A KSH adatai alapján a tavalyihoz képest idén ismételten nőtt a születéskor várható élettartam Magyarországon. 2016-ban az átlag 75, 7 év volt, addig idén ez a szám 75, 9 évre emelkedett, de így sem sikerült elérni az eddig legmagasabb átlagot, amely 2014-ben a 76 év volt. A KSH legfrissebb rendelkezésre álló adatai alapján az EU-átlag 2015-ben 80, 6 év volt - írta a Világgazdaság. Hazánkban a nőknek jóval magasabb az átlag életkoruk, mint a férfiaknak. Hét évvel tovább élnek a magyar nők, mint a férfiak | 24.hu. Az előző évben a hölgyek esetében 79, 2 év volt a várható élettartam, míg a férfiaknál csak 72, 4 év. Az átlagéletkor növekedése annak tudható be, hogy tartósan alacsony a születések száma, és a születéskor várható élettartam is lassan növekszik. A 2017-es eddigi adatok azt mutatják, hogy a nők átlagéletkora már 44, 4 év, a férfiaké 40, 2, és öt év alatt mindkét nemnél egy évet emelkedett ez a szám - írta a VG. A lap említést tett arról is, hogy egyre rosszabb számokat mutatnak a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága szempontjából fontos indikátorok.
Ha egy férfi elérte a 65 éves életkort, a további várható élettartama 13, 8 (Litvánia) és 19, 7 év (Franciaország) között van, egy nő pedig várhatóan 17, 6 (Bulgária) és 24 (Franciaország) közötti évet él még. Ez a várható élettartam Magyarországon A KSH legfrissebb, 2015-ös adatai szerint Magyarországon a férfiak születéskor várható átlagos élettartama 72, 09 év, a nőké pedig 78, 61. * A különbség itt is szemmel látható, a jó hír viszont az, hogy 2001 óta a férfiak születéskor várható átlagéletkora csaknem 4 évvel, a nőké pedig 2 évvel emelkedett. A férfiak esetében a budapestiek vezetnek (73, 86 év), őket követi Győr-Moson-Sopron (73, 58), illetve Pest megye (72, 73 év). A nőknél Győr-Moson-Sopron áll a lista élén (79, 7 év), majd Zala (79, 61 év) és Budapest (79, 6 év). Aggasztó statisztika: ennyivel halnak korábban a magyar férfiak, mint a nők. A születéskor várható élettartam emelkedése ugyan pozitív tendenciát mutat, de egyúttal okot is ad arra, hogy alaposabban átgondoljuk, milyen öregkort képzelünk el magunknak. "Érdemes tisztában lenni azzal, hogy itthon ma 4 dolgozóra 3 eltartott jut, néhány évtized múlva pedig várhatóan 4 dolgozónak már 6 főt kell eltartania.
Az orvoshoz fordulók száma Szabolcs-Szatmár-Bereg (636), Baranya (573) és Zala (529) megyében volt a legmagasabb. Ám a negyedik oltásnak még most nincs itt az ideje, nyáron nincs esély újabb járványhullámra. Videóismertető jelent meg arról, hogy milyen vitamint szedjünk, és legfőképpen hogyan szedjük azt. A korlátozások megszűnésével újra erőre kaptak a légúti betegségek. De mit tehetünk az ellen, hogy teljesen legyűrjön minket egy egyszerű nátha? Átlagéletkor magyarországon. NNK: megállt a koronavírus-koncentráció növekedése a szennyvízben. Két év alatt nem csak a koronavírus változott, hanem a lehetséges tünetek is, melyekről most új lista készült.
2010-ben még az Európai Unióban Litvánia után Magyarországon követték el a legtöbb öngyilkosságot lakosságarányosan, a jelentős hazai javulás miatt 2019-ben azonban már az uniós középmezőnyben helyezkedünk el. A képre vagy ide kattintva nagyobb méretben is látható a térkép (forrás:) A KSH statisztikája szerint a 2010-es 2492-ről, 2019-re 1550 főre csökkent az öngyilkosságok száma Magyarországon. Atlageletkor magyarorszagon evenkent bontva. Természetesen még mindig sokat lehetne javítani ezeken a mutatókon, főleg a férfiak esetében magasabb az öngyilkosságok száma, arányaiban csaknem négyszer annyi férfi követ el Magyarországon öngyilkosságot, mint nő. A világ országai között elfoglalt 54. hely azonban már egyértelműen mutatja, leszámolhatunk azzal a hamis mítosszal, hogy Magyarország kiemelkedő az öngyilkosságok terén. A címlapfotó illusztráció.
Az öregedési index, amely a 14 éves és ennél fiatalabb népességre jutó idősek (65 évesek és annál idősebbek) arányát mutatja, idén 128, 8-re emelkedett.
Borzalmasan korán halnak a magyar férfiak a többi európaihoz képest. A nők sincsenek sokkal jobb helyzetben, ráadásul a két nem közötti különbség is riasztó képet fest. Ha a várható élettartamot összevetjük a várható egészséges évek számával, akkor kiderül, hogy egy átlagos magyar férfianak már a 60-as évei elején romlani kezd az életminősége. Átlagosan 6, 8 évvel élnek tovább a magyar nők, mint férfi honfitársaink - derült ki az Eurostat adatközléséből. A részletes táblázatból kiderült, hogy a magyar férfiak várható élettartama 2017-ben 72, 5 év volt, míg a nőknél 79, 3 év. Ezzel az unióban a nyolcadik legrosszabb helyen állunk, de a régióban kb. Hihetetlenül gyorsan öregednek a magyarok - Portfolio.hu. a középmezőnyben. Az EU-ban átlagosan 5, 2 évvel élnek tovább a nők, mint a férfiak: az átlagos várható élettartam 80, 9 év, a nőknek 83, 5 év, a férfi lakosságé pedig 78, 3 év. A legnagyobb, majdnem 10 éves különbséget Lettországban (9, 9 év) és Litvániában (9, 8 év) mérték, utánuk Észtország jön, ahol a nők átlagosan 8, 8 évvel tovább élnek, mint a férfiak.
Komoly rizikófaktorok A legnagyobb rizikófaktorrá az elmúlt években a dohányzás és az alkoholfogyasztás vált: a világszervezet szerint az összes halál 6, 5%-át okozza az alkohol, emellett a felnőtt lakosság 27%-a dohányzik. Új rizikót jelent, hogy mind többen élnek városokban: 2010-ben a WHO szerint az európaiak 70%-a. A jövőben pedig ez a trend folytatódni fog, így 2045-re a lakosságnak akár 80%-a élhet városi környezetben. Átlag életkor magyarországon 2016-ban. - Az emberek ezáltal más egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve - mondta Stein. A WHO elsősorban a szmog és az elhízás miatt aggódik.
Mindkét esetben szülés után történt a tragédia. Van-e visszatérés a "normalitáshoz" az oltásoknak köszönhetően? Mennyire fenyegetőek a vírus különböző mutációi? Kell-e tartanunk újabb járványhullámoktól? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell. Nem sokkal gyermeke születése után koronavírus fertőzés miatt elhunyt egy Eger környéki hétgyermekes édesanya. Biztonságos-e a kismamák, szoptató anyák számára a Covid-19 elleni védőoltás? Íme a szakértők válasza! | Éva magazin. A nő a súlyos fertőzés miatt császármetszéssel szülte meg gyermekét, majd lélegeztetőgépre került és meghalt – számolt be az RTL Híradó. Most adományokat gyűjtenek a családnak. Az RTL úgy tudja, hogy egy fejér megyei, mindössze 23 éves kismama is elhunyt koronavírus fertőzés miatt. Ebben az esetben is császármetszéssel hozták világra a csecsemőt. Müller Cecília az operatív törzs pénteki tájékoztatóján azt mondta, elkészült az ajánlás a várandósok oltásával kapcsolatban, az ő esetükben ugyanis különösen is nagy kockázata lehet a fertőzésnek. Az ajánlást nemzetközi tapasztatlatok alapján készítették magyar szakemberek, akik mindekinek ajánlják az oltást, de feltétlenül szükségesnek tartják az egyéni mérlegelést.
Egy francia tanulmány megállapítása szerint a fertőzött terhes nőknél kb. 62 százalékkal nagyobb annak a valószínűsége, hogy állapotuk olyan mértékben súlyosbodhat, ami intenzív orvosi ellátásukat teszi szükségessé, összevetve a fertőzött, termékeny korban lévő, de nem terhes nőkkel. Annak a valószínűsége pedig, hogy lélegeztetésre szorulnak, 88 százalékkal nagyobb a várandósoknál. A halálozási kockázat azonban a terhes nőknél is csekély marad ebben a korcsoportban. A fertőzött terhes nőknél ritkábban jelentkezik láz és izomfájdalom, mint más fertőzötteknél Elsőre furcsának tűnhet, hogy a terhes fertőzöttek körében ritkábban jelentkeznek a betegségre egyébként általában jellemző olyan tünetek, mint a láz és az izomfájdalmak. Müller Cecília nem ajánlja a koronavírus elleni oltás beadását a kismamáknak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a terhes nők immunrendszere "visszafogja magát", kisebb hatásfokkal működik, ennek célja pedig az, hogy az anyuka immunrendszere ne támadja meg a magzatát – aki bizonyos értelemben egy idegen test a saját szervezetében. Ez magyarázatot ad egyes tünetek hiányára vagy gyenge kifejeződésére.
Az első védőoltás a második vagy harmadik trimeszter idején (azaz a várandósság 12. hetét követően) vehető fel, míg a második oltást a baba megszületése után ajánlják. A védőoltás felvétele különösen azoknak a várandósoknak javasolt, akiknek egyéb rizikófaktoruk, alapbetegségük van, vagy munkájuk miatt nagyobb veszélynek vannak kitéve (például egészségügyi dolgozók). Ajánlott a szoptatás betegen is A szoptató édesanyák az előírások szerint a szoptatás alatt bármikor felvehetik az első oltást, majd 5 héttel később az ismétlő vakcinát. Az édesanyában termelődő antitestek a csecsemőbe is átjutnak az anyatejjel, így őt is védik. A szakértők szerint a szoptatás folytatása akkor is ajánlott, ha az anyuka aktív COVID-19-beteg. A termelődő antitestek ebben az esetben is átjutnak az újszülöttbe, és bár az anyatejben maga a koronavírus is kimutatható aktív fertőzés esetén, ez nem jelent veszélyt a csecsemőre. Az MTA szakértői arra is kitértek, hogy a koronavírus-fertőzést követően a tünetek elmúltával, illetve a védőoltás után nem szükséges késleltetni a gyermekvállalást, bármikor vállalható várandósság.
Az oltás előfeltétele a oldalon való regisztráció. Koronavírus - Még több hír a témában