Míg egy hagyományos folyamatban több évig is eltarthat, hogy egy vakcinát vagy egy új pirulát kifejlesszenek, leteszteljenek, majd piacra dobjanak, az MI segítségével a gyógyszertervezés lényegesen lerövidülhet. Az Atomwise nevű, molekulák tervezésével foglalkozó amerikai cég neurális hálózatokat alkalmaz új gyógyszerkombinációk és új pirulák kikísérletezésére. Kutatóinak az általuk használt módszerek segítségével már 2015-ben sikerült négy hónap alatt két új potenciális gyógyszerrel előállniuk, amelyek csökkenthetik az Ebola-vírussal való megfertőződés rizikóját. [12] Algoritmusuk a folyamat elején hétezer lehetséges gyógyszert vett górcső alá mindössze egyetlen nap alatt. Már magyar cég is foglalkozik hasonlóval: a néhány éve alapított Turbine a rákgyógyításban igyekszik kamatoztatni a sejtbiológiai szimulációk és a mesterséges intelligencia eredményeit. Az utóbbi hónapokban a koronavírus elleni harcban vetették be az MI-t a gyógyszergyárak. [13] Közülük csak egy példa a koronavírus elleni, harmadik fázisban lévő vakcinajelöltek egyikét gyártó San Diegó-i Inovio Pharmaceuticals nevű cég.
A kapott eredmények pusztán támpontként szolgálhatnak a depresszió öndiagnózisához. Fontos különbséget tenni a levert hangulat, egy életkrízis, vagy pszichotrauma kapcsán kialakult átmeneti lehangolt állapot, és a legalább két hete, a napok nagy részében tartó, a lehangoltságnál több tünetcsoportból álló depresszió, mint betegség között. Azért tartom különösen fontosnak ezt itt is hangsúlyozni, mert egyre népszerűbb a "depizik", "depis" kifejezések használata azokban az esetekben, amikor valakit egyszerűen csak rosszkedvűnek látunk. Ez azonban csak egy átmeneti közérzet zavar, nem pedig hangulatzavar (betegség), és valójában nagyon messze áll a depressziótól. Ez az átmeneti közérzetzavar önmagunk "összeszedésével" tényleg változtatható, azonban a depresszió már NEM! Előbbi esetben elég a korábban már bevált önsegítő módszerek újbóli elővétele, pl. : rövidebb elvonulás, zenehallgatás, sport, stb., de, a puszta várakozás, időmúlás, figyelemelterelés is hatékony lehet. Depresszió esetén viszont ezek nem működnek.
[4] A technikai megoldásokon kívül már a konkrét diagnosztikai és terápiás kérdésekbe is bevonható az MI. Mivel az okos algoritmusok két leggyorsabban fejlődő területe a természetes nyelvfeldolgozás és a gépi látás (computer vision, machine vision), az egészségügyben is azokon a területeken törtek be a mesterséges intelligencián alapuló szoftverek, ahol ezek jól használhatóak. A természetes nyelvfeldolgozást használó algoritmusok fejlődésével például lehetőség nyílik arra, hogy egyre pontosabb hangalapú biomarkereket társítsanak az egyes betegségekhez. [5] Charles Marmar, a New York-i Egyetem Langone Egészségügyi Központja pszichiátriai osztályának vezetője például egy ötéves kutatás keretében a poszttraumás stressz szindrómával (PTSD) összefüggésbe hozható, mintegy harminc hangalapú biomarkert azonosított veteránok és a felmérésben részt vevő más alanyok hangmintáiból. Ezek alapján kifejlesztettek egy gépi tanulással fejlődő programot a PTSD diagnosztizálására. [6] Egy másik kutatásban a hasonló analitikával működő algoritmus gyerekeknél állapított meg depressziót és szorongásos tüneteket hangminták alapján.
Az Athéni Inszomnia Skála alapos, részletekbe hatoló kiértékelése szakember feladata. Azonban értelemszerűen: minél alacsonyabb pontértékeket kap a kitöltés után, annál enyhébb lehet az alvászavara... Jó esetben nincs is! Beck Depresszió Kérdőív (9) A Beck Depresszió Kérdőív a pszichiátriai szakirodalomban az egyik leggyakrabban használt depresszió önértékelő kérdőív a depresszió súlyosságának megállapítására és követésére. Rendszeres, visszatérő kitöltésével jól követhető a hangulat változása, így hasznos eszköze a depresszió pszichoterápiás és gyógyszeres kezelése hatékonyságának nyomonkövetésének. Depresszió (leegyszerűsítve): mentális zavar, amikor a beteg elveszti az örömre való képességét, a motivációit, indokolatlanul bűntudatot érez egy csomó dolog miatt, a nap nagy részében rossz a hangulata, akár gondolhat öngyilkosságra is. A Beck Depresszió Kérdőív a depresszió ( major depresszió, klinikai depresszió) szakszerű diagnózisának felállítására önmagában nem alkalmas! Nem diagnosztikai célzattal készült.
2020. július 20. A Traumaközpont gondozásában készülő Kiút a traumából elnevezésű podcastsorozat második része július 31-étől lesz elérhető, melyben Richter Júlia, klinikai szakpszichológus, a Traumaközpont szakmai koordinátora készít interjút az epizód vendégével, V. Komlósi Annamáriával, az ELTE Pszichológiai Intézetének címzetes egyetemi tanárával, aki a Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófapszichológiai Szekciójának elnöke. A beszélgetésben szó lesz a traumafeldolgozás modern megközelítéseiről, a világhírű traumakutató Bessel van der Kolk, A test mindent számontart című könyve alapján, melynek magyar kiadását vendégünk lektorálta. Bessel van der Kolk holland származású pszichiáter, író, kutató és oktató. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban él. Az 1970-es évek óta folytat PTSD-vel kapcsolatos kutatásokat. Több mint százötven tudományos írást publikált, könyvei a traumával kapcsolatos szakirodalom fontos mérföldkövei. Kutatásaiban kiemelt fontosságú a trauma utóhatásainak, valamint a gyermekek és felnőttek traumatikus eseményekhez való alkalmazkodásának vizsgálata.
Az idegtudományi és kötődéselméleti kutatások eredményeinek felhasználásával tanulmányozta és dolgozta ki a traumatikus stressz kezelésének lehetőségeit. Olyan terápiás módszerekkel és eszközökkel dolgozik, melyek a traumatizált személyekkel folytatott munka során hatékonynak bizonyultak, mint az EMDR (szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás), a jóga, valamint az utóbbi években a neurofeedback (agyműködés optimalizálása az agyhullámok monitorozásán és azok kognitív befolyásolásán keresztül). Van der Kolk volt az első kutató, aki az SSRI-ok (szelektív szerotonin visszavétel-gátlók, depresszió és szorongás kezelésére irányuló gyógyszercsoport) hatását vizsgálta a PTSD-vel diagnosztizált betegek körében. Tagja volt az első kutatócsoportnak, mely neurológiai képalkotó eljárással vizsgálta a trauma agyi folyamatokra gyakorolt hatását. Másik kimagasló eredménye, hogy elsőként kutatta a borderline személyiségzavar, a szándékos önsértés, valamint a kora gyermekkori trauma és elhanyagolás kapcsolatát, melyet mára már ismert jelenségként kezelünk.
Miközben újságírók az adatok közérdekű mivolta miatt az országos műsorszolgáltatók hatósági szerződéseinek nyilvánosságra hozatalán vitatkozik a hatósággal, addig a Médiatanács pontos összegek említése nélkül közleményben örül az egységes díjszámítási rendszernek, amelynek köszönhetően a műsorszolgáltatók kevesebbet fizetnek az államnak. Igaz, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) által korábban alkalmazott díjszámítás aránytalansága a piaci verseny torzulását eredményezte, ugyanakkor például a Testület utolsó cselekedeteinek egyikeként kiosztott országos rádiós frekvenciák esetében megkérdőjeleződött az akkori döntés egyik legfontosabb indoka, amely szerint a nyertes pályázók többet fizetnek majd a frekvenciákért. Egységes rendszer, alacsonyabb díjak A Médiatanács közleménye szerint a földi frekvencián sugárzó rádiók 90, míg a televíziók esetében csaknem 100 százalékuknál csökkentek a fizetett médiaszolgáltatási díjak, miután csaknem minden földi frekvencián sugárzó helyi, körzeti és országos médiaszolgáltatóval megkötötte hatósági szerződéseit a Médiatanács.
Ez összességében azt jelenti, hogy a pályázatok 53%-a közvetlenül a Fidesz politikai érdekeit szolgálta, további 25 százaléka pedig a Fidesz szerint kívánatos világképet erősítette. A helyi rádiók a Médiatanács pályázati gyakorlata alapján tehát elsődlegesen nem a helyi közösség és a helyi vállalkozók érdekeit szolgálják, hanem kormányközeli szereplők terjeszkedését, illetve a kormánypártok által előnyben részesített politikai és világnézeti tartalmak eljuttatását a helyi közösségekhez. A kutatási projektben a cseh, román és szlovák partnerek valójában nem is értették, miért foglalkozunk a frekvenciapályáztatással ilyen kiemelten. Náluk, bár a médiahatóságok elfogultságának mindenhol vannak nyomai, ilyen kiterjedt visszaélés-sorozatra sosem volt példa. Hallgasd velünk! – Heti zenei friss (2022.03.11.) | PetőfiLIVE. A magyar Médiatanács nemcsak a vizsgált időszakban, hanem 2010 óta folyamatosan önkényes és politikailag súlyosan elfogult döntésekkel alakítja a magyar médiarendszert. A legrosszabb példa a régiós rossz példák között. A teljes jelentés az alábbi linken érhető el.
Mennyire jó volt, hogy azért nem lehetett elhallgatni, elmismásolni szolnokiakat érintő ügyeket, mert a szerkesztőségek azt kockáztatták, ha ők nem írják meg, akkor közzéteszi más. Volt idő, amikor két napilap, hetilap, két rádió, helyi tévé és minden országos lapnak saját, helyi tudósítója dolgozott a városban. Ez pedig nemcsak hírversenyt, de a helyi kereskedőket érintő hirdetési árversenyt is jelentett. Elhallgatott egy helyi rádió. Szól a helyén más. Nincs városi újság, de még helyi hírportál sem. Van egy napilap, egy helyi rádió és a városi tévé, mint a rendszerváltás előtt. Országos dalpremier és különleges minikoncert a Petőfi Rádióban | PetőfiLIVE. Eltűntek a pesti szerkesztőségek tudósítói. Persze vannak mindenféle honlapok meg FB csoportok és "Szabad Nép félórát" idéző képes kinyilatkoztatások. Csak közben a helyi, rólunk és nekünk szóló, objektív tájékoztatás van kiveszőben. És miközben nagyon helyesen rajongunk a helyiért, vesszük a hazait, a sajtó esetében ez fel sem merül. Az Amadeus átállításával nemcsak egy rádiót veszítettünk, hanem helyi piac lett szegényebb, meg mi, akiknek az a legfontosabb.
2021. október 29. A National Endowment for Democracy támogatásával összesen négy országban, Magyarország mellett Csehországban, Romániában és Szlovákiában elemeztük a médiarendszer jellemzőit és az elmúlt három évben bekövetkezett változásokat. A teljesen jelentés a honlapunkon olvasható, ebben az írásban a rádiós frekvenciák magyarországi pályáztatásának tapasztalatait foglaljuk össze. A Médiatanács frekvenciapályázatait vizsgáló elemzésünkben a 2018. január és 2021. április között lezárt pályázatokat vizsgáltuk. Ebben az időszakban összesen 77 pályázati eljárást zárt le a Médiatanács. A kézirat lezárásakor további 21 eljárás volt folyamatban. A vizsgált időszak egyik fontos jogszabály-változása volt a rádiós piaci médiakoncentrációra vonatkozó szabályok enyhítése. Korábban egymédiaszolgáltató legfeljebb két körzeti és négy helyi rádiós médiaszolgáltatás, vagy tizenkét helyi rádiós médiaszolgáltatás nyújtására szerezhetett jogosultságot. 2019-ben azonban a jogalkotó módosította a törvényt, és jelenleg egy médiaszolgáltató már négy körzeti és hét helyi, vagy tizenkilenc helyi rádiós médiaszolgáltatásra szerezhet engedélyt.
Kisebb körzetet ellátó frekvenciák kiosztására van mód - mondta el az osztályvezető asszony: a tervek szerint 15 kisebb adóállomás lenne abban a körzetben. Budapestre nem kért ebben a körben frekvenciát a testület, de a főváros körzetével összeérő térséget igen, vagyis Gyömrő, Gyál és Monor körzetében. Nem határoztak tehát a budapesti 88, 8-as nonprofit frekvencia sorsáról sem, amelyre a Tilos Rádió, a katolikus Mária Rádió, az Ariadné Rádió és a Rádió C is pályázott. Bánlaki József ORTT-tag szerint az eredménytelen szavazásnak az is az oka, hogy Révész T. Mihály ORTT-elnök és Nahlik Gábor testületi tag nem vett részt a testület hétfői ülésén. (Révész T. Mihály Londonban képviseli az ORTT-t a napokban, Nahlik úr pedig betegségre hivatkozva maradt távol) Bánlaki József hangsúlyozta: a még kérdéses nyolc vidéki és egy budapesti helyi rádiófrekvencia odaítéléséről azért sem dönthettek, mert nem volt meg a döntéshez szükséges számú szavazat. Dr. Körmendy-Ékes Judit hangsúlyozta: a BBC-Deutsche Welle - Radio France konzorcium formai okokból nem nyerhetett a pályázaton.