A cikk írása is éppen tavasszal történt, így friss tapasztalataink is ezt igazolták – csodálatos a természet megújuló-képessége! További olvasnivalók a levenduláról:
Minden évben metsszünk egy kicsivel többet belőle, és metsszük minél közelebb a fás szárhoz, anélkül, hogy belevágnánk a fába. Tavasszal, a levendula általában időjárástól is függően, március végén, április elején kezd el hajtani, az ágacskák végén élénk zöld színben elindul a hajtás, majd április végén, május elején szárba is szökken a bokor. Természetesen a megnyúlt szárakat már ne metsszük, március végéig az igazító metszéssel is végezzünk. Ősszel, nyár legvégén elképzelhető, hogy lesz még egy lényegesen kisebb mennyiségű másodvirágzás, de sarjúhajtások kis virágokkal szinte biztosan megjelennek. Elvirágzás után ha gondoljuk újra formára nyírhatjuk a levendulát. Fontos: Ha a bokrot nagyon megmetsszük, úgy, hogy nem marad rajta levélzet, az nagy valószínűség szerint megöli a növényt. Lépésről lépésre kell metszeni őket. Tavasszal metszd a levendulát, hogy egész évben csodaszép legyen! második oldal. Tavasszal vágjuk vissza 1/3-át, hogy serkentsük az új hajtásokat. Miután kinőtt az új levélzet, vágjuk vissza újra 1/3-át, hogy elősegítsük az új hajtások növekedését a növény tövénél.
A szép levendula bokornak a sok-sok napsütésen kívül a kulcsa a metszés. Ha nem metszünk, sőt a virágokat nem szedjük le, pár év után nem lesz szép a bokrunk. Mint ahogy akkor sem, ha nagyon mélyen történik a metszés. A francia levendula a legalsó erősen fás részbe való vágást már nehezen tolerálja, – itt jegyezzük meg, hogy az angol levendula még kevésbé – ha ki is hajt, nem biztos, hogy teljesen helyreáll. A kezdődő fás részbe történő metszés után általában gond nélkül újrahajt, de visszavetheti a növény fejlődését. Alapelvként azt mondhatjuk, hogy a fás rész felett 1-2 ujjnyival végzett metszés segítségével dús lombú, sűrű bokrokat nevelhetünk. Az új hajtásokat vágjuk vissza, hogy bokrosodjanak, ugyanis, ha az első évben levágjuk a virágbimbókat róla, akkor a következő évben nagyobb bokrunk lesz. A spanyol levendulának (L. stoechas), a közönséges levendulának (L. angustifolia) és a holland levendulának (L. Levendula tavaszi metszése. x intermedia) akár harmadát, felét is vissza lehet metszeni. Ez segít a bokrok egészségesen és fiatalon tartásában, de vigyázzunk, mert ha ennél lejjebb metsszük vissza, akkor a szárak elhalhatnak.
Füredi szénsavas források A füredi gyógyvizet fürdőkúra formájában főként szív- és érrendszeri betegségek gyógyítására, a szervezet általános kimerültségének orvoslására alkalmazzák. Sümegi püspöki palota - felújítási rekordköltség. A Gyógy téren található Kossuth Lajos forrás vizét főleg ivókúrára használják: emésztőszervi bántalmak, cukorbaj ellen is hatásos. A kórház épülete előtt található Savós forrás vizét tüdőbetegségek gyógyítására alkalmazták. A jelentős ásványi anyag tartalmú füredi savanyúvíz a városban több helyen is megkóstolható, a kúra hatékonyságához a klimatikus tényezők, a csend, a jó levegő, a harmonikus szépségű táj nyugtató hatása is hozzájárul. Részletek...
A palota felújítása 2018 nyarán kezdődött meg, 2021 novemberére pedig végre meg is nyitott, és pompás, barokk fényében várja látogatókat. Az egykori Veszprém-egyházmegyei püspök, Padányi Biró Márton rezidenciája, a sümegi várhegy lábánál található, és eredetileg csak egy impozáns műemléképület volt. Hogy hogyan lett végül a veszprémi püspökség palotája, annak története egészen a 11. század elejéig megy vissza. Hirhid.hu - A rendet és a biztos jövőt jelképezi a megújult Sümegi Püspöki Palota. Sümeget és környékét ebben az időben királyi adományként a veszprémi püspökség birtokolta, és a török megszállás ideje alatt vált jelentős és fontos várossá – olvasható a oldalán. Forrás: Sümeg, Püspöki Palota – hivatalos oldal / Amikor Fehérvár és Veszprém is elesett, a sümegi vár lett a Dunántúl egyik legfőbb bástyája, ide menekült a veszprémi püspökség is, és az oszmán seregnek sosem sikerült bevennie a várat. sem sikerült soha bevennie. A püspökség végül majd' kétszáz éven keresztül itt is maradt. Nem csoda hát, hogy amikor Padányi Biró Márton lett az egyházmegye vezetője, innen akarta ellátni az egyházi és világi tisztségeit, de az uralkodó, Mária Terézia nem járult hozzá a tervekhez.
A főpap nevéhez nagyszabású építkezések fűződnek; hatalmas könyvtárat hozott létre, lovardát alakított ki. Nagy szerepe volt abban, hogy a XVII. században a város a térség gazdasági és szellemi központjává vált. Az épület 1949-ig volt a katolikus egyház tulajdonában, majd 1989-ig oktatási célokat szolgált. Falai között számos középiskola és technikum működött, a rendszerváltás óta azonban üresen áll. Miklósi-Sikes Csaba, az ingatlan hasznosítására létrejött Püspöki Palota Közalapítvány elnöke a távirati iroda érdeklődésére elmondta, hogy az épület nemzeti kincs, az ország háromszáz olyan állami ingatlana közé tartozik, amely nem adható el. Közölte, ha a teljes felújítás befejeződik, a régi fényében tündöklő palota kulturális rendezvényeknek, konferenciáknak, udvarában pedig szabadtéri színházi előadásoknak ad majd helyet. Sümegi püspöki palota | 24.hu. A kastély mindenkori vendégei láthatják majd az eredeti püspöki lakosztályt is. (MTI)
Egyedülálló turisztikai attrakció a 14. század végén épült palotaszárny és a benne található világi témájú freskóegyüttes, mely valószínűleg az egykori tulajdonos család tagjait ábrázolja. Ha az időjárás engedi, a vár tetején végig sétálva szemünk előtt hever Várpalota belvárosa, távolban a Bakony lankái hullámoznak. Találkozó: 6:45; Indulás: 07:00 órakor Részvételi díj: 14 900 Ft (klubtaggal együtt utazó vendégnek) Klubtagnak: 12 900 Ft Gyermekkedvezmény: 2 000 Ft Megrendelés kirándulásra A program időtartama alatt az aktuális egészségvédelmi előírások betartása kötelező! Tervezett útvonal: térkép Rövidített link:
Amikor azonban megjelentette főművének szánt könyvét, az Enchiridiont, az abban leírt, szélsőségesen protestánsellenes nézeteit már Mária Terézia sem tudta védeni, ezért betiltotta és bezúzatta a kötetet. Ez Padányi életében és karrierjében is nagy törést okozott, és bár továbbra is püspök maradt, de visszahúzódva élt szeretett városában, Sümegen. Ekkor találkozott Franz Anton Maulbertsch bécsi festővel, a barokk freskók mesterével. Őt bízta meg az általa építtetett sümegi plébániatemplom kifestésével, amit máig a festő egyik legszebb munkájának tartanak. Maulbertsch és csapata dolgozott a püspöki palotában is, az ő kezük nyomát lehet felfedezni a frissen feltárt és restaurált Sala terrena (hűsölő terem) boltíves falain is. Mennyei ügyek – a kiállítás A 2021 telén nyílt új állandó kiállítás Padányi Biró Márton püspök személyes sorsán keresztül mutatja be a palota történetét, a barokk korszak világképét, a sümegi mindennapokat és a püspök karrierjét is meghatározó európai politikát. A leginkább épen maradt kápolnában láthatjuk a kor híres itáliai vándormestere, Antonio Orsatti által készített stukkókat és a Vogl Gergely festette, Szent Márton életének különböző állomásait ábrázoló freskókat.