"A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2018–2021 között három éves időszaka az erdélyi iparoktatás szerepét vizsgáltam a dualizmus kori magyar építészetben, belsőépítészetben és tárgykultúrában. A kutatás a 2014–2017 között a kolozsvári egykori I. Ferenc József Iparmúzeum kapcsán az OTKA/NKFIH 108670 Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a 19. századi Magyarországon című programban elvégzett feltárómunka szerves folytatása volt. " Székely Miklós rövid kutatási beszámolója. A dualizmus korának társadalma -. Az OTKA kutatásban érintett kolozsvári iparmúzeum esete rávilágított arra, hogy ezek a speciális gyűjtőkörű intézmények és az ipari szakiskolák egymással szoros együttműködésben álltak. A helyszínválasztást az indokolta, hogy a Monarchia korában létesített három iparmúzeum közül kettő Erdélyben épült fel, az ipari szakiskolák fele ugyanebben az országrészben jött lére. Az egykor az egész ország területén szétszórtan működi muzeális-oktatási intézmények az első világháborút követően fokozatosan elvesztették eredeti funkciójukat, mintagyűjteményeik, a műhelyeikben készült tárgyak és a működésükre rávilágító archívumaik, a vizsgált erdélyiek kivételével, nem ismertek.
Ars Hungarica 1. (2019) pp. 103–118. ) 5. kép: Kőcsiszolással készült iparművészeti tárgyak a zalatnai iskola műhelyéből 1900 körül Az ipari szakoktatás témájában a BTK Művészettörténeti Intézete, a Pécsi Tudományegyetem "Oktatás és Társadalom" Neveléstudományi Doktori Iskola és a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara 2020. március 5-én rendezett tudományos konferenciát A szabálytól a képzeletig címmel. Az elhangzott tucatnyi előadásból összeállt folyóiratszám ( Ars Hungarica 1. (2020), a szakiskolai környezetben létrejött művészi igényű tervek és tárgyak első modern és interdiszciplináris szemléletű tudományos feldolgozása. A konferencia célja túlmutatott a dualizmus kori középfokú magyar iparoktatás kutatásának legújabb eredményeinek bemutatásán, az előadások és a publikációk a modern iparoktatás történetét a gazdaság-, társadalom-, illetve művészettörténet eltérő diszciplináris megközelítéseinek helyt adva vizsgálták. Magyarország társadalma a dualizmus korában (érettségi tételek) - SuliHáló.hu. 6. kép: A zalatnai kőfaragó és kőcsiszoló ipari szakiskola kőfaragó műhelyének tárgyai, a tárlóban kőzetminták és vegyszerek 1900 körül
/UTALÁS A FORRÁSRA! / Az elszegényedő birtokos nemesek, a dzsentri kb. 200- 1000 holdas birtokkal rendelkeztek. Elszegényedésük okaként említhetjük a kárpótlás elhúzódását, a jobbágyfelszabadítás következtében elveszítették az ingyen munkaerőt, a passzív ellenállás, a tőkehiány következtében birtokaik rosszul jövedelmeztek. A dzsentri befolyás hagyományos területei a megyei tisztségek mellett az állami hivatalok, illetve az ügyvédi, jogi pálya voltak, s jövedelmei egyre nagyobb részt innen származtak. Dualizmus kori ipar és szovjet ideológia – Szerdán történelemből érettségiztek | OrosCafé. A bérházak elegáns, első emeleti, utcai fronton lévő lakásait bérelték. Az elvárt úri külsőségek és valós anyagi helyzetük ellentmondásai siettették anyagi romlásukat, így a dzsentri joggal vált a korszak kipellengérezett figurájává. Ám mindemellett ott volt '48, s a régi elmúló világ hagyománya. A szűk nagypolgári réteg jelentős része az 1830-48-ig tartó reformkorban terménykereskedelemből gazdagodott meg, majd kihasználták a szabad gyár és ipar alapítását (1839). A haszonból újra befektették.
egy gyűjtőmedence, amely megkönnyíti a társadalmi rétegeken belüli mozgást * "gyűjtőmedence" volt az úri jelzővel díszített középosztály Magyarországon is –> könnyű bejutni, elég egy érettségi + látványos magyarosodás + el kell sajátítani a dzsentri értékrendet * de M. o. -n az úri középosztály elzárkózott a több társadalmi osztálytól –> megmerevítette a társadalom szerkezetét A Kispolgárság * létszámban megközelítette a munkásságot (többi mint kétmillió) * állt.
A korszak fővároson és a mai Magyarország területén kívüli ipari, iparművészeti szakképzéshez kapcsolódó tárgyi emlékanyagának és forrásainak feltárása ezért alapvetően járulhat hozzá a korszak magyar iparművészetéről alkotott tudományos ismeretek bővítéséhez, a jelenlegi tudásunk árnyalásához. 1. kép: A kolozsvári iparmúzeum egyik kiállítási terme, 1914 körül Kolozsváron sikerült azonosítani a szakiskolai oktatásban használt mintagyűjtemények egy részét a Néprajzi Múzeum gyűjteményében, valamint a szakiskolához készült építészeti terveket a Magyar Unitárius Egyház Kolozsvári Gyűjtőlevéltárában. A kolozsvári iskola mintagyűjteményének jellegét az iskolai évkönyvek alapján lehetett meghatározni, ezek Kolozsváron nem maradtak fent, de nagy részükhöz hasonló tárgyakat sikerült azonosítani az egykori Marosvásárhelyi Székelyföldi Iparmúzeum fennmaradt anyagában (ma a Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályán). A város mai oktatási intézményeiben az egykori ipari szakiskolai évkönyvek leírásaiban szereplő – azóta is lappangó – tárgyakhoz hasonlókat sikerült azonosítani: három olyan tárgycsoport került elő, amelyek mennyiségükben és minőségükben is kitűnnek a korszak oktatási mintagyűjteményei közül, és egykori polgári iskolai használatuk ellenére alkalmasak a szakiskolai oktatási gyakorlat értelmezésére, illusztrálására.
Másrészt olyan műalkotások kerültek bemutatásra, amelyek a modern és kortárs művészetnek a művészeti örökséghez való folyamatosan változó viszonyát jelzik, a kiállító művészek között a 20–21. századi erdélyi képzőművészet olyan jeles alkotói mellett mint Corneliu Baba, Victor Ciato, Sorin Dumitrescu, Eugen Gâscă, Kádár Tibor, a kolozsvári iskolák gipsz- és rajzgyűjteményeit is első alkalommal mutattuk be a nagyközönségnek. Az iskolai és így az ipariskolai oktatásban felhasznált modellek kortárs művészeti recepciójának, értelmezésének fontos mozzanata volt ahogy a román kortárs művészet kiemelkedő alkotója, Ciprian Mureșan (1977) reflektált a történeti anyagra. 2. kép: A marosvásárhelyi szakiskolában készült kovácsoltvas kerítések az iskola udvarán 1900 körül Marosváráshelyen emellett feltártam és azonosítottam egy 107 tételes egykori szakiskolai tárgyanyagot a Maros Megyei Múzeum Történeti Osztályában. Emellett az egykori iparmúzeum épületének bejárásakor a padláson azonosítottam az intézmény nyitókiállításának egyik elfeledett installációját, valamint az egykor a múzeumépület előcsarnokában elhelyezett magyar királyok galériájának néhány szobortöredékét.
Már 2019-ben belekötött a Belügyminisztériumba e-rollerek kapcsán Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő, aki Miért segédmotoros kerékpár az elektromos roller? Avagy a rendőrség szándékosan akar baleseteket okozni elektromos rollerekkel az utakon? címmel érdeklődött Pintér Sándornál. Az elektromos roller a hatályos szabályozás alapján, külön eltérő rendelkezés hiányában csak segédmotoros kerékpárnak lehet megfeleltetni. A rendőrség a jogszabályok alapján köteles eljárni" – válaszolta a kérdésre Kontrát Károly, a szaktárca államtitkára. Azóta ennek megfelelően jár el a rendőrhatóság a szabálytalankodó e-rolleresekkel szemben. A Közlekedésbiztonság című szakportál így foglalta össze az e-problémát, a nem hivatalos gyűjtőnéven e-mobilitási, vagy mikromobilitási eszközökként emlegetett elektromos meghajtású és/vagy rásegítésű eszközök veszélyeivel. A szakíró megállapítása szerint az út nem biztonságos számukra, mert túl kicsik a kerekeik az azokon előforduló kátyúkhoz képest, még nehezebben veszik észre őket az autósok, mint a kerékpárosokat vagy a motorosokat, nem igazán lehet velük könnyen-gyorsan alkalmazkodni a forgalomhoz.
Kedves Alapjárat! Szép napot kívánok, sokat olvasom önöket, azért jutott eszembe, hogy nem tudnának-e választ adni a kérdésemre: elektromos rollerhez kell-e jogsi? Sisak? Biztosítás? Nagyon sokat olvasgattam erről, de sajnos konkrét jogszabályt nem találtam. Előre is köszönöm válaszuk. Tisztelettel: Róbert Kedves Olvasó! A válasz hosszú lesz, mert a villanyroller-jelenség is összetett. Európa szinte minden fejlett országának nagyvárosait ellepték a bérrollerek miközben besorolásuk, vagy akár használatuk szabályozása máshol is gondot okoz. Mindenhol rossz helyen vannak vagy az e-roller a legokosabb városi jármű? Mivel egyelőre nem létezik kifejezetten ezekre az eszközökre vonatkozó magyar jogszabály, legalább részben a segédmotorokra vonatkozó hatályos, de mára elavult jogszabályt tekintjük irányadónak. Ha a Wikipedia köznapi meghatározására hagyatkozunk, nem nyúlunk nagyon mellé. E szerint: "A segédmotoros kerékpár (más néven segédmotor) olyan két- vagy háromkerekű jármű, aminek legnagyobb tervezett sebessége 45km/h, belső égésű motorjának hengerűrtartalma legfeljebb 50 cm³, valamint motorjának folyamatos, névleges teljesítménye 300W és 4 kW közé esik.
Elektromos roller közlekedési szabályok tekintetében Magyarországon elég nagy a káosz. Összeszedtem a cikk írása idején tudható álláspontokat, és mutatom a szlovák példát videóval, ami alapján akár a magyar szabályozást is meg lehetne alkotni. Frissítés: 2021-ben volt egy kisebb vihar a biliben azzal kapcsolatban, hogy végre szabályozzák az elektromos rollerek státuszát. A hipe aztán vaklármának bizonyult, mert kiderült: minden közzétett újítás mindössze csak a jogalkotó elé tárt javaslat. Mivel konkrét fejlemény továbbra sincs, egyelőre nincs értelme foglalkozni az üggyel. Elektromos roller közlekedési szabályok – amit eddig tudni lehet Sajnos a cikk írásakor Magyarországon nem létezik egységes hozzáállás az elektromos rollerekre vonatkozó közlekedési kresz szabályok tekintetében. Az interneten köröz néhány "örökzöld" elektromos roller szabályokról szóló cikk, amelyek egyértelműen állítják, hogy milyen szabályok vonatkoznak ezekre a közlekedési eszközökre. De úgy néz ki, hogy ezek inkább tekinthetőek klikkvadász tartalmaknak, mint hiteles támpontnak.
Egyrészt a már említett sebesség miatt, maguk a rollerezők sem szívesen közlekednek a gyalogosok között, akik mégis, az első balesetük után újra fogják értékelni a közlekedés helyszínét. További kockázatot jelent, hogy a rollerezők jelentős része alkalmi felhasználó. Tehát nem megszokott közlekedési szituációkban használják a számukra nem megszokott közlekedési eszközt, számukra ismeretlen sokszor saját maguk alkotta szabályokra hagyatkozva. Ez egyenesen vezet súlyos balesetek bekövetkezéséhez, amikre számos példát láttunk akár Nagy - Britanniában, akár az Egyesült Államok területén. A tiltás megoldás? Több nagyváros, közöttük Párizs, vagy Vancouver úgy döntött, hogy a város egyes részeiről egyszerűen kitiltja ezeket az eszközöket. Megfontolandó megoldás, azonban a Lupovici Ügyvédi Iroda szakértői szerint egy nem megfelelően szabályozott közlekedési problémára tiltással reagálni igen kényelmes válasz. A megoldás, mint annyiszor most is a körültekintő szabályozás, mely megadja a lehetőséget a biztonságos és legális használathoz, a fent említett járművek kapcsán.