagógusok, gyógytornászok, képzett játékterapeuták, önkéntes segítõk foglalkoznak velük. A szakorvosok és a 12 gyermekpszichológus munkáját a központokban 40 szociális foglalkoztató segíti a tumorosok rehabilitációjánál. Az aktív kemo- és sugárterápiás kezelések idején a szakemberek lelkileg is támogatják a gyerek betegsége révén nehéz helyzetbe került családokat. A kezdeti krízis csökkentését (akut krízisintervenció) folyamatos egyéni és csoportos támogató (szupportív) terá-piák követik.
Dank Magdolna, Péntek Irén, Juhász Ágnes, Hajdú Anett Semmelweis Egyetem, Belgyógyászati és Onkológiai Klinika, Budapest Hazánkban a daganatos megbetegedések száma folyamatosan növekszik. A KSH adatai alapján 2017-ben már 376 709 fő szenvedett valamilyen daganatos megbetegedésben. A betegség hosszan tartó, idült folyamat, a kezelések okozta fizikai terhek pedig megnehezítik a betegek testi-lelki egyensúlyának megőrzését. A daganatos beteg életminősége megváltozik, csökken a munkaképessége, megváltozik a családban betöltött szerepe, testi és érzelmi erőnléte, megélhetési helyzete. Ezek a problémák rehabilitációs intervenciókkal orvosolhatók, de az onkológiai rehabilitáció hazánkban sok helyen, sajnos, még nem képezi az ellátás standard részét. Valójában az onkológiai rehabilitáció eltér a többi betegség rehabilitációs munkatervétől. Az onkológiai rehabilitációs tervezetet rugalmasabban, differenciáltabban kell kezelni, mindig figyelembe kell venni a betegségből és a kezelésekből származó változásokat.