Állam- és Jogtudományi Kar Képzés típusa Szakirányú továbbképzés Finanszírozási forma Önköltséges Képzési forma Levelező Képzés indulása Szeptemberi indulás Felvételi irányszám 50 fő Az oktatás nyelve Magyar Költségtérítés összege LK:Az első, második, harmadik félévben: 180. 000. - Ft/félév A negyedik félévben: 70. - Ft A képzés leírása Felvételi információk Elhelyezkedés Kapcsolat Képzés letöltése (pdf) Oklevélben szereplő képzettség neve Munkajogi szakjogász (LL. Munkajogi szakjogasz pécs . M. cím használatára jogosító képzés) Képzés célja A képzés célja jogászok részére az egyetemi alapképzésben megszerezhetőnél magasabb szintű ismeretek elsajátítása. A képzést a jogászi szakma differenciálódása és a speciális ismeretek iránti igény alapozza meg. A szakirányú továbbképzés célja a jogász alapképzésben szerzett munkajogi ismeretek elmélyítése és a magyar, valamint az európai bírósági joggyakorlat részletes ismeretének kialakítása. A képzés célja továbbá a jogász alapképzésben nem oktatott munkajogi részterületek elsajátítása.
# 2005. 06. 08. 08:51 Üdv Mindenkinek! Munkajogi Szakjogász képzéssel kapcsolatban bármilyen infónak örülnék, engem konkrétan a pécsi képzés érdekelne. Olyan kollégával szívesen leveleznék aki jelenleg ilyen képzésben vesz részt, vagy már elvégezte. Köszönettel:
§-ban meghatározottaktól eltérően, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított havi személyi alapbér garantált bérminimuma 2006. július 1-jétől 2006. december 31-ig aa)2 évnél kevesebb, a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges szakképzettséget, képesítést igénylő szakmában a fennálló munkaviszonyban, illetve azt megelőzően szerzett gyakorlati idő (a továbbiakban: gyakorlati idő) esetén a 2. § (1) bekezdésében megállapított kötelező legkisebb munkabér 105%-a, ab)legalább két év gyakorlati idő esetén 110%-a; 2007. Munkajogi szakjogász pes 2013. január 1-jétől 2007. december 31-ig ba)az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 110%-a, bb)az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 115%-a; 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig ca)az aa) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 120%-a, cb)az ab) pontban meghatározott esetben a kötelező legkisebb munkabér 125%-a.
Dr. Dobozy Lilla ügyvéd Budapest Dr. Dobozy Lilla ügyvéd Ügyfélközpontú gondolkodásmód, ahol a szakma mellett az ügyfél számít. Kiemelt területek, amivel foglalkozom: munkaszerződés, munkajogi perek, felmondással kapcsolatos jogviták, munkaviszonnyal összefüggésben keletkező kár, végkielégítés. Bővebb információ a honlapon. Dobozy Lilla ügyvéd Budapest Ügyfélközpontú gondolkodásmód, ahol a szakma mellett az ügyfél számít. Tudom milyen felelősséggel jár ügyvédnek lenni, ezért folyamatosan képzem magam, hogy aki megbíz engem, biztos lehessen abban, hogy az érdekeit naprakész tudással képviselem. Ifj. Halmos Péter Ügyvédi Iroda Az Ifj. Halmos Péter Ügyvédi Iroda széles körű szolgáltatásokat nyújt magyar és nemzetközi ügyfelei részére egyaránt, a polgári jog, különösen az ingatlanjog, gazdasági jog, valamint az adatvédelem területén. Kecser Ügyvédi Iroda - dr. Dr. Hartdégen Helén Ügyvéd, munkajogi szakjogász. Kecser György Professzionális jogi szolgáltatások Budapesten magyar, angol és lengyel nyelven. Munkaszerződés; felmondás; kártérítés; céges szabályzatok kidolgozása és felülvizsgálata.
Arról nem is beszélve, hogy mindezt mobilról intézni ebben a helyzetben... Azt hiszem nem kell tovább ragozom... Köszi a választ, ha érkezik valakitől! Szerintetek mikor fizetik a nyugdijat? További ajánlott fórumok: Rokkantnyugdíjasok, megkaptátok már a 13. havi nyugdíjat? Érdemes-e a munkaügyi bírósághoz fordulni miután a rokkant nyugdíjat elvették másodfokon is? HA április 9-én pénteken utalják a nyugdíjat, azt szombaton már fel lehet venni? Tudja valaki, mikor utalják a januári nyugdíjat? Édesanyám dec. -ben tölti be a 62. életévét. Tud segíteni valaki abban, hogy mikortól igényelheti az öregségi nyugdíjat? Nyugdíjat mikor utalják?
A vitában egy olyan javaslat is előkerült, amely szerint minden nyugdíjas az átlagnyugdíj összegét kapná meg, hiszen a 13. havi nyugdíj mögött elvileg nincs szerzett, illetve vásárolt jog. Orbán Viktor miniszterelnök április 6-án jelentette be, hogy a négy év alatt fokozatosan visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Szakértők szerint a nyugdíjkassza terhelését jelentősen növeli majd ez a korábban nem tervezett kiadás. A juttatás kezdetének időzítése miatt pedig a most zajló koronavírus-járvány idején még biztosan nem segíthet a nyugdíjasok anyagi gondjainak enyhítésében. Mivel jelenleg 280 milliárd forint körül mozog az egy hónapnyi nyugdíj összege, így az első negyedhavi részlet kifizetésekor körülbelül 77 milliárd forintot kapnak meg a nyugdíjasok. Mivel 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ez - négyszázalékos emelkedést feltételezve - jövő januártól 147, 8 ezer forint lehet, így ennek alapján az átlagos nyugdíjas 36 950 forint pluszpénzt kaphat 2021 elején.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor elmondta, 2021. februárjában először a 13. havi nyugdíj egynegyed részét kapják meg az érintettek, majd a következő évben annak a felét, utána a háromnegyedét, végül 2024-ben a teljes 13. havi nyugdíjat. Gulyás Gergely azt hangsúlyozta, azzal, hogy válsághelyzetben adják vissza a 13. havi nyugdíjat, az idősek iránti megbecsülést szeretnék ilyen formában is kifejezni. A bejelentés kapcsán persze nem mindenki osztotta a kormány pozitív megnyilvánulását, és voltak olyan vélemények is, hogy az erős gazdasági visszaesés miatt várható népszerűségvesztést próbálja proaktívan kezelni a kormány, és hasonlóan korábbi más, az idős szavazókat megnyerő lépésekhez (mint amilyen a nekik jutatott rezsiutalvány vagy Erzsébet utalvány volt) itt is "olcsón" próbálják őket megvenni. Jövőre még olyan nagy bulti nem lehet az összegből csapni (Fotó:) Az tény, hogy a 2021-es büdzsén még nem üt komoly rést a lépés, hiszen az intézkedés nagyságrendileg 70 milliárd forint plusz forrást igényel, a folyamatos emelések révén négy év múlva ugyanakkor ez 280 milliárdos extra kiadást jelent a 2020-ashoz képest.
2021. 01. 08. 18:00 A tizenharmadik havi nyugdíj és a tizenharmadik havi ellátás összegének meghatározása az alábbiak szerint történik a Magyar Államkincstár hivatalos oldalán elérhető információs anyag alapján: Amennyiben a jogosult több, a tizenharmadik havi nyugdíjra, illetve tizenharmadik havi ellátásra jogosító ellátásban részesül, a tizenharmadik havi nyugdíj, illetve tizenharmadik havi ellátás összegét ezen ellátások együttes összege után kell kiszámolni. 2021-ben a tizenharmadik havi nyugdíj, illetve tizenharmadik havi ellátás összege megegyezik a 2021 januárjában a jogosultat megillető, a 2020. év legalább egy napjára is folyósított, tizenharmadik havi nyugdíjra jogosító nyugellátások és az előző felsorolásban szereplő tizenharmadik havi ellátásra jogosító ellátások együttes összegének 25 százalékával. Fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén a tizenharmadik havi ellátás a 2020. december havi ellátásnak a 2021. január 1-jétől esedékes emeléssel megemelt összege alapján kerül kiszámításra.
A magyar nyugdíjas szervezetek évek óta próbálják felhívni a figyelmet ennek a számítási módnak az igazságtalanságára a kevés nyugdíjból élőkkel szemben, eddig hiába. A Nyugdíjas Parlament legutóbbi közlése szerint ráadásul "az alacsony jövedelemmel rendelkező nyugdíjasokat halmozottan sújtja a több mint egy éve tartó koronavírus-járvány és a gazdasági visszaesés". Békeidőben is látható volt, hogy a nyugdíjolló egyre szélesebbre nyílik, most viszont a járvány, válság, rekordinfláció fokozottan hátrányosan érinti azokat, akik kevés nyugdíjból élnek. A számításokon való változtatásokra eddig azonban nem érkezett ígéret. Nyugdíjemelés 2022-ben Jövőre a tervezett 3 helyett 5 százalékkal emelik a nyugdíjakat, jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök december 6-án. 2021-ben, az év elején 3 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok, viszont már januárban prognosztizálható volt, hogy a fogyasztói árak ennél nagyobb ütemben drágulnak majd. Az inflációt ellensúlyozandó 2021 júniusában a kormány 0, 6 százalékos előrehozott kompenzációról döntött, viszont ez nem volt elég a drágulás ellentételezésére, további kompenzációra volt szükség.