Életkor Freud a pszichoszexuális fejlődés szakaszai Erikson fejlődési pszichoszociális stádiumok konfliktusok Piaget az értelmi fejlődés szakaszai csecsemőkor 0-2 év orális orális I. bizalom vagy szenzorikus bizalmatlanság I. szenzo- motoros intelligencia kisgyermekkor 2-3 anális anális-testi II. önállóság vagy kétely II. művelet előtti kor óvodáskor 3-6 fallikus infantilis- III. kezdeménye- genitális zés vagy lokomóció bűntudat kisiskoláskor kb. 6-10-12 év latencia IV. teljesítmény vagy csökkent- értékűség konkrét műveletek kora serdülőkor 11-13-19 év genitalis pubertás V. identitás adoleszcencia vagy szerepdiffúzió formális fiatal felnőttkor 20-40 év fiatal VI. Intimitás felnőttkor vagy elszigetelődés középső 40-60 év felnőttkor VII. alkotó- képesség vagy stagnálás késő 60 év - érettség VIII. integritás vagy kétségbeesés Freud, Erikson és Piaget fejlődési szakaszai Forrás: Bernáth L. -Solymosi K. (szerk): Fejlődéslélektani olvasókönyv, Tertia Könyv, Budapest, 1997. 21. p.
Az egyensúly felbomlásakor a két mechanizmus elkezd dolgozni, segítségével újra egyensúly teremtődik, de ez már egy, a korábbinál magasabb szinten történik. Piaget szerint maga az adaptáció a fejlődési folyamat, azaz az egyensúly kialakulása, majd felbomlása és újraszerveződése következtében jut a gyermek a korábbinál magasabb szintű ismeretekhez. Az értelmi fejlődést négy fő szakaszra, és több alszakaszra osztja fel. A fő szakaszok a szenzomotoros szakasz, a műveletek előtti szakasz, a konkrét műveletek szakasza és a formális műveletek szakasza. A gyermek az első két évben önmaga és a külvilág közötti összefüggéseket, a cselekedetei és azok következményei közötti kapcsolatot tanulja, amiben eleinte csupán mozgásos cselekvéseinek sémái segítik. Mozgástevékenysége és érzékelése között szoros kölcsönhatás van, ezért Piaget ezt a szakaszt érzékszervi mozgásos periódusnak, vagy szenzomotoros szakasznak nevezte el. Ebben a szakaszban a gyermek igen nagy érdeklődéssel szemléli a cselekvése és annak következményei közötti kapcsolatot.
"A z vagyok, ami fennmarad belőlem. " Erikson szerint tehát a személyiség fejlődése egy olyan életutat jelent, ahol "próbatételek" várnak az egyénre, hasonlóan, mint a mesék, vagy mítoszok hőseire. A fejlődést nem a nehézségek elkerülése, kivédése jelenti, hanem éppen az segíti, hogy erőfeszítéseket teszünk, amelyek új készségek, képességek kialakításával járnak együtt. Erikson szerint a krízis, tehát a fejlődésben fellépő nehézséggel teli időszak, valójában egyfajta "normatív krízis", amellyel való találkozás a fejlődés elkerülhetetlen feltétele. A krízisek kimenetele, megoldása lehet pozitív, vagy negatív, mely azonban az egész későbbi életre kihat. Az eriksoni kríziselmélet segít megérteni, hogy miért lehet egyenetlen a gyermeki fejlődés, miért láthatunk megtorpanásokat a gyermekek fejlődésében. A krízises időszakokban a gyerekek iskolai teljesítménye visszaeshet, és az óvodában vagy a bölcsődében is azt láthatjuk, hogy kevésbé integrált módon működik a személyiségük. Támogató, türelmes környezetben azonban a normatív krízisek rendeződnek és a személyiség egy érési folyamaton megy keresztül.
Ez a krízis-koncepció hasonlít a modern számítógépes videojátékok logikájához: csak akkor léphetsz egy következő, egy magasabb szintre vagy pályára a játékban, ha megoldod az aktuális pálya feladatait. Erikson nyolc életkori ciklust különít el, melyek meghatározott sorrendben követik egymást (nem lehet felcserélni őket, az epigenetikus elv szerint működnek). Az egyes ciklusokat kritikus időszaknak nevezi, mert minden állomáson át kell esnünk egy normatív krízisen: erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az adott szinten megjelenő képességeinket megfelelően kiterjesszük és birtokba vegyük. Erikson ott jelölt ki új fejlődési stádiumot, ahol a testi-fizikai érés, mentális műveletek és a társkapcsolati jellemzők együttesen jellegzetesen új mintázatot mutattak, de a nyolc szakasz nem teljesen azonos értékű, mivel az ötödik állomás, a serdülőkor kitüntetett jelentőséget kap: itt integrálódik tudatosan először az összes korábbi periódus. 1. korszak: csecsemőkor (0-1 év). Krízis: bizalom – bizalmatlanság.
Kedvező kimenetel: szoros, tartós kapcsolat, pályaelköteleződés. Kedvezőtlen kimenetel: szociális elszigetelődés, magány. A f iatal felnőttkor ban meghaladjuk énes korszakunkat, ez az érett párválasztás időszaka. "A zok vagyunk, amit szeretünk ". 7. korszak: felnőttkor. Krízis: alkotóképesség – stagnálás. Kedvező kimenetel: törődés a családdal, társadalommal és a jövővel. Kedvezőtlen kimenetel: az addigi teljesítménnyel való elégedetlenség, életpálya-módosítás. A felnőttkor ban az érett embert foglalkoztatja az utódok megteremtése, a róluk való gondoskodás, annak átélése, hogy szükség van rá. Akinek nincs meg ez a lehetősége, fokozatosan beszűkül, elsivárosodik. 8. korszak: érett idős felnőttkor. Krízis: integritás – kétségbeesés. Kedvező kimenetel: az élettel való megelégedés, szembenézés a halállal. Kedvezőtlen kimenetel: kétségbeesés, halálfélelem, elégedetlenség. Az öregkor a megbékélt bölcsesség átélése pozitív esetben, negatív esetben pedig a halálfélelem kétségbeesése jellemzi. Erikson a teljesség kifejezést használja, ezzel a személyiség elfogadott egységére utal.
Megjelenése [ szerkesztés] Teste vörösesbarna-homokszínű, foltok nélkül (a kölykök még foltosak). A füle fekete, álla, torka és hasa fehér. Felső ajkát nagy, fekete folt tarkítja, és orra szélétől a szeméig is fekete sáv húzódik. Rövid szőre szorosan testére simul. Fülén a szőrpamacs dúsabb és hosszabb, mint a hiúzokén. Igen karcsú, a lába meglehetősen hosszú. Marmagassága 38–50 centiméter, testhossza 60–91, 5 centiméter, farka rövid (23–31 centiméter). Testtömege 6–19 kilogramm. [1] Életmódja, élőhelye [ szerkesztés] Magyar neve (sivatagi hiúz) némileg félrevezető, ugyanis a kimondottan sivatagos területeket kerüli. A legszívesebben olyan félsivatagokban, szavannákon, bozótosokban, felföldi területeken tartózkodik, ahol a fialáshoz is megfelelő rejtekhelyet (sziklaüreget vagy dús aljnövényzetet) talál. Rendszerint egyedül jár, bár megfigyeltek már kisebb csoportokat is. Szervál a háziasítás útján. Territoriális; területének határát vizeletével jelöli ki. Többnyire éjszaka aktív, de időnként nappal is vadászik. Gyorsan fut.
A Wikimédia Commons tartalmaz Karakál témájú médiaállományokat és Karakál témájú kategóriát. A karakál (Caracal caracal), más néven sivatagi hiúz egy közepes termetű, Afrikában és Délnyugat-Ázsiában élő macskaféle. Magyarországon a floppa tartás legális?. Bár nem közeli rokona a hiúzoknak, hegyes, pamacsban végződő füle és viszonylag rövid farka nagyon hasonlóvá teszi hozzájuk. A DNS -vizsgálatok alapján megállapították, hogy legközelebbi rokona a szervál. A karakál török eredetű szó, jelentése: fekete fül. Alfajai [ szerkesztés] Caracal caracal caracal – Szudántól a Dél-afrikai Köztársaságig Caracal caracal algira – Észak-Afrika, az Atlasz-hegységtől Egyiptomig Caracal caracal damarensis – Damaraföld, Namíbia Caracal caracal limpopoensis – Észak- Transvaal, Botswana Caracal caracal lucani – Gabon Caracal caracal michaelis – Türkmenisztán Caracal caracal nubicus – Szudán, Etiópia Caracal caracal poecilictis – Niger, Nigéria, Nyugat-Afrika Caracal caracal schmitzi – Indiától Arábiáig Elterjedése [ szerkesztés] Dél-Afrikától az Arab-félszigeten át egészen Közép-Ázsiág megtalálható.
Az elővigyázatosságot igénylő állatok közé pedig olyan fajták tartoznak, mint például a strucc, a méhészborz, a disznófélék és (fejben sivatagi kalandokat le-lejátszó olvasóink figyelmébe ajánlva) a tevék.
Ideje nagy részét a talajszinten tölti, bár kiválóan mászik és ugrik (akár 3 m magasra is). Elsősorban rágcsálókkal, madarakkal és kisebb antilopokkal táplálkozik, de gyakran elkapja az alacsonyan repülő madarakat is. A baromfiudvarba beszabadulva nagy károkat okozhat. Zsákmányát olykor a leopárdokhoz hasonlóan fákon rejti el, hogy később fogyaszthassa el a maradékot. A nappalt árnyékban, gyakran földimalacok elhagyott üregében tölti. Szaporodása [ szerkesztés] A karakál egész évben párzóképes. A nőstény 69-78 napos vemhesség után 1-6 kölyköt hoz a világra. A kölykök 10 nap után nyitják ki szemüket. 10-25 hétig szopnak, és nagyjából egyéves korukig maradnak anyjukkal. Így tarthatunk különleges állatot Magyarországon - HáziPatika. Az ivarérettséget 12-16 hónaposan éri el. Természetvédelmi helyzete [ szerkesztés] Az ázsiai alfajok a CITES I. függelékében szerepelnek (a háziszárnyasokat féltő gazdák irtják őket), míg a faj maga a II. -ban kapott helyet. Az észak-afrikai alfaj állománya számottevően ritkult az utóbbi időben. A csökkenő példányszám ellenére nagy elterjedési területe garantálni látszik a faj jövőjét.