Szerzői jogi védelem alatt álló oldal. A honlapon elhelyezett szöveges és képi anyagok, arculati és tartalmi elemek (pl. betűtípusok, gombok, linkek, ikonok, szöveg, kép, grafika, logo stb. ) felhasználása, másolása, terjesztése, továbbítása - akár részben, vagy egészben - kizárólag a Jófogás előzetes, írásos beleegyezésével lehetséges.
Asztalok széles választékával várjuk kedves vásárlónkat. Ha olcsó mégis kiváló minőségű bútort keres akkor megtalálta a tökéletes bútor webáruházat. Folyamatosan bővülő bútorkínálat jellemzi online bútorboltunkat. Ha asztalokat keres a legjobb helyen jár! Tételek: 1 - 38 / 38 (1 oldal)
Ez a legfontosabb operánk. Katona József műve a legjobban színpadra írt szöveg és színdarab. Shakespeare-i magaslatokban mesél nagy, igaz, sorsfordító dolgokról. Könnyen át-és megélhető dimenzióban érzelmek segítségével kommunikál. Beszél féltékenységről, irigységről, gyűlöletről, csalásról. Olyan dolgok mozgatják a történetet, ami bennünket, egyszerű embereket érint és könnyen megélhető számunkra. Ugyanakkor nemzetünk, hazánk, Közép-Európában való ittlétünk legfontosabb kérdéseit boncolgatja. Nem véletlen, hogy mítosz lengi körül, kultikussá vált a mű, mert ez természetes - nyilatkozta Harmadik csengetés podcast műsorunk márciusi hírműsorában a Bánk bánról Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező. Bánk bán kvízkérdések. A nagyszabású, látványos, sztárénekeseket felvonultató grandiózus előadás a Coopera produkciójaként június 12-én látható a legendák évadában, a fertőrákosi barlangszínházban. Vidnyánszky Attilának megfogalmazása szerint neki ügye a Bánk bán. Négyszer állította színpadra az operát, kétszer a színdarabot.
Az olvasottság nem publikus. A kritikák tanúsága szerint, ez egy fontos előadás. Kérdés, mennyire hozzák meg a kedvünket ahhoz, hogy meg is nézzük. Tarnóczi Jakab rendezése ab ovo jelentőségteljes vállalás, hiszen a budapesti Katona József Színházban első alkalommal állították színre névadójuk fő művét, miként az is izgalmas kérdés, hogy a legújabb alkotói generáció mit kezd drámairodalmunk e klasszikus darabjával, nemzeti drámatriászunk ( Bánk bán, Az ember tragédiája, Csongor és Tünde) zászlóshajójával. Valamit ugyanis kezdeni kell vele, mert bár örökérvényű és/vagy mindmáig érvényes kérdéseket feszeget (pl. szerelem, hatalom, hazaszeretet, függetlenség és alárendeltség), és napjainkban kiváltképpen aktuális problémákra (pl. idegenekhez való viszony, a nők megítélése és helyzete hatalmi pozícióban, illetve a családban, az ország vezetőinek felelőssége) hívja fel a figyelmet, archaikus nyelvezete, dramaturgiai hiátusai feladják a leckét a mindenkori alkotóknak. Katona József Bánk bánja | zanza.tv. Fritz Gergely -en és Pikli Natália -n megjelent írását olvastuk egybe.
Bányai Kelemen Barna (elöl) és Bezerédi Zoltán (hátul) - fotó: Mészáros Csaba Pikli Natália a dráma hiátusaival kezdi kritikáját. " Bár nemzeti klasszikusról van szó, mindannyian tudjuk, hogy a drámai alapanyag több sebből vérzik: Katona dramaturgiai és nyelvi érzéke, tehetsége sok kívánnivalót hagy maga után, erre Vörösmartytól Hevesi Sándoron és Illyés Gyulán át Nádasdy Ádámig sokan felhívták a figyelmet, és igyekeztek az erényeket megtartva kritizálni, átírni vagy éppen mai magyar nyelvre "fordítani" a drámai szöveget, kiigazítani a dramaturgiai helyzeteket. Bánk bán kérdések és válaszok. " Noha több ponton is elismeri az előadás alkotóinak munkáját, már írásának elején nyilvánvalóvá teszi, hogy kritikuskollégájához képest kevésbé tartja jól sikerültnek Tarnóczi rendezését: " a sok érdekes megoldás, ötletes színreviteli játék nem eredményezett igazán nagy hatású előadást ". A legnagyobb elismerést az előadás vizuális és akusztikus megoldásai kapják tőle: meglátása szerint ezek " uralják az előadást: Kálmán Eszter díszlete és jelmeze mellett Bencsik Levente és Hunyadi Máté zenéje, valamint a színészek gyakori tablószerű beállításai a maradandóak ".
Általában jellemző, hogy a szereplők részinformációkkal rendelkeznek, és a vallomásaik hitelességében sem lehetünk biztosak. A mű első 4 felvonása jellemzően konfliktusos dráma. A szereplők tettváltása viszi előre a cselekményt. Ez főként Gertrúd és Bánk között megy végbe, de az alapellentétet további konfliktusok árnyalják. A palotába lopni érkezik Tiborc. A hű jobbágy most panaszáradatban tárja fel a magyar parasztság nehéz sorsát a nádor előtt. A sérelmek egybevágnak Bánkéval. Sajátos párbeszédük, ahogy felváltva adnak hangot a saját mondandójuknak, inkább tűnik párhuzamos monológnak. A nagyúr a feleségét Tiborcra bízza. A végső tetthez immár megkapta a szükséges impulzust. Bánk a királynéhoz siet, hogy számon kérje rajta a haza helyzetét és Melinda elcsábítását. Az asszony tőrt ragad, de Bánk öli meg miközben kerítőnek nevezi. "remeg a bosszúlló" Jogos tett a haza miatt? Melinda miatti magánbosszú? Ennek megítélése az 5. felvonás dolga. A hadjáratból visszatérő Endre hallgatja meg a tanúvallomásokat.
Az ügyről értesülve Bánk szinte eszét veszti. Nem hallja meg Melinda fontos utalását: "pokolbéli tűz ége csontjaimban, és a királyné aludni ment – álmos volt. Bánk őrült beszédnek véli. Eltaszítja magától szerelmét, még kisfiát is megátkozza, amibe az asszony beleőrül. Ezért nem is bünteti meg Gertrudis, mikor magán kívül rágalmazza. A zendülők jelszava rámutat a mű konfliktusára. A haza és Melinda is veszélyben. Bánkot mindkettőhöz "tündéri láncok" kötik. Ha védi a hazáját Gertrudisszal szemben, akkor hűtlen a királysághoz. Ez a közember, a nádor problematikája. Ha a családját kiszolgáltatja a királyné bosszúálló híveinek, az a magánemberé. Akkor is magánemberként cselekedne, ha Gertrudon mint kerítőnőn állna bosszút. A nádori szerep viszont kizárja a magánember érdekeit. Megállapíthatjuk, hogy a konfliktus nemcsak az egyes személyek között jön létre, hanem Bánk lelkében is. Önmagával áll konfliktusban. Ezért hezitál, indulatai ki-kitörnek belőle. Bánk döntését az is nehezíti, hogy a csábítás ügyében korlátozottak az információi a királyné bűnösségét illetően.
Úgy találja, hogy ezek az elemek izgalmas és érvényes olvasatot adnak az elhangzó szövegnek (" csak semmi pátosz, kérem, a magyar királyság nem több egy érthetetlen viszonyokkal bíró, magába záruló vadásztársaságnál "). Ebben a látvány- és hangzótérben véleménye szerint a helyszínen improvizált elektronikus zene feladata lett volna, hogy egységet teremtsen, ez azonban, úgy találja, nem sikerült: " egy idő után inkább zavaró ez az állandó hangkulissza " – fogalmaz. Dér Zsolt és Kovács Lehel (fotó: Jókúti György) Pikli Natália a színészi játékot – a többi kritikushoz hasonlóan – dicséri: " A színészeket jó nézni: nem hiába, a Katonának nagyon erős tehetségű csapata van " – írja. Hozzáteszi azt is, hogy a rendezői koncepció inkoherenciája mind a címszerepet ( Bányai Kelemen Barna), mind Melinda alakját ( Pálos Hanna), mind Tiborc karakterét ( Bezerédi Zoltán) érzelmileg súlytalanná teszi, és ezzel együtt több helyzet drámai ereje is elveszik. " A végeredmény hol humoros, hol szimbólumra hajazóan látványos, de igazán nem tud sem tragikussá, sem komikussá válni: meghatározhatatlan térben lebeg végig, és épp ezen eldöntetlenség miatt egy idő után némileg unalomba fullad, hiába rövid a játékidő " – foglalja össze véleményét kritikája egy pontján.